Eger - napilap, 1931/1

1931-06-25 / 141. szám

Ma: Féihelyárú színházi szelvény a 2-ik oldalon. ÄKÄ 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL! EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI KAPILAP Felelés szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFONI 11.— KIADÓHÍV ATALi EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- t! SZÁMLA: 54.558. u XLII. évfolyam 141. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1931 június 25 A pártvezetőség arra kéri a választókat, hogy a választás napján már reggel 8 órakor tömegesen jelenjenek meg az urnáknál és adják le szavazatukat dr. Petro Kálmánra. Klehelsberg Kunó grói kultusz- miniszter terve Egerrel Országos zenei ünnep városunkban! Eger, június 24. KlebeUberg Kunő gróf feul- tuizminiczter, aki a közelmúlt­ban országos sikerű ét jelentő­ségű ünnepi játékokat rendezett Szegeden, az egyik főváro­si lepban vezércikk keretében emlékezik a lezajlott szegedi já- tékok nagy eredményeiről, me­lyek világosan megmutatták, mely utakon tehetjük az ország művészi vagy zenei életét ese- ménydűsabbá anélkül, hogy ez az államnak megterhelést jelen­tene. A szabadtéri előadások, ün­nepi játékok és művészi hetek most divatban vannak s aki en­nek az európai áramlatnak hő- dől, annak néző és hallgató kö­zönsége is van és talán a jobb magyar előadásokkal elejét le­het venni annak is, hogy a ma­gyarok Salzburgba, Bayreuthba és Oberammergauba hordják ke­vés pénzűket. »És természetesen nem kon­centrálhatunk mindent Szegedre — Írja a miniszter. — Budapest, mint a jövő fürdővárosa, új szál­lodák, fürdők építésével halad előre. A magyar requiem-pályá- zat versenyét az esztergomi ba­zilikában rendezzük meg. Eger­nek is fontos szerepet szántam! Amikor tavaly a würtzburgi egyetem tiszteletbeli doktorává avattak, a hercegpüspökök cso­dás rokokó palotájában, annak nagytermében, zenetermében és parkjában főkép kamarazenéből álló ünnepi hét folyt. A mi ma­gyar Würzburgunk: a magyar barokk-város, amelynek szépsé­geit különösen az tette hozzá­férhetővé, hogy Wälder Gyula építőművész egy ottani vendég­lős számára rendkívül ízléses szállót épített, amely úgy bele­illik az egri környezetbe, mintha Esterházy Károly püspök idején vagy kétszáz évvel ezelőtt emel­ték volna. Eger érsekének mű­értő fivére, a kultuszminiszté­rium művészeti osztályának volt vezetője, öreg napjBit most ab­ban a bükkalji városban tölti, amelynek nagy :'jőiévőja lett, mert ügyel arra, hogy a XVIII. századnak szép házait a háztu­lajdonosok lehetőleg eredeti alak­jukba állítsák vissza. A minori­ták templomát már együtt res­tauráltuk s én még az űj isko­lák építésénél is ügyeltem arra, hogy jól beleilleszkedjenek az oly egységes egri városképbe. Egernek kétségtelenül legszebb épülete a líceum, amelyet Ester­házy Károly egri püspök (akkor Eger még nem volt érsekség) egyetemi célra emeltetett, de ter­véből akkor nem lett semmi. Az épület azonban áll, gyönyörű dísztermével és könyvtártermé­vel, pompás lépcsőházával és freskóival. Milyen szépen lehetne ott a XVIII. század jellegzetes zenéjét: a kamarazenét űzni. Az államnak van is kamarazenei pályázata és meg vagyok róla győződve, hogyha Eger mflőrtő ériekét és fivérét megkérjük arra, hogy Egerben is rendezzünk zenei ünnepet, a pompái helyi­ségeket e célból rendelkezésünk­re bocsátja.« A Társadalombiztosító Intézet felhívása. A Társadalombiztosító Intézet budapesti központja értesült ar­ról, hogy a közeljövőben kibo- csájtandő olcsó építési kölcsönei körül méris ügynöki és üzleti manipulációk indultak meg. Ezért figyelmezteti a közönséget, hogy a kölcsönöket csakis maguknak a kérelmezőknek folyósítja, a kölcsön mikénti felhasználását szigorúan ellenőrizteti s figyel­men kívül hagyja mindazok köl- csönigénylését, akik kérelmüket annak idején hözvetítők útján terjesztik elő. Az építési köl­csönre igényt formálók tehát,sa­ját érdekükben teszik, ha a ha­szon reményében jelentkező köz­vetítőket és ügynököket azon­nal elutasítják. Hét méter magasból lezuhant egg 18 éves kötéltáncosnő. Eger, június 24. Súlyos belső zűződásokkal szállították be ma délelőtt a mentők az Irgalmasnővérek női kórházába Karakas Julianna 18 éves kötéltáncosnőt. Karakas Julianna a most Mező- tárkányban működő vándorcir­kusznál van alkalmazásban. A tegmp esti előadáson is föl­lépett számával és közvetlenül i cirkusz ponyvája alatt kife­szített kötélen végzett mutat­ványokat. Néhány percig bizto­san ment minden, azonban a kötéltáncosnőt hirtelen szédülés fogta el, meg­ingott, majd velőtrázó sikoltás­sal lezuhant a hét méter ma­gasan húzódó kötélről. Az előhívott orvos megállapí­totta, hogy a kötéltáccosnő ál­dott állapotban van, ez okozta szédülését. A zuhanás következtében súlyos belső zuzódásokat szenvedett a szerencsétlen leányanya. Karakas Juliannát a legköze­lebbi vonaton Egerbe szállítot­ták, majd itt ez állomásról a mentőkociin a női kórházba vit­ték. Életbenmaradásához kevés a remény. A hatóságok megindították a vizsgálatot, hogy terhel-e vala­kit felelősség a szerenciétlenség- ből kifolyólag, tudott e valaki a leány állapotáról, és ha tudott, miért engedte fellépni a tragi­kus sorsú kötéltáncosnőt. Kitartás l Idestova tizenhárom esztendő telt el azóta, hogy a világháború harcterein ez utolsó puskát el­sütötték s a világ népei kezdtek reménykedni, hogy megváltozik a földi élet s nyugalom és bol­dogság fog tanyát ütni újra a földi siralomvölgyekben. Tizen­két és fái esztendő pergett le a fegyverletevás óta, de a remény­ség nem vált valóra a a világ ugyanúgy forog keserű levében tovább, mint azelőtt. Ez idő alatt Európában minden recsegett-ropogott, bankok men­tek tönkre, nagy ipari vállalatok omlottak össze, tőkések elveszí­tették pénzüket, üzletek, műhe­lyek bezártak s a munkások százezrei kerültek ki az uccára, egyik napról a másik napra. Európa koldusbotra jutott a há­borús adósságok fizetése miatt s a legszervezettebb és Iegren- dezettebb nagy ipari ország: Németország is lejtőre került. Anglia volt az eiső, amely a belátás útjára tért. Angliát kö­vette az Egyesült Államok, amely szintén hajlandó várni követe­léseire. Azon a véleményen van­nak, hogy ha Európát az adó­préssel és hadisarcokkal tönkre­teszi, ők maguk is tönkre men­nek, mert a koldusbotra jutta­tott Európa, mint piac teljesen elvész számukra. Európa felett kezd kiderülni az égbolt. A nagy gazdasági és pénzügyi válság enyhülőben van s ezt bizonyára hamarosan meg- érezzük mi is, mert lesz munka ismét Európa gyáraiban, a mun­kanélküliek munkához jutnak és fogyasztókká válnak, a búzának ismét lesz piaca és lesz ára is. S a gazdasági kör forog tovább : a napszámosnak lesz napizámja, a gazdának jövedelme s keresni fog a gyáros, a boltos, az iparos. Ahhoz azonban, hogy ez be- következhessék, vigyáznunk kell, hogy itthon valami baklövést ne kövessünk el. Vigyáznunk kell, hogy a választásokon a szélső­séges elemeket meg ne erősít­sük, előtérbe ne engedjük, mert ahol felforgató elemek szóhoz jutnak egy országban, ott a külföldnek nincs bizalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom