Eger - napilap, 1931/1

1931-06-02 / 122. szám

Aba 10 FiLLfiB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EOT HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gnsztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 8. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XJL1L évfolyam 122. szám ♦ Kedd ♦ Kg er, 1931 június 2. „Nem a hatalom kovácsolja a nemzetek boldogulását, hanem a szenvedés" Impozáns külsőségek között ünnepelte Eger város közönsége a Hősök Napját. Eger, június 1. Eger hazafias közönsége ez évben is lélekben bensőséges, külsőségeiben impozáns módon ünnepelte meg a Hősök Napját és rótta le kegyeletének adóját a világháborúban elhalt hősei iránt. Ott voltak ezen az ünne­pélyen a város társadalmából nemcsak azok, akiket közelből legyintett vagy korbácsolt meg a világégés pusztító viharszele, hanem teljes számban azok is, akik meg tudták érezni ezekben az eltérült és mégis hirdető idők­ben e hősi halmokba szűrt fa- keresztek szomorú és követelő aktualitását. Az ünnepség alkalmából a helyőrség zenekara szombaton este térzenét adott az Eszter- házy-téren, vasárnap reggel pe­dig zenés ébresztővel járta be a város zászlődíszbe öltözött főbb útvonalait. Délelőtt 9 órakor ünnepi szent mise volt a főszékesegyházban, amelyen megjelentek a megye, a város, a hivatalok előkelősé­gei, a tisztikar reprezentánsai, az iskolák tanulóifjúsága, a cser­kész- és levente alakulatokon kívül a helybeli egyesületek ki­küldöttei is teljes számban. 10 órakor a közönség zárt menetben, egyesületi zászlók alatt a Hősök temetőjébe vonult, aho­vá 11 óra előtt néhány perccel érkeztek meg a város társadal­mának notabilitásai is. Az ünnepséget a nemzeti Hi­szekegy nyitotta meg, amelyet az egyesített egri dalkörök ad­tak elő Huszihy Zoltán orszá­gos társkarnagy vezényletével. A nemzeti ima hangjait a kö­zönség állva hallgatta végig. Pérő Csaba IV. elemiiskolai tanuló hazafas hévtől fütött sza­valata után Breznay Imre ny. tanítóképző- Intézeti igazgató lépett a szó­noki emelvényre és mélyszán­tásé, 8zivet-fogó szavakkal mél­tatta a nap jelentőségét. — Bölcs ember volt — mon­dotta — akárki rendelte, hogy május utolsó vasárnapja a hő­söké legyen. Ez a nap ünnepa nem csak annak a hatszázötven egri hősnek, akik itt születtek, ezért a földért ontották vérüket, hanem a volt Monarchia sok ide­genvérű fiáé is, akiket a ma­gyar föld nevelt, ápolt és el­takart. — A történelmi Eger neves és névtelen hősei előtt hajtotta meg az emlékező kegyelet gyász­lobogóját a szónok, majd így folytatta szavait: — Rengeteg sokaságú sereg az, amely e porladó hantok alatt alussza örök álmát s akik éle­tükben verejtékükkel, haláluk­ban vérükkel termékenyítették e földet. — Ezek a jeltelen sírok az egész világ előtt hirdetik a ma­gyar katona páratlan hősiessé­gét, de egyben demonstrálják azt is, hogy nem nagyhatalmi, területszerző, önző érdekekből ragadtunk kardot, hanem meg­védeni rögeinket, amelyet őseink ezer éve szereztek és ha kellett, karddal is megtartottak. — S most tíz évvel a nagy mérkőzés után, ezek a keresz­tek, mint égő kérdőjelek kiált­ják felénk, nem hiába omlott-e ki ennyi honfivér? Szétdarabol­tak, kínnal vert, sajgó, meghur­colt magyarok vagyunk, akikben mégis él egy vigaszos hit: a Gondviselés célt akar s az Is­tennek más szándéka a magyar­ság rendeltetése, mert nem a hatalom kovácsolja a nemzetek boldogulását, hanem a szenvedér. — Nem hangulat kérdése ez, hogy most mi itt vagyunk, ha­nem fogadalmat tenni jöttünk e keresztek elé szent, erős hittel arra, hogy követni fogjuk pél­dájukat. Új életelhatározással induljunk el innen. Ha az ő nyomdokaikba lépünk, akkor nem hiába haltak meg, mert el­érjük Nagymagyarországot, a- melyért ők életüket adták.« A nagy figyelemmel hallgatott és megéljenzett beszédet az egye­sített dalkörök alkalmi énekszá­ma követte, ezután Petner István VII. oszt. elemi iskolai tanuló Móra László: »Virágot hoztunk« című versét szavalta. Ezután a koszorúk elhelyezése következett. A hadsereg koszorúját Hedry Béla tábornok, állomás parancs­nok, a vármegye nevében Oko- licsányi Imre alispán, a vitézi szék képviseletében vitéz dr. Já­vor Ernő árvaszéki ülnök, a hadi­rokkantak nevében Medák Alajos, a földmíves társadalom koszorú­ját pedig Nagy Kálmán a Mária­Eger, június 1. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor köz­gyűlést tartott, amelyen mind­össze 18 képviselő jelent meg. Az ülést Trak Gáza polgármes­ter nyitotta meg és 82ópveretü szavakban emlékezett Egsr díszpolgára, Apponyi Albert gróf jubileumáról, majd felolvasta a közgyűlésből elküldendő üdvözlő táviratot, amelynek soraiban Eger város közönsége hódolattal köszönti a nemzet nagy fiát és Isten áldá­sát kéri a még ellenségeink ál­tal is elismert nagy munkássá­gára. Ezután a polgármester a kép­viselőtestület legutóbb elhunyt tagját, Kovács Györgyöt párén- tálta el. Braun Károly főjegyző Kakuk Ignác indítványát ismertette,mely szerint a városi képviselő azt kéri, hogy a hóstyák utcáin engedjék meg az állatok szabad legeltetését. Trak Géza polgármester az indítvánnyal kspciolatban kifej­tette, hogy hőstyáinkat, amelye­ken keresztül bonyolítődik le a városokközötti autóforgalom, semmiesetre sem engedi falusi nívóra zülleszteni, hiszen leg­főbb célunk, hogy a hóstyák színvonala a belváros mellé emel­uccai Olvasókör háznagya ke- gyeletes szavak kíséretében he­lyezték el a hősök sírkeresztjén. Az ünnepséget a katonazene­kar Himnusza zárta, amely után a katonai és polgári előkelőségek a katonai-, levente- és cserkész- alakulatok díszelvonulását fo­gadták. Az egri izraelita hitközség ugyanekkor rendezte meg gyász- ünnepélyét az Újvilág uccai templomában, ahonnét a zsidó­temetőbe vonult a közönség. — Emlékbeszédeket dr. Róth Emil és Fekete Soma mondottak, azon­kívül a dalárda énekelt. kedjék. Éppen ezért nem adható hely az ilyen indítványnak. A súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel annyit azonban kivételesen megígért a polgár­mester, hogy interveniál a ren­dőrség vezetőjénél és kéri: mél­tányos esetekben ne alkalmazza a törvény teljes szigorát. — Ily értelemben határozott azután a képviselőtestület is. Braun Károly főjegyző felol­vasta az Érsekfőpásztornak a képviselőtestülethez intézett kö­szönőlevelét, amelyet lapunkban már teljes egészében ismertettünk. Dr. Kálnoky István tanácsos a városi gépüzemek 1930. évi zár­számadását ismertette. Ezzel kapcsolatban Radii Ká­roly szólalt fel és élénk sza­vakkal ecsetelte az óriási költséggel megépített s használaton kívül lévő szennyvízderítőtelep álla­potát. Ez az állapot — mint mon- gotta — teljességgel tarthatat­lan. 350 ezer pengőt öltünk ebbe az improduktív vállalkozásba. Fizetjük a hallatlanul nagy amor­tizációs költségeket, az alkalma­zottakat ét semmit sem jövedel­mezünk. Súlyos károsodás éri így a várost. Sürgősen egybe kell hívni az igazgatóságot, amely kiszáll és felülvizsgálja a derítő­Szürke tárgysorozattal, csendben pergett le a szombati városi közgyűlés Csupán a szennyvízderítő telep ügye és az út­építés huzavonája váltott ki érdemleges vitát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom