Eger - napilap, 1931/1
1931-06-07 / 126. szám
2 EGEK 1931. júniui 7. Mayer János földművelésügyi miniszter ma tölti be életének 60. évét Eger, június 6. Sem az országos sajtóban, lem a politikei élet nyilvánossága előtt nem hallatizott eddigelé egy hang sem, mely ünnepélyesebb keretek között kivánta volna tudtára adni mindazoknak, akik Mayer Jánosban a minisztert, a közéleti férfit, a kisgazda társadalom vezérét, az igazi és jő embert tisztelik és nagyrabe- osülik, hogy a földművelésügyi miniszter életének egy jelentős állomásához érkezett: június 7-én lesz 60 éves. Amilyen csendben és zajtalanul dolgozott Mayer János évtizedeken keresztül, egyesegye- dül nagy célkitűzései felé a belső tűz és akaraterő lobogó lángjától hajtva, külső elismerést és ünneplést sohasem várva, époly csöndben és észrevétlenül jött el ez a hatvanadik születésnapi jubileum is. De mi úgy érezzük, hogy nekünk, Hevesvármegye egyetlen napilapjának, egyenesen kötelességünk a vármegye egész lakosságának nevében is örvendező szívvel ős a lokálpatriotizmus büszkeségével is megáliani e jelentős dátum mellett és hatvan éves életének kimagasló eseményeit s maradandó értékeit végre egyszer csokorba kötni s a történelmi elismerés asztalára helyezni. Hevesvármsgye joggal lehet büszke arra, hogy az ő szülötte Mayer János, a föld egyszerű népének soraiból a maga fényes észbeli és jellembeli tulajdonságaival a miniszteri bársonyszék magasságáig felemelkedett férfiú, az egészséges kisgazdaszervezkedésnek Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt legjelentősebb mozgatója, majd az ő halála után egyedüli elismert vezére. Hevesvár* megye büszke lehet arra, hogy az ő szülötte egyszerű nevére esküszik a csonka magyar föld minden öntudatra ébredt meg- művelője s az ő puritán személye ma eleven programm milliók szivében. Joggal emlékeztethetünk ez alkalommal mindenkit arra, hogy mily nagy hálával tartozik a nemzet a Gondviselésnek azért, hogy Mayer Jánost a magyar politikai közéletbe beállította. Az ő józan, bölcs mérséklete nélkül, gerinces, megalkuvást sem lefelé, sem felfelé nem ismerő jelleme nélkül, vájjon ki tudja, hová fajultak volna el az erejükre — sokszor lelketlen izga- tők hatása alatt — ébredő földmunkás mozgalmak, hová a kisgazdatársadalomnak osztályon- zésre hajlamos törekvései ? Mivé lett volna egy szűk látókörű, hatalomszomjas, titkos indulatoktól fűtött népvezér kezében a magyar paraszt földéhságe, a frontról visszatért katonák felcsigázott földkivánsága s a földbirtokreformnak esetleg fék nélkül elindult vonata ? Mayer János a született vezér éleslátásával, határozottságával és fegyelmező erejével mindig összhangzásba tudta hozni a kívánalmakat a lehetőségekkel s hogy ezáltal mennyi csalódást, energiapazarlást, keserűséget, esetleg vért és pusztulást hárított el a szerencsétlen, letiport csonkahaza feje felől, ezt még csak elképzelni sem tudjuk. Mayer János úgyis mint ember, és úgyis mint miniszter s a kormányzó párt egyik vezértényezője élő tanúsága a magyar földmíves nép értéktermelő erejének, a magyar faluból kiáradó nagy kvalitásoknak. Egyik ragyogó cseppje a magyar nemzeti erő ama nagy ősforrásának, amelyből mindig eredményesen pótlódtak viszontagságos történelmünk során sokszor csapatostól elhullott legjobbjaink. Életrajza. Mayer János a hevesmegyei Kompolt egyik jómódú kisgazda otthonában látta meg a napvilágot 1871 június 7 én. Már a falusi iskolában s az egri gimnáziumban kitűnt értelmességé- vel, szorgalmával. Amikor gyarapodott tudással s tágult látókörrel visszatér az atyai röghöz s földjén gazdálkodik, szülőhelyének közéletében a közbizalom csakhamar feléje fordul. Közgyám, majd iskolaszéki elnök lesz. Éppen harminc esztendővel ezelőtt állott be a szövetkezeti gondolat szolgálatába, szervezője, majd könyvelője, ügyvezetője, néhány év múlva elnöke a kompolti Hangya és hitelszövetkezetnek is. Szövetkezeti könyvvezetése a budapesti és genti (Bsigium) nemzetközi szövetkezeti kiállításokon nemzetközi súlyú elismerést aratott. Mint szövetkezeti kiválóság, e minőségében közvetlen és gyakori érintkezésbe kerül a mező- gazdasági közélet vezérembereivel, Károlyi Sándor gróffal, Darányi Ignácoal. Tudatára jut a falusi földmíves nép nagy hivatásának a nemzet életében és meggyőző szavú szervezője, pro- pBgátora lesz Hevesvármegyé- ben, de szélesebb körben is, a kisgazdák gazdasági, társadalmi és politikai érvényesülésének. Az így megszerzett közbeciülés folytán választották be 1909 ben Hevesvármegye törvényhatósági bizottságába. Csakhamar bekerült a parlamentbe is. Az 1910. évi képviselőválasztásokon vármegyéje egyik nagybirtokos dinasztiájával, Károlyi Mihály