Eger - napilap, 1931/2

1931-09-06 / 201. szám

Ma: kedvezményes színházi jegyutalvány a 2-ik oldalon. ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE S PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — FASÁRNAP 20 FILLÉR. , a a * 20 FILLÉR i imn'iwiirwiynrnTO POLITIKAI HfAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFONI 11.- KIADÓHÍVATALi EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- is SZÁMLA: 54.558. il XT,77. évfolyam 201. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 szeptember 6. 25 százalékkal csökkentik a tisztviselők Eger, szeptember 5. A tisztviselői fizetéscsökken­téssel kapcsolatban a kormány intézkedett a tisztviselői pótillet­mények sorsáról is. Eszerint a képviseleti díj, külön- díjak stb. címen fizetett illet­ményeket a törvényhatóságok, megyei városok stb. 25 száza­lékkal tartoznak csökkenteni szeptember elsejétől. A rendelet kimondja azt is, pótilletmenyeit hogy abban az ecetben, ha ez a 25 százalék kevés lesz a költ­ségvetés egyensúlyának helyre­hozásához, az autonómiák és vá­rosok nagyobb százalékú levo­násokat is eszközölhetnek, sőt a pótilletményeket teljesen meg is szüntethetik. Ugyanezt megteheti rendeleti­leg a belügyminiszter if, a pénz­ügyminiszterrel egyetértőén, ha ezt szükségesnek látják. A cukoradót felemelték — s a gyárak a fogyasztóközönségre hárították át az adót / e Ugyanakkor külföldön dömping áron, ötven százalékkal olcsóbban adják el "* a magyar cukrot. ban megdrágították 10 fillérrel kilonkint a cukrot. Eger, szeptember 5. Ugylátszik, hogy a kormány takarékossági intézkedései, ame­lyek sorában első helyen az adók általános emelése szerepel, min­den vonatkozásban megdrágít­ják az életet. A tisztviselők fize­tését erősen csökkentették s ugyanakkor nem történt gondos­kodás arról, hogy a kevesebb jövedelmet ne ter­heljék meg az elsőrendű élet­szükséglet! cikkekre kivetett újabb adóemeléssel, vagyis hogy a gyárak ne hárít­hassák át az adót a fogyasztő- közönségre. Ennek a visszás helyzetnek legélénkebb bizonysága a cukor megdrágítása. A kormány fel­emelte a cukoradót s a cukorgyárak abban a pillanat­Felfelé kerekítették az adóeme­lésből egy kiló cukorra eső kilenc egész és néhány tized fillért, úgyhogy még az adóra is külön nyeresége less a gyáraknak. Ugyanakkor, amikor a meg­lehetősen magas nyereségi szá­zalékkal dolgozó cukorgyárosok itthon a reájuk kivetett adót teljes mértékben a fogyasztókra hárítják át, külföldön, például Olaszországban dömpingáron, öt­ven százalékkal alacsonyabb áron mint itthon, helyezik el produktumaikat. Érthető elkeseredést vált ki ez a helyzet a közönségből, amely védtelenül áll a cukorgyárakkal szemben. nyésztéare és a tengeriterme­lésre. — Az idén mindössze 17 mil­lió mázsa busa termelt, a fölös­leg tehát a múlt évről maradt másfélmillió mázsával együtt alig hárommilliót tesz ki, pedig a külföldi szerződések módot adnának kétannyi búza elhelye­zésére. De a fölöslegből még mintegy egymillió métermázsa elesik, minthogy legközelebb szétosztunk az Ínséges gazdák között 120.000 mázsa vetőmagot, a többit pedig decemberben azoknak juttatjuk, akiknek nice* kenyerük. A miniszter ezután azokról a vádakról beszélt, amelyek a Bethlen-kormány gazdálkodását érték. Elismerte, hogy a borházakra súlyosan ráfizetett az állam, éppen ezért egy-kettő kivételé­vel most valamennyi megszűnik. 1921-ben még közel egymillió hektoliter bort szállítottunk kül­földre, 1926 ban a kivitel már csak 25,000 hektoliter volt. Lillafüreddel kapcsolatban ki­jelentette Mayer János, hogy csak azt sajnálja, hogy nem folytatták a kútfúrást, mert néháDy száz méterrel mé­lyebben biztosan találtak volna meleg vizet. Ezután arról be­szélt, hogy egyelőre nem tud semmit sem tenni a gazdák ja­vára, mert nincs semmiféle ha­tásköre. Megdrágul a vasút Több vonatot megszüntetnek. Összevonják az üzletvezetőségeket. A legközelebbi napokban Ke­néz Béla kereskedelmi miniszter a 33 as bizottság elé terjeszti az államvasutak takarékoscégi ter­vezetét. Értesülésünk szerint a miniszter javasolni fogja a szállítási és víteldijak fel­emelését és a szabadjegyok, valamint a kedvezmények megszüntetését. Elsősorban ezen az úton akar­ják a MÁV nagy veszteségeit pótolni. Az új intézkedések megint csak a drágaságot fogják növelni. Ha a vasúti szállítás és az utazás megdrágul, akkor vele együtt drágul az árú is. A MÁV szaná­lásából tehát megint nem há­ramlik sok jő az ország lakos­ságára. Arról is szó van, hogy a kormány ez anyagbeszerzés és anyagkezelés rendszerében szin­tén nagy megtakarításra törek­szik, azután egész sereg vonatot kivonnak a forgalomból és esetleg az üzletvezetősőgek egyréazát is megszüntetik. Az üzlstvezetöséget forgalmi főnökséggel akarják helyetted- teni. Mondanunk sem kell, hogy ezek a tervek nagy nyugtalanságot keltenek azokban a vidéki váro­sokban, ahol jelenleg üzletveze­tőségek székelnek, mert ez intézmények megszün­tetésével az érdekelt városok forgalma és jóléte i« veszedelem- | ben forog. Harc a vasárnapi munkaszünetiért Mayer János kisgazdaminiszter nyilatkozata a katasztrofális termésről Mayer János a Károlyi kor­mány kisgezdaminisztere nyilat­kozott a magyarföld válságáról, az Ínség enyhítéséről. — Hiába süt a nap a minisz­tériumra, — mondotta — árnyék borítja ezt az épületet, mert ren­geti g baj fut ide az ország min­den részéből és nincs segítség. A kivezető utat nehéz megta­lálni, a rossz termés nagy katasztró­fát zúdított az országra és kiderült, kogy a mai búzaárak mellett nem fizetődik ki a ga­bonatermelés. A termelési rend­szert gyökeresen meg kell vál­toztatni, át kell térni a? állatte­Eger, szeptember 5. A budapesti kereskedőknek a Baross Szövetségbe tömörült hatalmas tábora vasárnap rop­pant arányú küldöttséget me­neszt Hegyarország bíboros her­cegprímásához, Jusztinián dr.-hoz. Hathatós segítségét akar­ják kérni ahhoz az évtizedes küzdelmükhöz, hogy hat nBp idegölő munkája után a hetedik nepon, vasárnap megpihenhes­senek s azt az Űr szolgálatára szentelhessék. Eddig túlságosan gazdasági oldaláról hegyezték ki a vasár­napi munkaszünet kérdését. Újabban rájöttek azonban arrp, hogy szociális, kulturális, sőt inkább valláserkölcsi jelentőségét is be kell venni a harci küzdelembe. Szociális és kultúrába szempont­ból elsőrendű fontosságú köve­telmény, hogy a kereskedő egy­szer egy héten kipihenje magát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom