Eger - napilap, 1931/2

1931-08-15 / 184. szám

1931, augusztus 15. EGER 5 * Standard rádiógyár 2, 3, 4 éa 5 csöveB készülékei kipróbál- ] hatók én kedvező részletfizetésre kaphatók. BSrmilysra régi rádiót becserélek. Illői Béla, rádiő- azafeüziet. * Az egri Kath. Legényegy­let f. hó 15-én szombaton este a Polgári Lövölde kerthelyiségében társas összejövetelt tart, melyre az összes tagokat és családjukat tisztelettel ezúton is meghívja a Rendezőség. Fedett helyiség van, az összejövetelt kedvezőtlen idő esetén is megtartjuk. * Bolhát, legyet, svábot, csó­tányt, poloskát stb. biztosan el­pusztítja a «Forte». Kapható csakis Sugárnál, Széchenyi ucca 8. * Uránia. Szombaton és va­sárnap nagy vígjáték műsor, amikor Bolváry Gáza kacagtató vígjátéka «Hívjon és jövök« kerül bemutatásra. A főszerepet Willy Forst, a moziközousiág kedvet ce játgza. Burleszk és hír­adó kiegészítő műsor, melynek keretében a második Hadsereg Sporthét röl készült felvételeket látjuk. — Kedden leszállított hely árakkal »Kínok háza» (Gyöt­relmek háae) izgalmas bűnügyi dráma. Főszereplők : Carina Ball, Michael Tsohehov és Gaston Mo­do*. — Szerdán és csütörtökön: «Nur Du« (Szőke, vagy barna ?) pazar kiállítású revü operett­ül®, melyben a főszerepeket Charlotte Ander, Halmay Tibor, és Walter Jansen játszáfc. — Az előadások 6 és 7a9 Órakor kezdődnek. SZÍNHÁZ *Ä színházi iroda hírei: A fővárosi művész kabaré egyetlen szenzációs előadása szombaton esta fél 9 órakor a Színházban I Jól akar mulatni ?! Sokat akar kacagni?! Akarja hallani a legfrissebb slágere­ket?! Akkor ne mulassza el a fővá­ros legkedvencebb művészei kabaré­jának egyetlen nagyszerű előadását megnézni 1 Víg Miklós, a rádió országos hí­rű kedvence legújabb slágereit énekli! Heltay Andor, a «Magyar Rap szódis» c. film világhírű művé­sze, nagyszerű magánszámai és tréfái. Nagy Ancy, a főváros legked­veltebb primadonnája sanzőnjai. Kelety László, a fővárosi Magyar Színház kitüuő komikusa, kacag­tató mókái és tréfái. Visky Arnold, a külföldről haza­tért zongoraművész és jazz-vir- tuőz számai. Sólymossy Sándor szellemes kon* feránszai. Kacagtató egyfelvonások, blü- ettek, paródiák, tréfák, magán- számok. Az óriási érdeklődésre és a négy elővételre tekintettel, amely a főváros legkedvencebb művé­szi vendégszereplése iránt meg­nyilvánul siessen jegyét biztosítani, annál is inkább, mert a legdrá­gább ülőhely csak 3'— pengő, a legolcsóbb pedig csak 50 fillér. Jegyek már válthatók a rendes pénztári idő alatt a színháznál d. e. 10—1. ig, d. u. 5—8 ig. * Zeileis gyógymód és az okosok. Az uccán nagyokat koppant mö­göttem a kávóház ablak: egy kö­vérkés arcú úr püfölte belülről az üveget és integetett, menjek be. Egy vidéki járásorvos ismerő­söm volt. Csésze feketekávé párol- gott előtte a márványasztalkán. — Fene rossz lötty — mondja mérgesen — miért nem »szerkesz­titek* ki. — Kabátja külső zsebéből jó­kora, fűzöld színű füzet hajolt ki: az Országos Orvosszővetség hiva­talos közlönye. Kihúztam a zsebéből a füzetet s lapozgatni kezdtem benne. Vagy hét nyolc hivatalos közleményét futottam át, valamennyi az u. n. »Zeileis« gyógymódot rótta, csip­kedte, dorongolta. Illetve nem is magát a gyógymódot, mint inkább e nagy port felvert gyógymódot alkalmazó diplomás orvosokat. — Csupa »Zeileis« a hivatalo­sotok — jegyeztem meg rá. Orvosbarátom egykedvűen le­gyintett bele karikagyűrüs kezé­vel a cigarettafüstbe. — Hadd el — mondta — már nem is olvasom el őket. Hivatalos közlönyünk még egyetlen szak­szerű, tudományosan megalapozott hozzászóllást nem hozott magá­ról a gyógymódról, csak belema- rást, fenyegetődzést, ostorozást. Hangsúlyozom, nem ismerem a »Zeileis« lényegét, nem tanulmá­nyoztam mibenlétét, nem ismerem a hatását, így tehát még nem is alkalmazhattam praxisomban, tisz­tára azokból a vitriolos írásokból, szónoklatokból és nyilatkozatokból tudom csak, hogy »Zeileis« gyógy­mód is van, amiket a hivatalos közlönyünkből olvastam. A legtöbb kollégám is így van ezzel: látat­lanban, klinikai kipróbálás nélkül alkothatunk véleményt csak ma­gunknak erről a gyógymódról. Hosszú ideig a szövetségi közlő- ényünk hatása alatt, nekem is elitélő véleményem alakult ki er­ről a gyógymódról, egészen a múlt hónapig, amíg egy esetem komo­lyan gondolkodóba nem ejtett. El mondom. Volt egy betegem. Két évvel ezelőtt súlyos eccemával je­lentkezett nálam. A kezén, mellén, nyakán és a hátán tenyérnyi nagy foltokban undorító bőrbetegsége volt. Mindent megpróbáltam vele. Nem használt. Végre is beutaltam kórházba. A kórházban két hóna pig kísérleteztek vele, azután fel- küldték a budapesti klinikára. Hat hét után onnan is hazaküldtek, mikor is újra kezelésbe vettem. A szerencsétlen már öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott. Már nem is az eccémáját, hanem a lel­két gyógyítgattam, de nem nagy eredménnyel. A múlt héten beállít hozzám ez a beteg, egyik kezét elém nyújtja, a másikkal felgom­bolja az ingét. — Orvos űr, nézze, meggyógyúl- tam, — mondta lelkendezve. — Megvizsgáltam. Alig akartam hinni a szemeimnek. A rút foltok­nak már nyomai is csak alig lát­szanak, az eccémája teljesen meg­gyógyult. — De mást mondok — folytatta a járásorvos. A minap találkoztam egy régi kedves kartársammal, Szilvássy Gyula dr.-al a Soproni Erzsébet kórház főorvosával, aki az általa feltalált gonorrhoea szé­rumával most végzi próbaoltásait a külföldi klinikákon. Kiváló em­ber. Ő is elmondott nekem néhány esetet, amik nagy szöget vertek a fejembe Egy gyomorfekélyes leány csodálatos gyógyulását. Évekig ke­zelték a leányt az eddig ismert gyógymódokkal, azonban nem le­hetett nála eredményt elérni, baja egyre súlyosbbodott. Az u, n. Zeileis-kűra, amelyet Győrött Ba- róti Lajos dr. Opicz u. orvosi rende­lőjében kapott, 10 nap alatt telje sen meggyógyította. Dr. Kék ugyan csak eccemás betegről is beszélt Szilvássy Gyula dr., aki a soproni kórház urológiai osztályának ve­zető-főorvosa, tehát szakember. Egy füzesabonyi orvoskollégától hallotta Szilvássy dr., hogy az egri »Zeileis« rendelőben egy olyan j eccémás beteget sikerült pár napi í kezeléssel kigyógyítani, akinek ba­jával szemben a régi gyógymód alkalmazása teljesen hatástalannak bizonyult. Ezek az esetek mind arra vallanak, hogy igenis van­nak a »Zeileis« gyógymódnak letagadhatatlanul szép, sőt cso­dálatos gyógy eredményei, me­lyeket tisztán a magasfrekven­ciájú villanyáram kezeléssel si­kerülhetett elérni, azért egyál­talán nem értem, miért csepülik, ostorozzák a hivatalos vezetökörök ezt a gyógymódot, ahelyett, hogy az emberiség egyetemének szolgá­latába állítanák. Az nem komoly indok, hogy ez a gyógymód meg­nehezíti egynéhány, korral nem haladó orvoskartárs megélhetését. E kérdés elbírálásánál a tudomá­nyos szempont és a nagy érdek, az emberiség egyetemes érdeke a fő, nem pedig néhány megélhetési gondokkal küzködó orvoskartár­sunk érdeke. — Én már ezt mind megírtam a gyógymóddal kapcsolatban — jegyeztem meg. Csodálkozva nézett rám. — Megírtad ? Hogyan írtad meg, hiszen Te nem vagy orvos. — Ebben a kérdésben több va­gyok, mint orvos. Meggyógyult beteg vagyok, akit súlyos derék ischidszomból szabadított meg ez a gyógymód alig nyolc nap alatt Böhm Sándor dr. budapesti V. Klotild u. 22. sz. alatti Zeileis rendelőjében. Mikor meggyógyul­tam se gyógymódot támadó hivata los közleményeket olvastam, bejár­tam a főváros és a vidék csaknem összes nagyobb »Zeileis« rendelőit, amelyek eredeti gallspachi dr. F. G. Zeileis magasfrekvenciájú áram­gépekkel vannak felszerelve. Nem­csak az orvosokkal, hanem maguk­kal a betegekkel is beszéltem. Én magam több száz olyan hiteles gyógyulási esetről tudok, ami­kor a beteg a Zeileis gépnek köszönheti súlyos bajából sze rencsés kigyógyulását. — Barátom, ha több százra megy a meggyógyult betegei száma ak­kor pláne érthetetlen egynémely orvoskollégám részéről az a gyil­kos nekirohanása egy olyan gyógy­módnak, amelynek százan meg százan köszönhetik visszanyert egészségüket, munka és életkedvü­ket mondta rá őszinte felháboro­dással a járásorvos. — Valóban érthetetlen is, ami a Zeileis gyógymód körül törté­nik. Ha egy gyógymódnak ennyi kétségtelen beigazolt gyógyered- ménye van, kár ellene harci frontba tömörülni, kár úgy megnyilazni, ostorozni, megtiporni azokat a tisztes, komoly diplomás orvoso­kat, akik az esküjükhöz híven e gyógymódot a szenvedő dmberiség szolgálatába állítani igyekeznek minden poklokon keresztül is. Sümeghy Zoltán. Közegészségügy. Ä méhrák felismeréséről írta: Dr. Kun András orvos. A rákra vonatkozó ismereteink Wirchow óta elég általánosak. Tudjuk, hogy rosszindulatú da­ganat, mely az egész szerveze­tet megbetegíti. A méhrák kifej­lődésében több fokozaton megy keresztül. Kezdeti stádiumban tüneteket alig okoz és csak ala­pos vizsgálattal ismerhetjük fel. Mivel a rák kezdetben helyi be­tegség, teljes eltávolításával meg* gyógyítható. Ennek alapján vé­gezte Freund 1878 ban az első olyan műtétet, mellyel a rákos területet teljesen kiirtotta. A mű­téti gyógyítással igen jő ered­ményeket ért el addig, mig az operálható azaz kezdeti stádium­ban van. Újabban még a suga­ras gyógyítással (röntgen) hatal­mas támaszt nyertünk. Végcélt azonban még nem értünk el, mert a recidivák igen gyakoriak. Ennek oka az, hogy a betegek késön jelentkeznek és már nem operálbatők. Ilyenkor a rák már nem helyi, hanem általános be­tegség. Statisztika kimutatta, hogyan fajűl a rák oparálhatatlanná, különösen a szegényebb nép­osztály tagjainál, akik nem tö­rődnek egészségi állapotukkal. Winter három csoportra osztja őket: I. nem törődnek magukkal. II. kuruzslők kezelik a bete­get. III. orvosok szakképzettségük hiánya miatt csak későn ismerik fel a bajt. Az első két faktor ellen társa­dalmi úton küzdünk, — sajnos hiábavalő. Azért arra kell töre­kednünk, hogy legalább az or­vosi vizsgálat alá került bete­gek baját állapítsuk meg. Szük­séges tehát, hogy a méhrák tüneteit, megjelenési formáit és vizsgáló módszereit minden or­vos ismerje. A méhrák kezdeti tüneteiből csak gyanúnk lehet a megbetegedésre, biztosat csak a kórszövettani módszerrel lehet megállapítani. Különféle mód­szerekkel próbálkoztak (Freund- Kaminer, Abderhalden), amely­nek hasznát gyakorlatilag nem vették. A méhrák felismerésének fejlesztésében Veit-nék és Sehrő■ der-nek van a legnagyobb ér­deme. Főérdemük az volt, hogy megállapították, hogy biztos di­agnózist csak a mikrőszkőpos vizsgálattal lehet elérni és pedig ügy, hogy a betegnek látszó te­rületeket kimetszették, vagy ki­kaparták és az így nyert kapa- rákot, vagy kimetszett részt vizs­gálat tárgyává tették. Ezen mű­* Divatlapok legújabb őszi és téli idónylapok már megérkeztek, nagy választékban kaphatók a Sajtószövetkezet és »Széchenyi« könyvkereskedésekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom