Eger - napilap, 1931/2

1931-09-11 / 204. szám

EGEM 1931. szeptember 11. Tibor, Kisvár day—Papp Lajos) 7:1 gőlarányban pozdorjává zúzta ellenfelét. A pozdorják nem fogták fel tragikusan a dolgot, bár temér­dek csipkelődést kaptak a jelen­lévő feleségek tömegétől, hanem a pőlőestet befejező táncos va­csorán élték túl vidáman az em­lékezetes vereséget. Kormányrendelet jelenik meg a külföldi követelések bejelentéséről Eger, szeptember 10. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a kormány pár na­pon belül rendeletet fog kiadni, amellyel felszólítja a magáno­sokat és jogi személyeket, hogy külföldön levő pengő, vagy va­luta követeléseiket jelentsék be. A kormány rendeletének célja egyelőre csak az, hogy tisztá­zódjék a körülmény: mennyi tőke menekült ki az or­szágból az utóbbi években. Hogy ezeket a több millió pen­gőre rúgó tőkéket igénybe veszi-e a kormány és mennyiben, ké­sőbb történik döntés. A rendelet, mint beavatottak tudják, egy-két napon belül meg­jelenik. Hogyan osztályozzák a bajba jutott gazdák szanálási kérvényét Mit kell tudni az árverések felfüggesztéséről? Eger, szeptember 10. Még az előző kormány indí­totta meg azt a széleskörű ak­ciót, amely az esztendők őta tartő gazdasági nyomorúság foly­tán eladósodott gazdák felsegí­tését célozza és szanálásukat lehetővé teszi. Maguk az érde­keltek is országos szervezke­désbe kezdtek, s ez a szervez­kedés egyre szélesebb hullámo­kat vet. Ez a szervezkedés, egye­sületbe való tömörülés, ismerve a szanálási eljárás bonyodalmas voltát, értékes támogatás a va­gyoni exisztenciájukban meg­rendült emberek számára. Az egyesület időnként tájé­koztató közleményeket ad ki a gazdák részére s ezekben számot ad minderről, ami érdekelheti a szanálásra váró gazdákat. Legutóbbi közleményében azt írja az egyesület titkárságé, hogy •zidöszerint 18 000 gazda sérel me fekszik a földteherrendezósi bizottság előtt. A kérvényeket a feldolgozás során három csoportba osztot­ták: becsatolva, függőben és mellőzve. Becsatolva annyit je­lent, hogy ha árverést tűznek ki a kérelmezőre, azt feltétlenül felfüggesztik és rendezik adós­ságait. Függőben úgy értelme­zendő, hogy árverés esetén mér­legelik a felmentés kiadását. Mellőzve, egyenértelmű a végle­ges elutasítással. Az utolsó két csoportba tarto­zók szeptember 30-ig újabb bi­zonyítékok és indokolás mellett kérhetik becsatolásukat. A közlemény arra is figyel­mezteti & gazdákat, hogy ne ai utolsó napon adják be az árve­rési hirdetményeket, hanem leg­alább egy héttel előbb, mert csak így kerülhetnek érvényes elin­tézés alá. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az árverési hir­detményben, — ingók árverése esetén, — a mezőgazdasági esz­közök legyenek feltorolve, mert cisk ezekre adnak felmentést. Veronállal megmérgezte magát a baktai postáskisasszony Anyagi gondjai miatt akart megválni az élettől. Eger, szeptember 10. Az öngyilkossági statisztika ijesztő növekedéssel számol be az utóbbi időben arról, hagy az emberek idegei nem bírják el a mai nyomorúságot és egyre többen akadnak olyanok, aaik anyagi bajokkal csatázva az életüket dobják el, hogy meg- szsbadűljanak egyre szeporodő gondjaiktól. Ilyen motívumai vannak annak az öngyilkossági kísérletnek is, amelynek áldozata, Könyves Mar­git egerbaktai postáskisasszony, aki az Irgalmasok kórházában fekszik. Hatvan pengős fizetéssel dolgozik már hosszú idő óta a baktai postán s ebből ez összegből nem tudott sehogyan ee megélni. Reményei, hogy ki fogják nevezni valahová • akkor anyagi viszonyai javúini fognak, nem teljesedtek. Ez a körülmény annyira elkeserítette, hogy elhatározta : öngyilkos lesz. Veronáit szerzett magának s az elmúlt este nagy adagot bevett a méregből. Szerencsére idejében észrevet■ ték a házban lakók, hogy mi történt Könyves Margit szobájá­ban. Az eszméletlen állapotban levő leányt kocsira tették és be­szállították Egerbe, az Irgalma- sok kórházába. Állapota súlyos. Néhány szó a verpeléti csemegeszölő-értékesités nehézségének okairól Eger, szeptember 10. Pár neppal ezelőtt az Eger közgazdasági rovatában megje­lent egy cikk, amely a hegyköz­ségi tanács titkárához adresszá- lődott és foglalkozott a verpe­léti szőlősgazdák csemegeszőlő értékesítésének nehézségeivel. Tekintettel arra, hogy a várme­gyei hegyközségi tanács nem alakult meg és rövid időn belül nem is várható a megalakulás, a szőlőértékesítés nehézségeit más utakon kell kiküszöbölni. Erre vonatkozólag tájékozód­tunk mértékadó helyen, ahol fel­világosításokat kaptunk a hegy­községi tanácsra és a szőlőex­portra vonatkozólag. A hegyközségi tanács feladata volna a vármegye területén a termés feldolgozásában, értéke­sítésében irányítőan fellépni s ebben a tevékenységében a főld- mívelési kormány rendelkezéseit is végrehajtani. A hevesmegyei hegyközségi tanács nem alakult meg, rész­ben azért, mert a szükséges anyagi eszközök nem állnak rendelkezésre. A gazdaközönség persze nem is igen siet a meg­alakítással, tekintettel a hegy­községi járú'ékokra és a várme­gyei tanács újabb költségeire, különösen a mai helyzetben. A szőlőértókesítés nehézségei­nek kiküszöbölését tehát belát­ható időn belül nem lehet várni a hegyközségi tanácstól. Különben a verpeléti szőlős­gazdák panaszainak orvoslását aműgysem tudná elvégezni, mert ennek más, sokkal távolabb fekvő okai vannak. Elsősorban az, bogy a gazdák magasabb ára­kat kívánnak a szőlőért ■ mivel a kereskedelem csak annyit tud adni, amennyit külföldön meg­kap érte, igen kevés vásárlás történik. Egyébként tavaly is az volt a baj, hogy Verpaléten spekulált az egész falu s a szeptember végi eső és fagy azután tönkre is tette a csemegeszőlőt. Becsben ezidő- szerint a magyar csemegeszőlő 38—48 fillér, ilyen árak mellett Verpeléten sem lehet 40—50 fil­léres árakat elérni. Egyébként a HavesmegyeiGaz- dasági Egyesület bizonyára ren­delkezésére áll a verpeléti gaz­dáknak a szőlő értékesítésénél, ha erre szükség lesz az ősszel. Veszedelmes tűz pusztított tegnap Tiszafüreden Hajnalban kigyulladt egg ház a főuccán és teljesen leégett. Tiszafüred, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) Szerdán hajnalban tégy óra­kor félrevert harang kongása riasztotta fel álmukból Tiszafü­red lakóit. Tűzoltókoeoik robo- gáaa hallatszott és pár perc múl­va a főuccán és környékén la­kók hiányos öltözetben siettek ki az uccára, amelyet bevilágí­tottak egy égő ház lángjai. Rác Sándor gazdálkodó nádfedeles háza gyulladt ki és mire a toronyőr észrevette, már hatalmas lobogással, pat­togva égett a száraz fedél. A tűzoltóság teljes apparátus­sal vonúlt ki a veszedelem szín­helyére, de a lángokkal szem­ben valósággal tehetetlenül ál­lottak. Minden törekvésük csak arra irányulhatott, hogy az ud­varon levő gépszínt és a szom­szédos épületeket megoltalmaz­zák, mert a Rác Sándor háza már menthetetlen volt. Ez a munka sikerült is. A lángok megkímélték a környező házakat, Rác hajléka azonban teljesen leégett. A tűzoltók hat óra után vonul­tak el > rövid idő múlva a csend­őrség tűzvizsgálátot tartott a helyszínen. Valószínűnek látszik, hogy a tető belülről, a rozoga, régi kéményről gyulladt ki. A nyomozás folyik. Tegnap minden egri iskolában megkezdődött a tanítás. A nagyvakáciőt lefújták s teg­nap reggel egyszeribe szokásos őszi képüket nyerték vissza Eger uccái. A város minden tája felől özönlöttek a kiosi- és nagydiákok bz iskolákba, a »diákvonatok« is meghozták &z első őszi szállít­mányokat g az iskolák folyosóin zsibongás váltotta fel az eddigi csendet. A város, mint minden iskola­város, megélénkült, mozgalma­sabb lett s pár napig a keres­kedők sem panaszkodtak, bár forgalmuk meg sem közelítette az előző évek szeptembereiét. Eger minden iskolájában meg­kezdődött tegnap reggel a taní­tás ■ a munka pár nap múlva rendes mederben folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom