Eger - napilap, 1931/2
1931-10-10 / 229. szám
áBA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL i EGY HÓNAPRA X PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP F*l*íds szerkesztő 2 Or, Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 8. — TELEFON« 11.- KIADÓHÍVATALi EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6.— TELEFON 1 87.-POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSE'KK- i! SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 229. mám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 október 10. Váltóval fedezi a város a Káptalan ucca építésének költségeit A Moktár ebben az évben csak 480.000 pengőt folyósít az útépítésre. Gróf Széchenyi György a szociális politikáról. Eger, október 9. Gróf Széchenyi György Fejérmegye legutóbbi kisgyűlésőn a mezőgazdasági cselédség szociális helyzetének javítására indítványokat tett. Az indítványok a vasárnap megünneplésére, az uradalmi cselédség szombat délutáni szünetnapjára, a koldus- szegénység megelőzésére a az uradalmi cselédség jövőjéről való rendszeres gondoskodásra vonatkoztak. Mindezekből semmi sem lett, vagy leszavazták, vagy papíradminisztráciőba merítették. A Magyar Kultúra most megjelent számában számol be Széchenyi gróf akciójának eredményéről és ebben már benne van egy csalódott és keserű tapasztalatokat szerzett ember felelete: »A kommunizmus tapasztalatain nem okult a társadalom és ugyanott kezdette, ahol elhagyta, sőt fokozott mértékben vétkezett az alsóbb rétegek életérdekei ellen, fokozott mértékben engedte dühöngeni a kapitalista kizsákmányolást. A társadalmi rétegek kölcsönös megértéséből, gazdasági kiegyensúlyozottságából, széles rétegek biztosított megélhetéséből fakad mindenki szociális jóléte. A gazdasági élet mai beállításából itt csak a szegény nyomora és a szegényt végül is eltartani kényszerülő gazdag szegénysége fakadhat.« Hetenként be kell jelenteni a szénkereskedőknek az eladás mennyiségét. Az ország szénellátásának biztosítására s az árak emelésének megakadályozása végett a kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki. Intézkedik a rendelet arra vonatkozólag, bogy minden kereskedő, aki szenet, brikettet, vagy kokszot vagontételben vásárolt, minden naptári bét első napján az előző héten beszerzett, illetőleg forgalomba hozott áruk mennyiségéről köteles a szénellátási miniszteri biztosnak jelentést küldeni. Megállapítja a rendelet a külföldi kályhaszén maximális árát is. Eger, október 9. Az útépítés pénzügyi részét lebonyolító Moktár, a nehéz pénzügyi viszonyokra való hivatkozással értesítette a várost, bogy ebben az évben csak 480.000 pengőt folyósít az egri útépítésre. Ebből az összegből már a Káptalan ucca aszfaltozását nem lehetne befejezni, mert az előirányzott útépítési program teljes végrehajtása 600 000 pengőt emészt fel. A Moktár hajlandónak mutatkozott arrB, hogy a Káptalan uccán a megbolygatott alap helyreállításához szükséges összeget kifizeti. Az Építőipar azonban már beszerezte a Káptalan ucca burkolására az anyagot s ezért azzal a kéréssel fordúlt a városhoz, bogy építéssé meg a Káptalan uccát b a költségek fedezésére adjon bárom hónapos lejáratú egyszer meghosszabbítandó elfogadványt. Volt még az Építőiparnak egy másik kérelme is. A Moktár ugyani* a benyújtott kereseti Eger, október 9. Az államháztartás egyensúlyának biztosítására irányuló pénzügyi intézkedések súlyosan éreztetik hatásukat a magángazdaságban. Különösen a kisemberek érzik a helyzet nyomasztó voltát, minthogy bankokban nem tudnak kölcsönhöz jutni, pénzre pedig ma nagyobb szüsségük van, mint bármikor. A megszorult emberek legtöbb esetben kénytelenek uzsoráshoz fordulni, aki 20—25 százalékos kamatra ad pénzt. Ez aztán természetemen még jobban msgbeciételi torsát az kimutatásokat 5% os levonással fizeti ki. Est az öt százalékot biztosíték címén tartják vissza s az útépítés befejezése után űzetik bi a vállalkozónak. Tekintettel a nehéz gazdasági viszonyokra, az Építőipar azt kérte a várostól, hogy erről a levont öt százalékról is adjon váltót, amelyet a vállalat leazá- mítoltatna s így hamarább hozzájutna a pénzéhez. Az öt százalékos biztosíték erejéig óva- dikképes értékpapírokat adna a városnak. A legutóbbi képviselőtesti ülés foglalkozott az Építőipar kérelmével s ügy határozott, hogy azt teljeiíteni fogja. A Káptalan ucoa építésénél a kereseti kimutatások szerint esetenként ad váltót a város s ez öt százalékos biztosítéklevonásokről hasonló módon váltőelfogadványt állít ki a vállalat részére. Ilyenformán semmi akadálya nincs már, hogy a Káptalan ucca aszfaltozását még ebben as évben befejezzék. amúgyis ioük szelén állő adósoknak. A vidék helyzetét híven tükrözi vissza az az eset, emely néhány nappal ezelőtt fordúlt elő egyik vidéki városban. A törlesztésre képtelen adós gazda egyetlen tehenét és kalitkában levő gerlioéjét vitte el a takarékpénztárba, hogy természetben rója le tartozását. Az ilyen esetek viiágotan mutatják, hogy sürgős segítségre van szükség, mert a magángazdaság szanálása nélkül az államháztartást nem lehet tartósan rendbehozni. Történelmünk fordulópontja előtt Népünk a többszázáves tőrök és német elnyomatás alatt, amikor is igen kevés beleszólása volt sorsának intézésébe, elfeledte, amit előzőleg, önállóságának idején politikából tanult, így érthető, hogy a legújabb történelmünk folyamán annyiszor végletekbe téved a magyar, ügy a vezetők, mint a nemzet: hol a hazárd bátorság minden józan megfontolás nélkül, hol a gyávaságig menő óvatosság uralkodik, holott sem józan megfontoltság, sem egy jó adag bátorság nélkül történelmet csinálni nem lehet. Az 1918—19-es forradalmi nekibuzdulás elvetette a sulykot. Elhasznált egy-két évtizedre vaiö energiát és bátorságot, utána az ővatoakodás évtizede jött. 1919 óta, több mint sí* éve, óvatoskodik a magyar politika és elmnlaiztja gazdasági kapcsolatok kiépítését. Ma hosszú ővatoakodás után, alvás után ismét forronganak a magyar lelkek, ismét élénk a sürgés-forgás a nagy politikában is. Nem tudjuk, mi készül, de szomorúsággal várjuk a fejleményeket, félünk attól, ami jönni fog. Ma még van egy kevés hangunk, ezzei a maradék hanggal odakiáltjuk a magyar tömegnek is, az ország vezetőinek is: vigyázat, semmi fölösleges vakmerőség, nem akarunk ismét 1919 et. Miőrt vesztegetni az időt, miért nem fog bátran cselekvésbe a lelki, erkölcsi és ebből következő gazdasági válság leküzdésére ? Nem szabad addig várni, míg az események annyira fajulnak, hogy isméi csak nyaktörő bukfencben, halálugrásban lehet keresni a megoldást. Történelmünk jelenlegi fordulópontján, amikor hazánk nem maradhat tovább izoláltságban, annyi mindent jóvá tehetünk, visszanyerhetjük, amit elvesztettünk, ha gyávaság évtizede után nem feg következni az eszeve- szettség egy-két éve ismét. Ha még van józan, tisztalátá- sű ember ebben az országban, előre az első voaaiba! A kisemberek nem tudnak pénzhez jutni és uzsorások hálójába kerülnek 20—25 százalékos kamatra adnak pénzt.