gróffal került szembe a kápolnai kerületben. Érdekes jelenség volt, hogy a gróf a szélsőséges jelszavakkal dobálődző demagóg, az egyszerű földművesamber pedig a józan haladó szellem, a realitások képviselője. Ezen a választáson kisebbségben maradt, azonban a kápolnai kerület igazi többségének mégis ő bírta bizalmát, mert amikor 1914-ben Károlyi Mihályt Cegléd választotta meg képviselőjévé, Meyer Jánost küldte be a kerület kis- gazdeprogrammal a parlamentbe. Ezzel vált politikai tevékenysége országos jelentőségűvé. Tekintélye úgy meggyarapodott és megszilárdult, hogy az 1918 i októberi napokban Károly király meghallgatta őt az ország kisgazdáinak képviseletében. A Károlyi-kormány zűrzavaros napjaiban nagyatádi Szabó Istvánnal együtt igyekezett a földművelő népet a józan hazafiság útján megtartani s ebből az érdekből pár hónapig (1919 január—március) el is vállalta a közélelmezési tárca politikamentes államtitkárságát. Mikor azonban a szélsőséges szoclálista elemek kezdtek túlsúlyra jutni, Mayer János lemondott hivataláról és kompolti gazdaságába vonult vissza. A kommunizmus bukása után megalakult első törvényes kormányba a kisgazdák tárcanélküli miniszterévé hívták meg. Az 1920-i nemzetgyűlési választásokon a hevesi kerület választotta meg s nagyrészt az ő szervező erejének tulajdonítható, hogy ebben a nemzetgyűlésben a legkompaktabb pártot a kisgazdák alkották, akik a felsőbb társadalmi osztályok akkori lelki zavarodottságában, politikai fejvesztettségében a a politikai józanságnak és reális hazafiságnak legerősebb képviselői voltak. Az 1922-i nemzetgyűlésen a kápolnai kerülettől kapott mandátumot s elnöke lett a kisgazdapártnak. Nagyatádival egy darabig szinte váltakozott a közélelmezési és föld- művelési tárcák politikai vezetőségében, majd Nagyatádi halála után 1924. november 20-án másodízben lett földművelésügyi miniszter s e pozíciójában működik ma is. Jelentős része volt Mayer Jánosnak abban a hires kézszorításban, mely 1923. augusztus hő 2 án történt Nagyatádi Szabó István és Bethlen István között, amely szinte elfujta a különféle, népszerűségre törekvő, pártbon- tő áramlatok hatását az egységes pártban ős ismét Bethlen István köré tömörítette a pártot. Mayer János az ő közrehatásáról ebben a nagyfontosságű politikai fejleményben az ő szokott szerénységével, ciak a meggyőzés, kapacitálás munkáját mondja magáénak, de most már köztudomású, hogy igen nagy súlya volt az ö személyes állásfoglalásának úgy Nagyatádi, mint a kisgazdatábor elhatározásában. A miniszter. Most hetedik esztendeje, hogy Mayer János Magyarország földművelésügyének, melynek körébe a nemzeti újjáépítő munka javarésze esik, felelős vezetője. Sokfelé irányuló gondoskodása közül is legelsősorban kiemelkedik a versenyképes termelés előmozdítása, a szakismereteknek a földműves nép körében való elterjesztése, a kisbirtokosok és földmunkások gondozása, az Alföld eddigi elhanyagolásából folyó fogyatékosságok lehető pótlása stb. Ezekre a célokra a nagy beruházási hitelből több mint 250 millió pengőt használt fel. A tárcája rendelkezésére bocsátott pénz minden garasát részletesen kidolgozott munkaterv alapján használja fel. Ciak olyan támogatást ad, ami a termelő munka gyarapításával és javításával a mezőgazdaság egyes ágainak egyetemes fejlődését szolgálja. Fontosabb dolgokban nem sajnálja a fáradságot a beható helyizini tanulmányokra, így személyesen tanulmányozta a Tokaj hegyalja bortermelési viszonyait, az 1929-i kemény tél után beutazta az egész Alföldet, továbbá a helyszínén tanulmányozta az ország összes vidékeinek termelési viszonyait. Mayer János szinte összeforrott a magyar gazdaközönséggel, a mezőgazdaság nagy bajainak le- birásában. Miniszteri működésének ritka eredménye, hogy folyton szaporodik tisztelőinek, a benne bízóinak száma. Sokféle irányban folynak a próbálkozások a gazdatábor megosztására. Eszére járnak e törekvéseknek a gazdasági életünkben mutatkozó nehézségek és zavarok.Ezekkel szemben Mayer Jánosnak két hatalmas fegyvere van: az általa eddig elért eredmények sorozata és tiszta lelkű puritán egyénisége. Olyan politikai ős erkölcsi értékek ezek, amelyek birtokában zavartalanul haladhat célja felé. Szűkebb hazája Heves vármegye s annak egész társadalma igaz s őszinte elismeréssel hajtja meg a megbecsülés zászlaját a nagyívelősű pályát megfutott ember, a magyar sors útját egyenes lélekkel kereső politikus s az alkotó munkában fáradozó földművelésügyi miniszter előtt 60. születésnapján és arra kéri a Mindenhatót, hogy még hosszú időkig ajándékozza földünk nagy szülöttét azzal a testi és szellemi képességgel, amivel súlyos ős sokoldalú munkakörét most betölti.
