Eger - napilap, 1931/2
1931-09-22 / 213. szám
«RH 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL! EOT HÓNAPRA X PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG! EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 8. — TELEFONI 11.-KIADÓHIVATAL! EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. n XL1L évfolyam 213szám ♦ Kedd ❖ Eger, 1931 szeptember 22, Felhívás a magyar társadalomhoz! Hírek néhány sorban. — Statáriumot hirdetett az igez- •ágügyminiizter a lázadác, gyújtogatás é> mindennemű robbanóanyag által elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés vagy ennek elkövetésére irányzott szövetkezésen kívül a föl- fegyverzett cioportoiulásra, vagy a törvénybe ütköző egyéb csoportosulás utján elkövetett bűntettekre, a magánosok elleni erőszakra, utcai tüntetésekre, kártételek bűntettére, a lőfegyver használásával elkövetett gyilkosságra és szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a vaspályákon vagy hajókon elkövetett közveszélyes cselekmények bűntettére, végül az állami éB társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény értelmében a rend felforgatását célzó bűncselekményekre. A rögtönbiráskodáe a bűntettek kísérleteire és a részesekre íb kiterjed. Politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, kör- menetek stb. tartása szeptember 20 lkától kezdődőleg további intézkedésig tilos. — Francia vállalkozók a maguk költségén megakarják építeni a Duna-Tisza csatornát. Kikötik, hogy a csatorna minden jövedelme huszonöt évre az övék, mentesülnek szerződéseiknél és egyéb eljárásaiknál mindennemű bélyeg és illeték alól. Huszonöt év múlva a csatorna a magyar állasa tulajdonába menne át. Kötelezik magukat a franciák ajánlatukban arra, hogy a munkát kizárólag magyar munkásokkal, tisztviselőkkel és mérnökökkel végeztetik. A csatorna vonalát Budapest és Szolnok között tervezik. — Tizenhét évi hadifogság után most tért haza Tolnay D. Gyula volt miskolci honvédticztheiyet- tes. — Kitőrt a háború Japán Se Kína közt. A japán csapatok elfoglalták Mandzsúria fővárosát. A japánok tüzelése roabadön- tötte Peitajing városát. Többszáz ember meghalt. — Elégett Merán gróf teherautója a ciák- vári országúton. A coffőr megmenekült. — 20 ezer pengős számlát nyújtottak be a szakértők Zavaros volt székesfehérvári polgármester ügyében. Hét éven kérésziül »Karácsonyi örömet a szegényeknek« felszólítással fordultam az ország tehetősebbjeinek jószívéhez,hogy adományaikkal tegyék lehetővé az ínséget szenvedők karácsony- ünnepi felsegélyezését. Az elmúlt év őszén a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel már az egész magyar társadalmat felkértem, hogy a nyomorban sínylődő honfitársaink megsegítésére rendezett gyűjtésemhez hathatósabb támogatással járuljon hozzá. Kérésem a társadalom minden rétegében nagy megértésre talált és ez tette lehetővé, hogy az elmúlt télen közel 80,000 családnak lehetett élelmiszer, tüzelőanyag, ruha.vagy pénzsegélyt nyújtani. Sajnos azonban a gazdasági viszonyok még sokkal súlyosabbak lettek. Ma nemcsak a szellemi munkával foglalkozók jelentékeny része és a munkások ezrei néznek munkanélküliségükben reménytelenül a közelgő tél szenvedései elé, hanem az idei rossz termés következtében a földművelő nép nagy része is megsegítésre szorul. Megváltozott címmel is indítom meg az idei segélyakciómat, mert hiszen a nyomor oly arányokat öltött és a segélyre szorultak száma annyira megnövekedett, hogy most már nem pillanatnyi segélynyújtásról, karácaonyüanepi örömszerzésről van sző, hanem a szegényeknek egész éven keresztül valő hathatós támogatásáról és segélyezéséről kell gondoskodni. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nagyon sokan, akiknek eddig módjukban állott az Eger, szeptember 21. Az utóbbi időben egyre szélesebb propagandát fejtenek ki mezőgazdasági szakkörök a gyümölcstermelés növelése érdekében. Mióta a magyar búza az orosz és amerikai gabona Európába özönlésa miatt elvesztette legjelentékenyebb külföldi piaadakozás és segítségnyújtás nemes cselekedetét gyakorolni, most sokkal nehezebb viszonyok között élnek. Mégis szent kötelességemnek tartom a szegények nyomorának enyhítésére minden lehetőt elkövetni éa ezért azzal a bensőséges kéréssel fordulok az egész magyar társadalomhoz, hogy a nyomor enyhítésére irányuló törekvésemben megértő szívvel és nemes lélekkel támogassanak. Felkérem tehát mindazokat, akiknek bármely csekély fölöslegük van, járuljanak hozzá gyűjtésemhez akár pénzben, akár élelem, tüzelőanyag, vagy ruhaadományaikkal, mert a legkisebb adomány is gyógyírként fog hatni a nyomorgó éB szükséget szenvedők fájdalmára. Miután gyűjtésemnek egyetlen fillér adminisztrációs költsége niGcs és a befolyt adományok a maguk teljes egészében, szorgos kivizsgálás után, személyes ellenőrzésem mellett jutnak a szegényekhez, minden adakozó meg lehet győződve arról, hogy adománya oda fog jutni, ahova az szánva volt. A nemesszívű adakozókat felkérem, hogy pénzadományaikat, vagy postautalványon címemre, vagy a nevemet viselő 19. számú postatakarékpénztári csekkszámlára, a természetbeni adományokat, vagy az arról szóló értesítéseket pedig amíg a kerületi gyűjtőhelyek felállítást nyernek, közvetlenül a királyi Várpalotába (tzárnysegédi hivatal) szíveskedjenek elküldeni. Budapest, 1931 szeptember 20. Horthy Miklósné, s. k. cait más úton kell pótolni azt a kiviteli értéket, ami exportmérlegünket egyensúlyba hozza. Erre igen alkalmasnak látszik a gyümölcstermelés, mert a magyar gyümölcs világhírnek örvend, külföldön keresett cikk, s belföldi fogyasztása is nagy értékesíted lehetőségeket ad. Míg az államnak egyrészt kötelessége volna erős vámpolitikával, vagy importtilalommal megakadályozni a külföldi gyümölcsök divattá vált hazai fogyasztását, és a nagy táptartalmú magyar gyümölcs kelendőségét ezzel is megerősíteni, másrészt célszerűnek mutatkoznék okos adőköny- nyítéseel növelni a kedvet a gyümölcstermelés iránt. Utóbbit célozza Hódmezővásárhely átirata Hevesvármegyéhez, amelyben a törvényhatóság felirati állásfoglalását kéri az ujtelepítésű gyümölcsösök érdekében. Az átiratot a vármegye legutóbbi kisgyűlése tárgyalta és elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz: adjon tiz évi adómentességet az ujteiepítésű gyümölcsösökre. Elferdült kritikák. Az emberi természetben gyökeredzik, hogy amikor valaki akár önmagától, akár a környezet befolyása révén egy eszmekor centrumába kerül, akkor erőit túlméretezi s olyan kérdések fölött is kritikát gyakorol, amely kérdések legtöbbször lelkivilágétól messze távol állanak. A közélet kritikusai gyakorta ragadtatják magukat olyan területekre, ahol nagy körültekintéssel kell a látottak felett kritikát gyakorolni. A helyes, igaz kritikának gyógyító hatása van, míg a helytelen kritika akelyett, hogy építene inkább rombol. A mindenáron való kritika aláássa a kritika súlyát és orvosló hatását. Gaál Gaszton azok közé a közéleti férfiak közé tartozik, aki gyakorta olyan területekre téved s olyan jelenségek felett gyakorol kritikát, ahol nem jogosult a kritika s a kritika összes vonatkozása romboló hatásúak. Pél- pául Gaál Gaszíoa a hivatalnoki bürokrácia « a hivatalnokok hatalmi túltongése kritizáláiában nem ismer kiméletet. Most, az egyik fővárosi reggeli újság hasábjain a gazdasági válság okairól elmélkedvén olyan következtetésekre jut, amelyet a józan magyar társadalom nem hagyhat szó nélkül. Azt írja Gaál Gaszton, hogy a menekülHevesvármegye törvényhatásága tíz évi adómentességet kér az ájtelepitéstt gyümölcsösökre
