Eger - napilap, 1931/2
1931-07-28 / 168. szám
2 EGEI 1931. július 28. mellett. Javallatát azzal indokolta, hogy a transzformátorház ellenőrzésével megbízott Bárány Gáza főmérnököt betegeskedése és az idegenforgalmi ügyekkel való elfoglaltsága megakadályozza az ellenőrzésben, a nagy transzformátorház ellenőrzését pedig azért nem látja jő kezekben, mert bár Hevesy Sándor városi mérnök igen tehetséges és képzett szakember: fiatal korát figyelembe véve nincs elég gyakorlata a vasbeton építkezésekben. De javasolja az ellenőrzés elvételét azárt is, mert a két ellenőrző közül egyik sem köztiiztviselő s igy a felelősség elvét nem lehet velük szemben gyakorolni. Bárány Gáza ugyanis ideiglenesen szolgálatba visszahívott nyugalmazott mérnök, Hevesy Sándor választását pedig a közigazgatási bíróság megsemmisítette. Radii Károly indítványát a képviselőtestület egyhangúlag elvetette és a város mérnökeinek teljes bizalmat szavazott. A határozat megokolása kimondja, hogy Bárány Géza, teljesen felépülvén, lelkiismeretesen ellenőrzi a nagytranszfor- mátorház építését és bár a gépüzemek egyik mérnöke: Ádámffy László állandóan ki van rendelve a munka felügyeletére, he- tenkint többször megvizsgálja az építkezést. Elfogadhatatlannak tartotta a közgyűlés a Hevesy Sándorra vonatkozó indokokat. Hevesy volt az, aki a savtalanítő nehéz vasbeton épületét a felsőbb műszaki hatóságok teljes megelégedésére megtervezte, így kézenfekvő, hogy az ellenőrzéshez is ért, ami jóval könnyebb feladat, mint a tervezés. A város nem hajlandó idegen ellenőrzőt díjazni, amikor magának is vannak szakemberei. Az építkezésekért Rapcsák Jőzief műszaki tanácsos viseli a felelősséget, az ellenőrzést azért bízta Bárányra és Hevesyre, mivel a Márkus testvérekkel rokoni viszonyban áll és így „összeférhetetlennek tartotta azt. A Radii Károly által ajánlott Wind Géza szintén nem köztisztviselő és így a felelősség elvét vele szemben sem lehet érvényre juttatni. Átalakítják a Korona melletti kocsmahelyiséget Amikor a város bérbeadta a Korona szállót Unterreiner Jánosnak, egyúttal bárbeadta a szálló melletti régi kocsmaépületet, azzal, hogy mihelyt a városi háztartás megengedi, garázzsá fogja átalakítani. Az átalakítást egy évvel ezelőtt el is határozta a képviselőtestület, a fedezetet is megjelölte, azonban ezt időközben, az egyre nehezülő pénzügyi viszonyok folytán, más, fontosabb célokra használták fel. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata most ajánlatott tett, hogy a kccimahelyiséget saját költségén átalakíttatja, de csak abban az esetben, ha Unterreiner János szerződése lejártáig : 1934 ig, díjtalanul használhatja autóbuszai garázsolására. Unterreiner, a helyiség bérlője beleegyezett a tervbe, a vállalat csak arra kérte a várost, hogy ha a bérlő személyében változás történne, akkor is biztosíisa számára 1934-ig ez ingyenes használatot. A képviselőtestület kimondotta, hogy minden esetre biztosítja a MAVART-nak az ingyenes használatot a kért időig. Bárány Gáza, az Idegenforgal- mi hivatal vezetője bejentette ezután, hogy a hivatal a Mavart anyagi hozzájárulásával elvállalja a Mavart helybeli kép - viseletét és erre a célra segéderőt alkalmaz. Többletmunka a nagykapcsolóháznál Beterjesztette továbbá az építési, pénzügyi szakosztály, továbbá a gépüzemek igazgatóságának együttes üléséről felvett jegyzőkönyvet a nagykapcsolő- ház többletmunkáiról. A kap- csolőházat sablőn szerint tervezték. Az előirányzott 86 ezer pengő költségből 44 ezer pengőt fizet a város. Később a terv kiegészítésre szó rult, a gépi berendezésre való tekintettsl. A többletmunka 13 ezer pengőbe kerül, amiből 7 ezer pengőt ad a város. Az összeg fedezetet talál a villamossági befektetésekre előirányzott 63 ezer pengő hitelkeretben. A bejelentést a képviselőtestület egyhangúlag tudomásul vette. Leszállították az Uránia vigalmiadóját Kálnoky dr. tanácsnok az Uránia kérelmét adta elő, amelyben a mozgóképszínház a 10 százalékos vigalmiadő mérséklését kéri. Ez ügyben a belügyminiszternek az az álláspontja, hogy tekintettel a rossz gazdasági viszonyokra, méltányos a vigalmi adó csökkentése. A pénzügyi szakosztály javasolta a kérelem teljesítését, egyrészt azért, mert a fővárosban is jóval kevesebb a vigalmiadó százaléka, másrészt pedig mivel az Uránia kimutatta, hogy bruttójövedelme az utolsó két év alatt 75 ezer pengőről 43 ezer pengőre csökkent. A képviselőtestület a javaslatnak megfelelőleg a vigalmiadét hangosfilmeknél 10 százalékról 8 százalékra, némafilmeknél és a Színház Mozgóban pedig 4 százalékra szállította le. A képviselőtestület még több kisebb nagyobb határozatot hozott, amelyeket lapunk legközelebbi számában közlünk. Egyelőre nincs szó adóemelésről Eger, július 27. A felhatalmazási törvényben a kormány kérte az országgyű léstől, hogy a közszolgáltatások emelésével, vagy új közszolgái tatások bevezetésével is törekedhessék szükség esetén a gazdasági helyzet stabilizálására. Evvel kapcsolatban hireket terjesztettek arról, hogy a kormány konkrét formában gondolkozik az adóemelésről. Mi illetékes helyről nyilatkozat hangzott el, amely szerint adóemelésről szó sincsen ezidőszerint. A kormány csak mint lehetőséget vette fel a javaslatba ezt a pontot. Különben egy 33 tagból álló szakértőbizottságot alakít a kormány, amely tanácsokat fog I adni a gazdasági bajok leküz- ' désére és a válság elhárítására. Erélyesen kell fellépni a városon átutazó, kolduló ál-iparosokkal szemben Rz alkalmi kéregetők megingatják a bizalmat a Szegénygondozó Bizottságban. Eger, július 27. Különös idegenforgalmi tüneteknek vagyunk tanúi egy idő óta. A gyanútlanul sétáló egri polgárt űton-űífélen megállítja egy-egy furcsa kérés. — Tessen már adni egy kevés kenyérrevalót . . . Két nap óta nem ettem semmit. Az egyik egri polgár ösztönös mozdulattal benyúl a zsebébe s odavet néhány fillért a könyör- gönek, azonban nem győz eleget csodálkozni azon, hogy miképen támadhattak fal a múlt alakjai közül az ucca utonállői, a koldusok. A másik egri polgár azonban nem hagyja magát a szívfacsaró hangtól félrevezettetni s szigorúan megkérdezi a két nap óta éhezőt. — Kicsoda maga? Nem tudja, hogy Egerben nem szabad koldulni ? — Átutazó iparos vagyok, nem kapok sehol sem munkát. Elmennék én már Egerből, de nincs útiköltségre valóm. Ha ezek az esetek szőrványo sak lennének, talán még szemet lehetne hűnyni fölöttük. Da az utóbbi időkben annyira elszaporodtak, hogy a szegényügyi hivatal vezetőinek a legnagyobb gondot okozzák, miképpen hárítsák el ezt a semmivel mag nem magyarázható inváziót, mely egyrészt nagy anyagi terhet rő a szegénygondoző bizottság pénztárára, másrészt képes lassan-lassan aláásni az egri norma hitelét, ha az adakozók s a városunkba jövő idegenek látják, hogy a koldulás megszüntetése dacára mégis büntetlenül gyakorolhatják egyesek az uton- állást. A közigazgatási és a rendőri hatóságoknak a legnagyobb trély- lyel kell haladéktalanul segítségére sietni a szegény gondozó bizottságnak s rajta keresztül az egész világon oly nagy diciőséget aratott s mindenütt követésre méltónak ítélt egri normának. Az első kísérletet kellett volna tulajdonképpen mindjárt csirájában megfojtani, rögtön elterjedt volna a hire a vándorló iparosok között, hogy Egerben nincs mit keresniök. Ha nem volna olyan szomorú dolog, szinte nevetni kellene azon, hogy pont Egerben, ebben a haldokló iparú városban, ahol a benszülött s becsületes munkában megőszült iparosok kezéből kiesett a kenyér, itt keresnek boldogulást idegenből jött »iparosok.« Mert abban igazán kell kételkednünk, hogy ezek a kóborló exisztenciák valóban iparotok lennének. Egy iparos — az egri iparos gondolkodásmódját és lelkivilágát alapul véve — inkább éhenhal, semhogy az uccán kolduljon olyan hazugsággal, hogy »már két nap óta nem evett semmit.« Iparosaink nívóját és becsületét ily idegenből jött szerencselovagok ellenében is meg kell védelmeznünk. Ha egy-két ilyen egyedet a rendőrség azonnal elztuppol illetőségi helyére, az ilyen erélyes intézkedésnek azonnal hire terjed s óvakodni fognak Eger látogatásától és végigsarcolásától. De a közigazgatási és rendőrségi védelmen kívül ez egri közönséghez is volna szavunk, A szegényügy intézményes megoldása általános szociális érdekeken felül az egri közönség jól felfogott erkölcsi ás anyagi érdekeit védi. Ságit az igazi szegényeken s egyúttal megvédi a a város lakosságát a kétes elemek zaklatásától. A közönségnek állhatatosan és tudatosan ki kell tartani az egri norma mellett, pénzével nem szabad ismét a bűnt, a könnyelműséget, a könnyen élést nagyranevelni, az első rendbontót, aki útjába kerül, adja át rendőrkézre. {(=j
