Eger - napilap, 1931/2

1931-07-05 / 149. szám

A H ä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON « 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. :: KL1L évfolyam 149, Hzdm ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 július 5. Az Érseklőpásztor tegnap délben ünnepélyesen bezárta az egyházmegyei zsinatot és kihirdette a zsinati törvényeket A zsinat második napja. Eger, július 4. Tegnap délelőtt Szmrecsányi Lajos dr. pápai trőnállő, egri ériek vezetőiével tovább foly­tatta zsinati tanácikozáiait az egri főegyházmegye papiága. Reggel félnyolckor házi-kápol­nájában főpapi díszbe öltözött az Érsekfőpáiztor, majd a zsi­nat tagjainak kíséretében bevo­nult a főizékeiegyházba, ahol főpapi miiét pontifikáit. Mise alatt a zsinat tagjait megáldoz- tatta, majd az előírt izertartá- tok után allokuclót intézett papságához. E zsinat határozatainak — mondotta beszédében — korsza­kot alkotó erővel kell egyház­megyénk történetébe illeszktd- mök. — Távol legyen tőlem, hogy munkánk ilyen felbecsülé­sével nagy történelmi emlékein­ket háttérbe szorítani él törek­vésünk jelentőségét azok rová­sára kiemelni akarnám. Sőt ép­pen a nagy múltra utalni tartom alkalmasnak ez ünnepi pillana­tot és mély hálával megemlé­kezni az elévülhetetlen érdemek­ről, melyek kivételesen súlyos évszázados viszontagságok kö­zött a főpásztorokat szervező, alapvető, a romokból kiemelő és új életre keltő munkájukban mesizevilágíió szövétnekekül ál­lítják elénk. A magunk javára csak az szólhat, hogy a Gond­viselés nekünk engedte meg sok század után az első egyházme­gyei zsinat megtartását, ami már önmagában is feljogosít arra, hogy egyházmegyénk történe­tében innen új korszak felvirra- dására számíthassunk. Az új korszak azonban nem új irányt jelent, legfeljebb új utakat nyit meg előttünk, mely utak a változhatlan irány felé egyenközűen haladnak a régi kipróbált utakkal. Csak ameny- nyiben a folyton változó idővi­szonyok új akadályokat állíta­nak a mindenkorra kijelölt cél­hoz való törekvésünk elé s más­részt amennyiben az örvendete­sen gyarapodó egyéni és társas, jőravalő törekvések behatóbb foglalkozást követelnek minden újabb üdvös mozgalommal: ama­zok legyőzésére s ezek támoga­tására új felkészültséggel kell a zsinatból kiindulnunk. Ez jelenti az új korszak megindulását. — Erőteljes lelkületű, apostoli hevü hithirdetőkre szomjuhozik ma a világ, akiknek ajkairól mint tűz lángja tör ki az ige. Istentől megihletett lelkek üd­véért lelkesülő igehirdetőkre, kik az idő követelményeit, a keresz­tények méltó igényeit ismerik, szeretettel ípolni, gondozni akar­ják és tudják; akik a régi igaz­ságokat uj, vonzó mezbe öltöz­tetve, megszerettetik; kérlelhe­tetlenül üldözik a rosszat, de mindenkor kímélik a személyt. Olyan igehirdetők kellenek me, kik életteljes cselekvéssel, vonzó példaadással igazolják a hirde­tett tant. — Szentnek tartott és üdvünk­re szolgáló igazságainkat és ér­dekeinket ellenséges támadások­kal szemben megóvni csak úgy sikerülhet, ha mint az első ke­resztények, mi is szív éa lélek szarinti egységben szerezzük meg az erőt, mely az egyház szent ügyében mindenkor legyőzheted lennek bizonyult. — Nagyszabású, az egész vi­lágot átfogni képes megmozdu­lás az, mely a kereszténység kö­zéppontjából, Krisztus helytartó­jának isteni bölcseségű megin­dításán a legszélső földrajzi vi­lághatárokig az Actio Catolica mindenütt megértett jelszava alatt megindult és erős kapcsok­kal egyesíteni hivatott Krisztus király világbirodalmának alatt­valóit. A mozgalom a világ egyes pontjain példaadóan már szorosabb szervezetet létesített, mely a Szentatya szándéka sze­rint egy egyházi hierarchiával az élén, a világi elemből spos- tolokat nevel. A következőkben az érsek az Actio Catolica gyakorlati érvényesítésére adott bölcs uta­sításokat, majd így fejezte be szózatát: — Ha sikerül az egyházköz­ségek talaját termőképeesé ten­ni, i az Actio Catolica nagy mű­vének megindítására a korszak­alkotó tevékenység onnan meg­indulhat, az erőteljesebb vallá­sos élet felébredésének dicsősé­gében a lelkész elsősorban osz­tozik, — mihez segítse a Min­denható Isten. A zsinat tagjai mély megille- tődéssel fogadták a főpásztor allokuciőját. Az előírt szertartá­sok után Dutkay Fái prelátus- kanonok, érseki helynök, a zsi­nat promőtora kérte az érsek- főpásztortől a zsinati bírák ki­nevezését, mire lörök Kálmán prépost-kanonok, a zsinat szék- retáriusa felolvasta a trienti zsi­nat idevonatkozó határozatát és VIII. Bonifác pápakonstituciőját, majd előterjesztésére az érsek a következőket nevezte ki zsinati birákká: Ridárcsik Imre prelátus kano­nok, Török Kálmán, Venczell Ede, Ivánovieh Emil, Baráczius József kanonokok, Csanády László c. kanonok, BozsiV, Pál gyöngyösi prépost-plébános, Pet­ro József pápai kamarás, Lesko József líceumi könyvtárnok és Kiszely Imre líceumi gondnok, érseki tanítőnőkőpző-intézetiigaz- gatő. Ezután a vidéki papságból zsinati ügy hallgatókat nevezett ki, majd a promótor előterjesz­tésére a kővetkezőket zsinati vizsgálókká nevezte ki az érsek: Dutkay Pál elnök, Ridárcsik Imre, lörök Kálmán, Venczell Ede, Ivánovieh Emil, Meyer Béla, Bozsik Pál, Petro József, Baranyay József, 7 urtsányi Ambrus éa Holik Sámuel tagok. A plébánosok közül többet egyházmegyei konzuliorrá ne­vezett még ki az érsek, majd a zsinati vizsgálók a főpásztor elé járulva, ünnepélyesen letették az esküt. A promótor ezután kérte a főpásztort, hogy a figyelembe vett módosítások hozzáadásával megállapított és a zsinat által helyeselt, végleges zsinati hatá­rozatokat én törvényeket nyil­vánítsa kihirdetetteknek, majd tolmácsolta a zsinat háláját és köszönetét az egyházfejedelem iránt, E határozatok a papságra vonatkozó új szabályokat a kegy- uraság, az egyházi vagyonkeze­lés, az egyházközségi igazgatás, az elhunyt papok hagyatékára, a papi nyugdíjügyre és az egy­házmegye kormányzatára, a fő- esperesek és esperesek, plébá­nosok, káplánok, hitoktatók, hit- tanárok, szerzetesekre vonatkozó főegyházmegyei törvényeket és a papság társadalmi tevékeny­ségére, a hivatalos ügykezelésre, a híveknek az istentiszteleteken való részvételére, a szentségek kiszolgáltatására, házassági, te­metési stb. ügyekre vonatkozó utasításokat foglalják magukban. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a következő szavakkal emelte törvényerőre a zsinati határozatokat: >Hisce promulgamos et pro pro­mulgate declaramus!« Az ünnepélyes Te Deum szer­tartása után a főpásztor a pro- motor kérésére a zsinatot be­zárta és a zsinat tagjait elbo­csátotta. Déli egy órakor az egri pap­nevelő intézetben az érsek rész­vételével díszebéden voltak je­len a zsinat tagjai éppen úgy, mint tegnapelőtt. Tegnapelőtt ez Érsekfőpáiztor XI. Pius pápa őszenfségére mondott fennkölt szavaival pohárköszöntőt, míg a tegnapi díszebéden KristonEndre felszentelt püspök, egri nagypré­post Szmrecsányi Lajos dr. egri érseket ünnepelte költői szárnya- lásű felköszöntőjében. A nagyfontosságű zsinat ezzel teljes befejezést nyert és a részt­vevő papok a délutáni vonato­kon már el is utaztak a főegyház­megye székvárosából, amelynek lakossága és vezetősége ünnepi szívvel figyelt a nagy katolikus esemény minden mozzanatára. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom