Eger - napilap, 1931/1

1931-04-25 / 93. szám

1931. április 25. EGEK 3 Dr. Noorden Károly egészségügyi titkos tanácsos és Dr. Salamon Hugó »Allgemeine Diä­tetik» című Berlinben 1920-ban megjelent művének I. kötete szerint: liter sör tápértéke azonos 325 gram sovány hal 82 „ kövér marhahús 225 „ sovány „ 284 „ burgonya 32 „ vaj 385 „ tej 105 „ kenyér 470 „ alma vagy 3’k darab 50 grmos tyúktojás tápértékével. Két hónapi fogházra Ítélte a bíróság Műnk Imrét Dálnoky Nagy Zoltán Inzultálása miatt hez bépeat a Magyar Pénzügyi Szindikátus könyveiben leendő jóváírással, avagy pedig föld- teherrendezéaikö . vényekkel nyer kielégítést. Amennyiben a jel - zálogoi követelés rajtamarad tz ingatlanon, úgy az egyezségben gondolkodás történik erről, hogy a követelés több eiztendőn ke­resztül rejtahagyassék a birtokon. Határozati javaslat a borfogyasztási adó rendezéséről. A képviielöház mai ülésén Simon János egyaégeipárti kép­viselő határozati javaslatot nyúj­tott be a borfogyasztási adő ren­dezése tárgyában. A határozati javaslat egyik lényeges pontja az, amely kimondani kívánja, hogy a bor fogyasztási ára ne lehessen több a termelési ár kétszeresénél. BeizédB további részében in­tézkedést kért a kormánytól á Beta gyár magyarországi letele­pedésének megakadályozására a hangoztatta, hogy ez a magyar kisiptrossfig tönkretételével vol­na egyenlő. * * Tavaszi és nyári divatla­pok már megérkeztek és kölcsön- ce is kaphatók az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedé­sében. Eger, április 24. A miskolci kir. járásbíróság a napokban tárgyalta Műnk Imre miskolci főldbőrlő beciületsértési ügyét, aki, mint ismeretes, a misko'ci rendőrségen tettleg in- zultálta Dálnoky Nagy Zoltán miikolci ügyvédet, aki ügyfele, özvegy Vizsolyi Kálmánná kisé- rétében egy a Vizsolyiné kárára állítólag elkövetett váltóhamiií tás ügyében jelent meg ott. Az inzultus miatt, melynek során Dálnoky Nagy Zoltán nyomban tettleges elégtételt vett magá­nak, a sértett ügyvéd durva becsületsértés miatt feljelentést tett a fóldbórlö ellen ■ így került az Egerben is kínos feltűnést keltő ügy a járásbíró­ság elé. A főtárgyaláson a bizonyítási eljárás befejezése után a parba- szédekre került a sor, melynek során Vajó József dr. kir. ügyész nagy gonddal felépített vádbe­szédében kifejtette, hogy nagyon ritka eset az, amikor az ügyészség főmagánvádra ül­dözendő bűncselekmény esetén a vád képviseletét vállalja. A jelen esetben is oiak azért vállalta az ügyöizség a vád kép­viseletét, mert fontos közérdekű sérelmet látott abban, hogy egy ügyvédet hiva­tása gyakorlása közben bántal­maztak. Bár a jelen esetben Dálnoky Nagy Zoltán a sértett fél, tulaj­donképen mégis ez egész ügy védi kar lett lúlyosan inzultálva. — Itt — mondotta Vajó dr. — enyhítő körülmény ninci, ciu- pán súlyosbító éspedig az, hogy a vádlott már többször volt bün­tetve súlyos testi sértésekért és becsületsértésért s ezt a cseleke­detét bosszúból követte el. Helyesen tette az ügyvédi ka­mara az Incidens után, hogy lé péseket tett az Igazságügymi­niszternél az irányban, hogy törvényileg védjék meg a ha­sonló inzultusoktól hivatásuk gyakorlásában az ügyvédeket, épugy, mint a köztisztviselőket. Addig is, amíg ez a törvény el­készül, kérte a bíróságot, hogy teljes szigorával sújtsa a vád­lottat. A vádbeezéd után a vádlott védője mondotta el védőbeszé­dét, melyben felmentést kért. A bíróság ezután meghozta ítéle­tét, melyben becsületsértésben mondotta ki bűnösnek Műnk Im­rét, akit ezért kéthavi fogházbüntetésre ítélt. ítéletében kimondotta a bíró­ság, hogy Dálnoky Nagy Zoltánt 8z ellene a múlt főtárgyaláson emelt viszontvád alól felmenti. A megsértett ügyvéd ezen az ítéleten kívül a beosületügyi vá­lasztmány és az ügyvédi kamara előtt is teljes elégtételt kapót'. He vés vármegye állategészségügyi állapota. Schütz Bála vármegyei főál­latorvos legutóbbi jelentése sze­rint az állategészségügyi állapot igen kedvező. A ragadós beteg­ségek közül csak a lépfenét ész­lelték 1 lórüböt 2, hólyagos ki­ütést 1 és sertéspestist 2 köz­ségben. A járási állatorvosok befejez­ték a szokásos tavaszi állatvizs­gálatokat, még pedig igen ked­vező eredménnyel, mert két lő- rühkőros eseten kívül más ra gályos betegséget nem állapí­tottak meg az állatállományban. A szemle alkalmával megvizs­gálták a községi állategészség­ügyi állandó berendezéseket, vá­góhidakat, mosőszőkeket, dög és vásártereket, valamint az állat és ebösszeíráiok helyességét s a hiányok pótlása iránt hatóságuk­nak javaslatot tettek. A marharakodő állomásokon elszállítottak 446 szarvasmarhát, 82 borjúi, 63 lovat, 684 juhot, 257 hízott és 981 sovány sertést. Ebből külföldre ment 48 lő és 36 szarvasmarha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom