Eger - napilap, 1931/1

1931-06-11 / 129. szám

«RH 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL« EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gnsztáv. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFONI 11.-KIADÓHIVATAL! EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- !! SZÁMLA: 54.558. n XLII. évfolyam 129, szám ♦ Csütörtök ♦ 'Eger, 1931 június 11, Kortesfogásból álhírek terjedtek el, hogy a kormány felemeli az adókat és leszállítja a tisztviselők fizetését Eger, június 10. Tegnap és ma néhány újság feltűnőire pályázd formában éa bű lére eresztve azt az érteiü- léat közli, hogy a kormány több adónem fölemelésével és új adók bevezetésével akarja pótolni azt a bevételi hiányt, ami a köz- munkaváltiágnak tervezett le­szállítása következtében elő fog állni. A lapok szerint többek között felemelik, nem kevesebb mint 25 százalékkal a kereskedők és iparosok kereseti adóját, megadóztatják a biciklit, új benzin- és útadót vetnek ki. — A híradások a középosztályi is a kormány ellen akarják fordí­tani azzal az »értesüléssel,« hogy a tisztviselői fizetések leszállí­tására is rövidesen sor kerül. 76.000 pengő volt Eger, június 10. A városi háztartás 1930 évi zárszámadásával kissé megké­sett a számvevőség, mert ez adóhivataltól a főkönyvek lezá­rásának adatai csak későn ér­keztek be. A zárőszámadás szerint az 1930. év 31394 P 71 fillér több­letet mutat. A költségvetésben 1.893,109 pengő volt előirányozva fedezetre él 1.892,543 pengő szük­ségletre. Tehát a fedezeti több­let 566 pengő volt. Az előirányzattal szemben fe­dezet ténylegesen 136,853 P 64 fillérrel csökkent, viszont a szük­ségletet sikerült 167,682 P 85 fillérre csökkenteni. A kettőt ősz- szövetve, a költségvetési többlet hozzáadásával, a zárőszámadás 31,394 pengő 71 fillér többlettel zárul. Kakuk Jenő főszámvevö a szá­madás megokoló részében ez előirányzattól eltérő minden gaz­dálkodási eredményt — hiteltűl- lépést vegy megtakarítást — Illetékes helyről vett informá­ciónk szerint ezek a híresztelé­sek teljesen alaptalanok és nem egyebek hangulatkeltő kor­tesfogásnál, amellyel felelőtlen tényezők a kormány iránt táplált bizalmat akarják megingatni a választás előtt, A radikális adóemelések és fizetésleszállítások homlokegye­nest ellenkeznek a kormány pénzügypolitikai irányzatával, melynek legfőbb vonása a kis­emberek kímélése és a köztér- heknek minél igazságosabbá és elviselhetőbbé tétele. Teljesen valótlanok azok a hí­rek is, melyek a cukoradő és ás­ványok jádő fölemeléséről szól­nak. A kormány egyáltalában semmiféle adónem fölemelésére nem gondol. a vagyonszaporulat. részletesen indokol. Az alrova- tok legapróbb részleteire kiter­jedve szembeállítja a gazdálko­dási tervet a valóságos ered­ménnyel s rámutat a viszonyok folytán bekövetkezett változá­sokra, amelyeket az előirányzat készítésekor vagy nem lehetett látni, vagy a nehéz gazdasági helyzet miatt nem lehetett ellene kellően védekezni. Egyébként az egész 1930. évi gazdálkodást áthatotta a nyo­masztó viszonyokból folyó pénz­telenség. Mivel a bevételi forrá­sok lényegesen megapadtak, en­nek szükségszerű következmé­nye volt a minden vonalon ke­resztülvitt takarékosság, az elő­irányzott kiadások sok tételének apasztása, vagy teljes elhagyása és az az elv: csak akkor ős any- nyit költeni, amennyit a minden­kori pénztári helyzet megenged. A rigorózus takarékosság mel­lett is, a súlyos pénztári helyzet következtében a legszükségesebb kiadások fizetésére sem állt kellő pénzkészlet rendelkezésre, így a város szenvedő hátraléka 75,196 pengőről 246,995 pergőre emel­kedett. Viszont éppen a súlyos gazdasági viszonyok következ­ményeként jelentkező szociális terhek miatt a kiadási tételeket az inségmunkákkal lényegesen túl kellett lépni, továbbá a sze­gények segítésire is az előirány­zatnál jóval többet kellett ki­adni. A város vagyonmérlege 1930. decamber 31.-évre a következők­ben alakult: cselekvővagyon: 23.774,053 P, szenvedővagyon: | Eger, június 10. A kormány, mint beavatott helyen informálnak bennünket, intenzíven foglalkozik a gabona- értékesítés kérdésével. Június 12 én az érdekeltek be­vonásával ankétet tartanak a főldmivelésQgyi minisztériumban, amelyre meghívták a tőzsde ve­zetőségét és a gabonakereskede­lem reprezentánsai*. Az ankét összefügg azzal, hogy az olasz és osztrák szerződések elkészültek. A boletta árának felemelése is aktuális s a kor­mány csak azért nem tudott dön­teni eddig ebben a kérdésben, mert a gazdasági szakkörök 3— 3 50 pengős áremelési tervével szemben felmerült egy másik megoldás is, amely szerint a 6 aranyko­ronás vámmegtakarítás betudá­sával rendezzék a boletta árát. Az olasz és osztrák kereske­delmi szerződés következtében Eger, június 10. A közoktatásügyi miniszter tekintettel a mostani kedvezőt­len gazdasági és szociális viszo­nyokra, elrendelte, hogy a jövő tanév elejétől kezdve, tehát szeptember elsejétől az összes elemi, polgári, kereskedelmi, re­3.574,151 P. Tehát tiszta vagyon : 20.199,902 P. Mivel 1929 év vé­gén a tiszta vagyon 20.123,402 pengő volt, az 1930 évi vagyon- szaporulat 76,500 pengőt tesz ki. Tehát annak ellenére, hogy a cselekvő hátralék valamint a jo­gok és javadalmak felértékelése egyaránt jelentékenyen ötökként 1930-ban, mégis vagyonszBporu- lat állt elő, aminek oka az, hogy a törlesztések következtében az adósságok csökkentek, továbbá az ingó leltári tárgyak és az üze­mek vagyona jelentékenyen emel­kedett. egyébként lényeges javulást vár- nak a gabonapiacon, tekintettel arra, hogy a szerződéssel 4 és fél millió mótermázsa búzát sikerült fixen elhelyezni. Az a tény, hogy 4 és fél millió métermázsa búza automatikusan elhelyezhető, minden körülmé­nyek közt megszilárdítja az árakat annál is inkább, mert a kormány még az intervenciós vásárlásokat is fenn akarja tar- tani. Június 17-én egyébként az or­szágos mezőgazdasági kamara közgyűlést tart, amelyen ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak majd. Beavatott forrásból arról érte­sülünk, hogy a boletta áremelésének ügyét június 20 ika táján véglegesen elintézik, de csak azután közük a nyilvá­nossággal, nehogy ezt esetleg megjátizák a tőzsdén. álgimnázium, gimnázium és tanító­képző tankönyveinek árát 5—10 százalékkal mérsékeljék. Ez a rendelkezés úgy az állami, mint a községi és felekezeti is­kolákban használt tankönyvekre vonatkozik. Harmincegyezer pengő többlettel zárult a város háztartásának 1930. évi zárószámadása A boletta árának rendezéséről Június 20-án dönt a kormány El tudjuk helgezni búzakészleteinket. Elrendelték az iskolai tankönyvek árának 5—10 százalékos mérséklését

Next

/
Oldalképek
Tartalom