Eger - napilap, 1931/2

1931-07-08 / 151. szám

EÖES 1931. július 8. &VSBAMU aa»M*0»»s»»w*®Hy«a» Szabadlábra helyezték a Debrecenben letartóztatott egri burgonyakereskedőt Vallomása szerint nem volt szándékában megkárosítani a hitelezőket. Eger, július 7. Megírtuk, hogy a debreceni rendőrség csütörtökön sz indulni készülő vonatbői szállította éa tartóztatta le Balázs Dazsőné sz. Zahorecs Róza egri burgonya­kereskedőt, aki Szabolcs és Hajdú vármegyékben szokta labonyolí- tani burgonyavásáriásait. Az egri menyecske ez év ta ­vaszán a Télektanyán vett töb­bektől másfél vaggoa burgonyát, azt el ie szállíttatta, el is adta Debrecenben, de a vételárból csak 250 pengőt fizetett ki, ellenben 500 pengő­vel adós maradt. Az eladók csalásért feljelentet­ték és ugyancsak csalásért je­lentette fel az asszonyt Mezga Sámuel pátrohsi termelő is. A zöldségfélékkel és burgo­nyával kereskedő menyecskét a rendőrségről átkisérték a ki*. ügyészség fogházába, ahonnan tegnap délben dr. Szemer Antal védő előterjesztésére szabadlábra helyezték. Az asszony ugyanis igazolni tudta, bogy iparengedélye és kellő fedezete is van hitelezői követelőiének kielégítésére, akiket nem is volt szándékában megkárosítani, sőt mihelyt visszatérhet Egerbe, ahol állandó lakása és raktára van, rendezni fogja a hátralékot. A vizsgálőbirő ezek alapján nem látott elegendő okot a burgonya- kereskedő asszony fogvaiartá- sára és szabadlábra helyezte, amibe az ügyészség is megnyu­godott. Balázs Dázsőné védőjé­vel nyomban el is hagyta a fog­házat. A tizennyolcévesek kfizdelme Csupa gátlás és drótakadálg a mai ifjúság élete. Eger, július 7. Csak még egyszer 18 eszten­dős lehetnék — sóhajtoznak az öregek, nem gondolva a mai 18 esztendősök küzdelmes sorsára. Valamikor kellemes lehetett 18 esztendősnek lenni. Ma sem rossz érzés — ami az évek számát il­leti. De hogy gondtalan a mai 18 évesek élete, azt senki sem állíthatja. A 18 esztendő ma igen súlyos határkőnek számít az ifjúság életéban. Egy nagy kérdőjel mered eléjük. Az álláe- taianiág réme leselkedik rájuk — éa a félbemaradotlságé. Az érettségi bizonyítvány értéke a múltban. Nincs pontos statisztikánk ar­ról, hogy ebben az évben hány ezerrel emelkedett az érettségi­zett diákok és diáklányok sza­ma. Azonban a hiteles statisztika hiányában is érdemes és aktuá­lis is elgondolkozni azon, hogy mit jelent ma az érettségi bizo­nyítvány. Valamikor a század első tize. dében belépőjegyet biztosított tulajdonosa számára az életbe és a tudományos felsőbboktatás területére. Az érettségi bizonyítvány ki­osztásának az örömét nem kö­vette a továbbtanulás és ez el­helyezkedés akadályának az ürömé. Kizárólag szellemi kva­litásai és anyagi lehetőségei szab­ták meg számára a járható utat. A béke években 1914 ig. Akkor volt értéke a bizonyítványnak és voltak derűs mozzanatai, sőt talán csak napfényei mozzana­tai voltak a 18 éves ifjú életé­ben. És ma? . . . De igen megváltoztak az idők. A mai 18 esztendősök fal asm tudják fogni, mi a különblég az ö ifjúságuk és az apáik fiatal­sága között. Nehéz volna ezt érzékeltetni. Talán abban sürü- síthető össze a különbség, hogy a régi 18 esztendősök élete öröm volt es gondtalanság. A mai 18 évesek élete pedig harc, küzde­lem éi bajsza és csupa hendi­kep. Nam sokat ér ma az érett­ségi bizonyítvány, már ami a gyakorlati értékét illeti. Lehet a tulajdonosának kiváló készült­sége, jeles előmenetele, ez még mind kevés ahhoz, hogy akár főiskolai tanulmányát folytathas­sa, akár elhelyezkedést találjon. Megváltoztak a viszonyok. A fő­iskolák és az egyetemek zsúfol­tak. A hivatalok tömve fölös munkaerőkkel. Az »öregekc fél­tékenyen és körömszakadtáig védik pozícióikat. Minden falai­ban konkurrenst éreznek — és nem ok nélkül. mai ifjúság, amikor kezében ez érettségi bizonyítvánnyai be­teszi maga mögött sz iskola ka­puját csak lépéseket tud tenni előre, éa hátra. Az élet keserű Izét már gyermekkorában meg­ízlelte. Születése pillanatában már fölca&ptak a világháború tűznyelvei, a háború éveire esik mKammmMtmMmmmmmmtmstmmmmmamxmmamBmusmaattmmHmKimamammmKmKmammmt 3 gyermskkora és a forradalma­kéra. És a legváiságosabb idők­ben élte át serdülő éveit. Csupa gátlás, csupa hendikep. Tizennyolcéves aggastyánok hajszája a kenyérért. Cioda-s, ha ilyen körülmények között koravén fiatalok élnek körülöttünk ? Csoda-e, ha ifjú agastyánok hajszolják az elhe­lyezkedést? C <ak meg kell nézni a mai 18 éveseket. Arcukon ke­vés kivétellel az egész mai élet terhe. Hiányzik valami a neve­tésükből a kacajukból. Hiányzik valami szia, valami finom árnya­lat, ami a régi ifjúságét karak- terizálta. A hatvani földbirtokosok uborkaexportra akarnak berendezkedni Hatvan, július 7. (Az Eger tudósítójától.) A hatvani ős környékbeli föld- birtokosok nemrégiben nagyje­lentőségű elhatározásra jutottak. Nagykőrös és Kecskemét zöld­ség» gyümölcstermelőié lebegett az érdekeltek szemei előtt s azok az eredmények, amelyeket ott elértek, amikor elgondolásuk megvalósítására megtették az első lépéseket. A hatvani kis és nagybirtoko­sok ugyanis elhatározták, hogy a dinnye ter­mesztésén túl uborkatermelést kezdenek az e célra igen alkal­mas földeken. Itt ugyanis a termés hozama kikívánkozik a belföldi fogyasz­tás amúgy is izükre szabott korlátái közül. Már eddig is szállítottak a hatvankörnyábi birtokosok An­gliába ás Németországba borsót, de most az uborkaexportnak olyan per­spektívája kezd kibontakozni, — amely a jövőt illetőleg a legszebb reményekre jogosít. Különösen abból a szempont­ból, hogy az inlenziv, belterjes gazdálkodásba, a kertgazdasá­gok bevezetésébe a kistermelőket is bekapcsolják. Budapesten intézmé- ngesen akarják rendezni a szegényügyet. A főváros most szabályrende­letet készített, amely első lépés­ként tekinthető a szegényügy intézményes rendezése felé. Az egri norma, amelyet a főváros szociális vezetői tanulmányoztak, annyira megnyerte az illetékesek tetszését, hogy legkomolyabb for­mában sző van a budapesti sze­gényügy intézményes rendezésé­ről, egri mintára. Egyelőre megtiltják Budapes­ten a koldulást, a munkaképes embereknek foglalkozást juttat­nak, b munkára alkalmatlanokat pedig a társadalmi egyesületek gondjsira bízzák. Hódmezővásárhely nem tudta elsején kifizetni a tisztviselőit. Kecskeméten csak félfizetést kaptak a tisztviselők. Hődmezőváaárhely háztartásá­ban régóta bajok észlelhetők. Julius 1-éa azután elérkezett a város ahhoz a ponthoz, hogy tisztviselőit nem tudta kifizetni. Délelőtt 10 órakor konstatál­ták, hogy a város rendelkezé­sére nem áll olyan összeg, amely­ből a 80.000 psngőt kitevő fize­téseket folyósíthatnák. A pol­gármester ez ügyben egész dél­előtt tanácskozott a tisztvise­lőkkel, majd jelentést tett a do­logról dr. Mobcasy Zoltán főis­pánnak. A tárgyalások azzal végződtek, hogy a váró? vagy a kormánytól kér segítséget, vagy pedig a nagyobb bankokat, cégeket hívják fel arra, hogy fizessék be előre adójuk harma­dik részét, hogy a tisztviselőket ebből az összegből kielégíthes­sék. Kecskeméten a városi számve­vőség a tisztviselők fizetésének csak a felét folyósította, mert a városnak nem áll olyan összeg a rendelkezésire, amiből ki tud­ná elégíteni a tisztviselőit. Arra nézve, hogy mikor kapják meg fizetésük másik felét, a tisztvi­selők még nem kaptak konkrét választ. Osszevagdalta a kasza egy kisleány lábát. Eger, július 7. A tavasszal súlyos kimenetelű szerencsétlenség történt Mező­kövesden. Egy nyolcesztendős kisleány esett a szerencsétlen­ség áldozatául, aki egy kaszá­val összevagdalta magát, úgy hogy heteken keresztül súlyos beteg volt. A kisleány iskolából hazame­net fslkéradzkedett Mikes Jó- zsefné mezőkövesdi lakos szeke­rére. Az asszony szívesen adott helyett a kisleánynak, aki a sse- kérderékben helyezkedett el. Egy zökkenőben a kisleány ha- nyateseít és rázuhant a kocsi végében lévő kaszára, amely összevagdalta a lábát. Mikes Jőzsefnét a törvényszék gondatlanságból okozott testi sértés miatt három napi fog­házbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban próbaidő­re felfüggesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom