Eger - napilap, 1931/2
1931-10-11 / 230. szám
1931. október 10. EQEiSi Három évvel meghosszabbították! a szanálás alá kerülő gazdák váltóhiteleit SZÜRETI EÉFEE ANNO 1931. ŐSZÉN. Paprika és hagyma az ebéd, nem birkapaprikás — Olcsó bor, drága hordó. Eger, október 10. A földteherrendezö országos bizottság megkeresést intézett azokhoz a pénzintézetekhez, a- tnelyek jelzálogos kölcsönöket folyósítottak a gazdák számára és követeléseiket váltókkal is fedezték. A kérés úgy sző), hogy ezek a főként vidéken levő pénzintézetek ezt a váltőkölciönt 3 évre hosszabbítsák meg. Hosszadalmas és beható tárgyalások folytak efelól és most Eger, október 10. A kormány az utóbbi időben többféle új adót léptetett életbe s ezek az új adók természetszerűleg nagyobb munkát rónak az adóhivatalra. Tanulmányozni kell az új adók természetét, behajtási módját s ennek következtében a különmunkák erősen megszaporodtak. Különösen a szükségedé, amely bonyolult és körülményes, ad sok gondot. Rövidesen sor kerül behajtására is, hiszen a kormány rendelete szerint november 15 ig Az egaroeehii CBendŐörs nyomozást indított egy ismeretlen szélhámos után, aki az utóbbi időben rémhírterjesztéssel és lopással nyugtalanítja a vidéket. A tolvaj útksparőnak adta ki olyan megegyezés keletkezett, hogy a pénzintézetek a szanálás 8lá kerülő gazdák jalzálogilag biztosított váltőkölcsöneit 3 évre meghosszabbítják, abban az esetben, ha pontosan megkapják úgy a hátralékot, mint az ez utón esedékessé váló kamatokat. A megállapodás egyik pontja az is, hogy a jelzett kölciönök kamatlába 3 százalékkal magasabb lesz, mint a mindenkori kamatláb. az első részletet már esedékessé teszik. Megnehezíti az adóhivatal munkáját a szükségadőnál az a rendelkezés, hogy ha valamely adózónál a bevallott, illetőleg ismert jővedelem nem felelne meg az adózó életmódjának, akkor a véleményezett jövedelmet kell alapul venni. Az egri adóhivatal egyébként még nem kapta meg a részletes utaaításokat az új adók behajtásának technikájára vonatkozólag. magát és sorra járta a gyöngyösi és hevesi útkaparókat s minden alkalommal elöljáróik ellen izgatta őket, amellett nyílván politikai célzattal, rémhíreket terjesztett. Legutóbb Csehiben járt. Eger, október 10. Régi kaldeusok azt mondanák : rossz csillagok járnak fölöttünk. Mert minden máskép van, minden rosszabbúl, mint a hajdani időkben. Válságok vannak itt és amott, politikában, lelkekben, gazdasági életben. Válság van a szüretben is. Nemcsak azért, mert rossz a termés, rothad a szőlő és drága a hordó. Válság van a szüreti kedvben is. Hol van ma már tiszteletreméltó Lé- vay József űr és néhai poéta hajc hős szőlőszedése. Hol vannak a vígan nőtázó szedők, pi- tyőkás csősz, aki nagyokat durrant az előltöltő mordállyal, a szüreti ebéd! Birkapaprikás, amit hotizűayelű kanállal ettek füstös bográciből és illata betöltötte a szőlőtőkéé hegyet. Anno 1931. Szüret. Keserű ősz, szomorú szüret. Egy halk nóta se ballik, a jókedv úgy befagyott, mint decemberben a tő. * Pásztor botorkál a hegyi úton. Fokos a kezében, vállán sárga szíjjon revolvertáska. Fiatal ember, de bajusza olyan szomorúan hüll le a két szájszélén, mint egy sirás. ót kérdezem először, aki tudója a hegyen mindennek, ő látja a kedvet és a megtelő kádakat. Nem mond semmi jót. Bevezetőül fohászkodik egyet, de azt nem lehet leírni. Aztán megindul a panasz. Neki ninos egy borázdája se, de elszomorítja a más nyomorúsága. Azt mondja, úgy folyik a szüret mindenütt, mintha nem is áldást takarítanának be az emberek, de ravatalra készítenének valakit, akit szerettek nagyon. * Egy mecska-lő húz nyikorog va kenetlen kerekű kccsit. A szekéren kád, félig rothadt fürtökkel. Mellette ballag folton-foli gúnyában, szakadt bakancsban egy vén magyar. A kapaszkodó alján megállnak, lő és ember, hogy kifújják magukat. Mert olyan fáradt manapság ember és állata. Ssőbaereszfeedünk. Egy holdja van. Övé a kopott szekér, meg a kese ló is. A hegyen két fia, meg az asszony szednek. Megrándítja a vállát és azt mondja: kár a munkáért. Minek ? Volt még nyolc hordó bora tavalyról, az idei termést nem tudta volna hová tenni. A bor senkinek se kellett, hát elindúlt egyik kereskedőtől a másikig: vegyék meg, akárhogy, odaadja, így kótyavetyélte el 12 fillérjével a tavalyi bort. Fizetni ugyan a kereskedő se fizetett, majd később, ha pénze lesz, — így mondta, — de legalább van hordó a mustnak. Hát érdemes? Mondja uram, hát érdemes dolgozni? Hiszen lerongyolódtunk, annyink sincs, hogy meleg vacakot vegyünk a télre. Egész nyáron dinnyén éltünk. Most paprikát eszünk reggel, délbe. Paprika a vacsoránk is. De egyszer a paprika is elfogy. Akkor aztán mi lesz ? Nem szólunk többet. Ki merné ezt a vén embert vigasztalni? Kimerné azt mondani neki, hogy lesz még jobb idő is ? Hiszen féllábával már belépett a sírba, a Rengeteg dolga van az adóhivatalnak A sok adó nagy különmunkát jelent. - Mégnem érkezett meg az adóhivatalhoz a szükségadóról szóló részletes rendelkezés. Rémhíreket terjeszt és szélhámoskodik egy ál-útkaparé írás a falevelekről, meg máseggébről. A falevelevekről, meg egyéb egyszerű dolgokról illik írni ilyenkor, ősz táján. Velük van teie mostanában minden út, róluk farag rímet minden rossz poéta. A vadgesztenye levelén egyre szélesebb a barna paszománt, rosszul sikerült a varrás, zsugorodik az erezett zöld selyem, a juhar levele sárgul, néha beteg, nagy foltok ütődnek ki rajta. Az akác lassan sápad, mint a munkáslányok arca. A fagyai kezd rózsaszínű lenni, a vad- szóló levele csupa vér már. A szél fűj és lefújja a leveleket. Múltkor behozott hozzám egyet. Finoman letette az asztalra, mint űri inas a névjegyet. Október vizitába jött. * Minden ősszel ajándékot szoktam adni azoknak, akiket szeretek. Egyszerű ajándék, nem telik többre. Mindössze egy hibátlan, sárga juharlavél. Itt szedem őket a Káptalan uccán. Megvallom, szokatlan ajándék, de nem értelein nélkül való ha- czoutalanság. A hervadt levél a múlást jelenti és én azt akarom vele mondani azoknak, akiknek adom : becsüljétek meg az életet és szeressetek engem is, mert élet vagyok az életetekben. Bizonyos, hogy egy kis önzés van ebben, da ez minden ajándékozásnál így van. Aki ad, azért is ad, mert jól esik neki a mások örőma, mert meg akarja váltani mások jő érzését magának. Az ajándék olyan belépőjegy féle az idegen szeretet területére. Az én juharlevelemben ugyan nem sok öröm van. Inkább okos sző. Az értelme az, ami a karthauzi barátok köszöntése: memento móri. * Szeretnék mostanában olyan őszi Mikulás napot rendezni. Mindenkinek adni a sárga levelekből. Az ajándék most már azt jelentené: mindenki szeressen mindenkit. Azokat is, akiknek nice* annyiuk, hogy csak néhány szál rőzsét gyújtsanak a szivük alá. De másként lenne minden, ba az emberek megértenék a hüllő levelek cssndes beszédét. * Megnyúlik ilyenkor minden. Ahogy az öregedd dolgokhoz illik. Hosszabbak az uooák és hosszabb a gesztenye allé az Érsekkertben. Az ősz felé női minden, a halál felé női. Megnyúlnak a fák árnyékai és megnyúlnak a holtak a koporsóban. Mintha hidat akarnának építeni testükből innen Oda. * Ha kinéztek októberi estéken az ablakon, halk neszt hallotok. Fújdogáló széllel, levelek zörgésével az ősz tanítja a fákat. Nem kell ügy elbűsulni, mondja. Most minden szépséget lerázok rólatok, de tavasszal űj leveleket kaptok. Minden elmúlik és minden megújul itt a földön. A fák nyugodtan állnak, mindent hallanak és mindent megértenek. « Hullnak a levelek. Da nekik hiába beszél az ősz. ók nem újulnak meg, beteposődnak szépen, eláznak a novemberi esőn, vagy szétporlanak, ahogy borúval vagy verővel jár az idő. Jő televény lesz belőlük, tiszta trágya, hogy annál jobban, szebben, erősebben legyenek frissek a fák a márciusi sugárzásban. * Törvény ez. Minden fának van levele, de fa — nem mindenki lehet. (por)
