Eger - napilap, 1931/2

1931-10-17 / 235. szám

ab* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS- 3AL: EGY HŐNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. -EGY NEGYED ÉVRE S PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP F*Selß* szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFONI 11.- KIADÓHIVATAL! EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON I 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA) 54.558. n XL1I. évfolyam 235. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 október 17. Hevesvármegye kisgyülése nem engedélyezte a városi loosoló- autó beszerzését, Eger nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel H »Thalia« Egri Színjátszó Társaság jubileumi ünnepségének rendje: Eger város egyik, aránylag rövid, de annál dicsőségesebb és nagyobb múltú kulturegyesülete, a tlhália* Egri Stinjátszó Jár- saság szombaton és vaaftrnap üonepli meg fennállásának tíz­éves jubileumát. A jubileumi for­duló nagyjelentőségű esemény nemcsak a Társaság, hanem a város életében is. Csonka színi szezonjaink szórakozás, színház nélkül hagyják a színházkedve­lőket az őszi és téli hónapokban, ilyenkor az egri színjátszók elő­adásai jelentenek mozgalmassá­got ős színpadot Egerben. Tíz esztendő alatt a művészi feladatok egyre növekvő köré­ben, az ország legelső amatőrjei közé küzdötték fel magúkat az egri szinjátszók és jelentékeny súllyal hatottakj közre abbaD, hogy Eger nemcsak az újabb idők sportéletében, képvisel hatalmas erőt, hanem szellemi élet tekin­tetében is a vezetők között áll és küzd a magyarság kifejlődéséért. A jubileumi ünnepség szom­baton este 8 órakor a Városi Színházban kezdődik Herozeg Ferenc »Déryné ifjasszony« cí­mű színművének díszelőadásá­val. Az előadás nagystílűnek ígérkezik, szerepeit a követke­zők játszák: Marossy József, dr. Búzás Endréné, Udvardy-Cserna Jenő, Ringhy Hooka, Apor Ele­mér, Hevessy Gusztávné, Kar- czos Béla, Kugler Ilonka, Illő- nyi Domonkos, Lastál Miklós, Lestál Anna, Cholnoky Jenő, Temesfalvy Antal, dr. Rozinszky Béla, Babocsay Zoltán, Füköh Erzsébet, Szőke Lajos, Horváth Fereno, Sárga Vilma, König Klára, Jekkel Gabriella, Feren- czy Margit, Berényi Stefi, Ka- kuk Annuska és Kiss Mancika. A darabban előforduló zenét dr. Kalovits Alejos szerezte. Előadás után »Koronázás* lesz. A jubileum ünnepélyesebb ré­sze vasárnep zajlik le. Délelőtt fél 12 órakor szentmisét mond Frindt Jenő érseki titkár a cisz­terciek templomában, mise alatt Huszthy Zoltán országos társ­karnagy orgonái és énekel. Szent­mise után, déli 12 órakor dísz- közgyűlés lesz a városháza dísz­termében, ahol Breznay Imre, a Társaság védnöke emlékezik visz- sza a lefolyt tíz esztendő törté­netére. A közgyűlésre ezúton is szeretettel hívja Eger közönsé­gét a Színjátszó Társaság. Az ünnepséget a »Déryné ifjasz- szony* második előadása fejezi be este 8 órakor a Városi Szín­házban. Egri határozatok Eger, október 16. Hevesvármegye törvényható­ságának kisgyűlése tegnap több közérdekű egri ügyet tárgyalt, köztük a városi locsolőautó be­szerzéséről szólő képviselőtestü­leti határozatot. Mint ismeretes, a város augusztusi közgyűlése elhatározta egy locsolőautó meg­vételét és a meghirdetett ver­senytárgyalás eredményeként a MÁVAG ajánlatát fogadta el 27,800 pengős összeggel. Ugyan­csak elhatározta a város, hogy mivel a portalanítást egy autó elvégezni képtelen, a városi nagy tűzoltőlajtot, külvárosi haszná­latra, locsolÓBzerkezettel szerel­teti fel, ami 5290 pengőbe kerül. A képviselőtestület határozata most került a kisgyfilés elé, jó­váhagyás végett s most döntöt­tek a beérkezett fellebbezések­ről iv. A határozat ellen dr. Kálnoky Viktor és Freml János, valamint a Magyar Vagőn és Gépgyár adtak be fellebbezést, utóbbi azért, mert a város nem az ő, legolosőbb ajánlatát fo­gadta el. A kisgyülés rövid tárgyalás után elutasította a város hatá­rozatát. Az indokolás kimondja, hogy bár szükségesnek mutatkozik a locsolőautó beszerzése, a város anyagi helyzete ma nem enged meg ilyen célra öt éveu át 6000 pengő terhet. A köztartozások olyan csekóly mértékben folynak be, hogy hovatovább a legszükségesebb kiadásokra sem jut fedezet. A közgyűlés azzal adta vissza a városnak a határozatot, hogy a viszonyok javulása után fog­lalkozzék újból a locsolőautó kérdésével. A helypénzszedő pavilion, A város, a vasúti vámhéz le­a kisgyülés előtt. bontásával egyidejűleg elhatá­rozta a Borszövetkezet túlsó sarkán egy helypénzszedő pavil­ion felállítását. A pavilion épí­tését a megtartott versenytár­gyaláson vitéz Kánya Nándor­nak ítélte oda. A város határo­zatát ismét Freml János felleb­bezte meg, mert Kánya ajánlata száz pengővel drágább volt, mint a legolcsóbb ajánlattevőé. A kisgyülés elutasította a fel­lebbezést és jóváhagyta a vá­ros határozatát, mert igsz ugyan, hogy nem Ká­nya volt a legolcsóbb, de a leg­olcsóbb ajánlattevőt nem lehe­tett számításba venni, mivel ajánlata nem felelt meg a köz­szállítási szabályzat által előírt követelményeknek. A Széchenyi üti iskola utófelülvizsgálata. A Széchenyi uccai iskolát an­nakidején az Egri Építőipari Rt. készítette el. A városi utőfelül- vizsgálat bizonyos hibákat álla­pított meg és mindaddig, míg a vállalkozó cég nem javította ki a hibákat, nem volt hajlandó visszaadni a biztosítékul szol­gáló 6400 pengőről szóló taka­rékkönyvet. Mivel pedig a javí­tás a mai napig sem történt meg, ma is visszatartja a betétköny­vet. Az Egri Építőipari Rt. ez el­len fellebbezést adott be, amely­ben kérte a betétkönyv vissza­adását. A kisgyülés úgy határozott, hogy a város állapítsa meg ösz- szegszerüen a hibákat s a betét­könyvből csak a szükséges ösz- szeget tartsa meg, szólítsa fel ismét a vállalkozót a munka el­végzésére és ha a vállalkozó erre nem hajlandó, költségén a város javítsa meg a hibákat há­zilag. Tanúlságok. Lezajlott a katolikus nagygyű­lés. Gondolatok, problémák, ta­nulságok tömegét szórták bele pazar bőkezűséggel a c.onka magyar világba. Akik nem le­hettek izem- és fültanuk, akika közvetlen impresszió helyett be­tűkön át való közvetítés utján vettek csak tudomást, azok saj­nos csak felüietssea tájékozód* tak olyan kérdésekről, amelyek mindenkit érdekelnek, tekintet nélkül arra, hogy katolikusok vagy sem. Mert korunk betegsé­geinek okairól, közgazdászok, tudósok, politikusok által hiába kutatott világválság rugőiről, tehetetlen nyomorúságunk előz­ményeiről esett sző ás megjelöl­ték számunkra a világ zűrzava­rából kivezető utat. Az érzéki élet tűlhajtása, a házassági kö­telék meglazulása, az erkölcsi felfogás hanyatlása, ez a hala­dásnak tartott rothadás, ahogy ezt Apponyi mondotta, vájjon nem kőrtünete egy beteg társa­dalomnak? Vájjon a tulajdonjog mint Ernszt mondotta, önzést jelent-e, vagy kötelességre pa­rancsoló szociális jogot? Közéle* tünk és gazdasági életünk a meg­meneküléshez az erkölcsnek a pénz fölött való diadalát kell, hogy elérje, különben elveszik a pénz is. Vagy nem parancsoló szükség-e leszállni a dolgozó néprétegekhez és segítő szere­tettel felemelni őket? Vagy eb­ben a modern, ideges világban nem áhitozzuk e a lelkileg ki­egyensúlyozott nyugodt embert? A kapitaiisztikus rend öncélt szolgál-e vagy Isten rendelése szerint cselekszik ? Nem ért-a meg a tőke arra, hogy felóbresz* szék, mert az önérdeken túl van más érdek is. Es nincs-e itt az ideje, hogy figyeljünk azokra a szavakra, amelyeket a bíboros hercegprímás mondott zársza­vaiban, hogy gyökeres revíziót végezzünk erkölcii, gazdasági és szociális életünkben ? Érdemes is, kell is hogy éljünk a tanul­ságokkal, mart ki tudja, mit hoz még a jövő, megnyugvást csak az ad, ha megtettük a kötelessé­günket és nyugodt a lelkiisme­retünk. Nem az arany, hanem a lélek az életünk értéke és valu­tája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom