Eger - napilap, 1931/2
1931-08-05 / 175. szám
*B» 10 FILLÉH hlöfizetési dIj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI KAPILAP Fei«íös szerkesztő: Dr. Urbén Gusstáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON t 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ii XL1L évfolyam 175. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1931 augusztus 5. A kölcsönök folyósításának beszüntetése miatt az egész vonalon leállt az egri útépítés A 262 ezer dolláros kölcsönből csupán 250 ezer pengőt akar kiutalni a Moktár az 1931. évben. Eger forgalma teljesen megbénult az úttest felbontása miatt A város vezetősége ragaszkodik a kölcsön folyósításának eredeti feltételeihez és szükség esetén a megállapított pönálékkal kényszeríti ki az útépítés befejezését. Csütörtökön városi bizottság utazik Budapestre a szükséges tárgyalások lefolytatására. Eger, augusztus 4. Az egri útépítőit ii úgylátszik az a balszerencse kiiéri, amely nevezeteiiég8 volt a vároai köz- építkezéseknek a Korona szállótól egészen a szennyvízderítö telepig. Az évtizedei elhanyagoltság- ban szenvedő egri utak kétség- beejtően hosszú tárgyalások és pénzkeresések után az idén végre eljutottak az építés stádiuméba és a polgárság, — amelynek a sárral befröcskölt, porral átitatott ruhákon, eltört kocsi és autótengelyen kívül még ez idegenek őszinte megjegyzéseit is el kellett viselnie, — föllélekzett, hogy velahára abba a szenzációs helyzetbe kerül, hogy nem törik ki a bokája a régi, de meg nem szokható gödrök garmadáiban. Megindult az útépítés is mindjárt a munka elején megmutatkozott a hagyományos balsiker: rossz talajviszonyok a Deák Ferenc utcán, amik miatt ez a fontos úttest több mint egy hőnep késést szenvedett. Közben felbontották a Széchenyi úícát, megkezdődött a betonozás a felső szakaszon, de már ugyanakkor felbontották a Káptalan utca jórészét is. Itt kezdődött az egriekben felderengni a sejtés, hogy a munkarend nem a legtökóie- sebb kevés munkás dolgozik és ehez képeit túlkorán készítik elő egyes helyeken a földmunkát A Széchenyi u'ca Líceum és reáliskola közti részén heteken keresztül nem dolgozott munkáskéz és ez úttest csak felében használható a forgalom nem kis kárára. A polgárság türelmetlensége nana egy panaszleválben nyilvánult meg, míg Ígéretet kaptunk, hogy a munka tempóját fokozni fogják a munkáslétszám szaporításával. Másfél héttel ezelőtt felrobbant az első nagy bomba: a Moktár, a pénzviszonyokban történt változások következtében nem volt hajlandó tovább folyósítani az útépítésre lekötött kölcsönt. A munka leállt. Háromnapos tárgyalás után sikerült megegyezésre jutni a Moktárrel és az építés újból megindult. Közben kétnapos veszteséget produkált a vállalkozó azzal, hogy most viszont megkésett a földmunkával a reáliskolától a L'ceum felé, s így a betonozást nem lehetetett azonnal folytatni a gimnázium épülete előtt. Ezek után a kévéssé sem megnyugtató előzmények után, amelyekben csak a Deák Ferenc UCC3Í újabb fejlemények adtak némi enyhülést, tegnap délután ismét megállt a munka, félbemaradt a Széchenyi uoca, ahol a forgalom már eddig is a legnagyobb kínlódások között vergődött. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Trak Géza polgármestert, hogy megtudakolja b megállás okát. Trak Géza polgármester a következőkben nyilatkozott: — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár az útépítés előrehaladásához képest benyújtott űjsbh kereseti kimutatásokra folyósítandó kölcsönrészletek kiutalásánál ismét nehézségeket támasztott és nem volt hajlandó a város ró szére megszavazott és 92 ezer dollár erejéig már a város folyószámlájára írt kölcsönt tovább folyósítani. — Ismeretes, hogy a Moktár 170 ezer dollár kölosönt biztosított 8z útépítésre, 92 ezer dollárt pedig a villamosítással kapcsolatos átalakításokra. Ezzel szemben, a további fizetést megszüntető nyilatkozattal egyidejűleg, ajánlatot tett a városnak, hogy hajlandó erre az évre összesen 250 ezer pengőt kiutalni a 262 ezer dollárból, ha a város lemond arról az igényéről, hogy 1931 • ben további összegek kiutalását kérje. — A felajánlott összeg még arra sem elégendő, hogy a meg kezdett munkákat befejezzék, arra pedig éppen kevés, hogy a villamosításhoz szükséges átalakításokat elvégezzük. — Tegn?p délután összehívtam a pénzügyi szakosztályt és állandó választmányt. Az együttes ülés egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a MOKTÁR javaslata elfogadha- tatlau és a város ragaszkodik úgy az útépítésre felvett és a Moktárnál váltókkal le is fedezett 170 ezer dolláros, mint a villamosításra felvett és a város folyószámlájára átírt 92 ezer dolláros kölcsön teljes összegének kifizetéséhez. — Az útépítési vállalkozókat (Építőipar, Somoskói) kötelezni kell a munka további folytatására és befejezésére, szükség esetén a szerződésben kikötött pönálék alkalmazásával is. Erről a határozatról értesítettük a Moktár igazgatóságát és mindkét vállalatot. — A szakosztályok és a város vezetősége, amellett a helytálló jogi falfogás mellett is, békésen akarja ezt a kérdést elintézni, mert itt évekig húzódó per nem segít, ezért a polgármester vezetésével Kálnoky István dr, Heller József dr, Szabó Szilárd dr és a polgármester által fölkért Petro Kálmán dr országgyűlési képviselő, mint bizottság, Budapestre utaznak, hogy felvegyék a tárgyalásokat a két vállalattal és a moratóriumi rendelet értelmében illetékes tényezőkkel. Pazarolt-e a kormány? Az ellenzék egyik vádja a kormány ellen az, hogy a szanálás esztendei, s az azt követő idő alatt oktalan módon pazarolta el az összfgyűlt bevételi fölöslegeket. Ezt a vádat a miniszterelnök számadatok felsorolásával döntögette és kimutatta, hogy az 1924-es esztendőtől a mai napig kiadott összegeket olyan beruházásokra fordííotlák, amelyeket számos alkalommal épen az ellenzék sürgetett a leghevesebben, hivatkozva azokra a gazdasági érdekekre, amelyek ehhez a beruházási politikához fűződnek. Da eltekintve az ellenzék minden sürgetésétől is, a kormány kénytelen volt beruházásokat eszközölni, hiszen a háború egyoldalú szükségletei, de meg a háború befejezését követő zűrzavaros idők, s az idegen megszállás rombolásai olyan helyzetet teremtettek, hogy a beruházások nélkül szinte nem is lett volna folytatható az államháztartás zavartalan menete. Az 1924-től számított 6 esztendő alatt a kormány egy milliárd pengő értékű beruházásokat eszközölt. Erre a célra a 250 millió aranykorona értékű népszövetségi kölcsönből 170— 180 millió psngő állott rendelkezésre, a többi 830 millió psngő a budgetfölöslegekből került ki. Aki végigolvassa a miniszterelnök számadatait, az előtt rögtön világossá lesz, hogy maguk
