Eger - napilap, 1931/1
1931-04-19 / 88. szám
2 EGEM 1931. április 19. Halálra gázolta a vonat a sínek között hazaidé tartó bányászt Vasúti szerencsétlenség a borsodnádasdi iparvasűton. aörárpához viszonyítva nem tart* j hatók. Az egri vendéglőtök nem voltak hajlandók a sörgyár ama kivántágának sem eleget tenni, hogy az italmérök az önzés regie költiégöket a borra éi egyébb italokra hárítsák « a törnél a gyári ár őt az eladási ár közötti differencia csupán az italmérő haszna legyen. A mozgalom eredményessége érdekében az ország összes ital - mérőihez felhívást intéztek az egriek, amelyre eddig az alábbiak jelentették be csatlakozású* kát, oly értelemben, hogy ha a kartell 30 % ot nem enged, május I töl nem mérnek 8örtl így nem árusít sört a Magyar Vendéglőtök és Eorcsmárosok Országos Egyesülete, Miskolc, és Bortodmegye vendéglősei, Nagykállő, Siófok, Czeglőd, Me* zőberény, Füzesgyarmat, János- háza, Jászberény, Sárvár, Magyaróvár, Orosháza, Gyula, Békés, Sarkad, Eétegyháza, Eod- röd, Gyoma, Tótkomlós, Eöte- gyán, Medgyeaháza, Gyulaváti, Lökösháza, Mezőtúr, stb. ital- mérői. Ezúton kéri az egri italmérők csoportja Eger város közönségét, hogy a saját érdekükben is csatlakozzanak hozzájuk ■ ameny- nyibsn a kartel részéről megfelelő engedmények nem történnek május 1-tölne fogyasszanak sört s különösen bojkottálják azt az italmérőt, aki a sörgyár szolgálatába állva a bojkottot megszegné anyagi előnyeinek biztosítására a közös érdekkel szemben. Eger város bortermelő közönségének is különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a sőrkartel háttérbe ne szorítsa a borait. I Eger, április 18. Pénteken a hajnali órákban a borsodnádasdi iparvasut vágányai között egy borzalmasan összeroncsoll férti holttestre akadtak. A nyomozás megállapította, hogy vasúti szerencsétlenség történt és ennek Berenc Miska Lajos 24 esztendős áriéi bányász esett áldozatul. A tzeretcséslen ember este 10 óra tájban indult a bányából hazafelé. Gyalogszerrel ment a Tiszafüred április 18. (Az Eger tudósítójától) Adorján Mihály tiszafüredi földbirtokos még a tél folyamán észrevette, bogy a község izéién levő megiárjából valaki állandóan lopkodja az ott tárolt gabonanemfleket. Akkor feljelentést telt a csendőrségen, de a nyomozás nem járt sikerrel s a vakmerő tolvajok mindig kiciuztak a nyomozd hatóság kezei közül. A lopások továbbra is folytatódtak s a földbirtokos annál érlhetetlehaladt és nem látta meg, hogy mögötte közeledik az ipirvaiut szerelvénye. A mozd ony vezető sem vette észre a sinek között baktató embert, aki a vonat kerekei alá került, Az elütésre nem figyelt fel a vonat személyzete, úgy, bogy csak a hajnali órákban fedezték fel a vasúti szerencsétlenséget. A vizsgálat most folyik annak kiderítésére, hogy Berenci Miska Lajos haláláért terhel-e valakit uebbül nézte a dolgot, mert az erős zárral ellátott magiárBjtó kulcsa nála volt s az ablakok, ajtók sértetlenek voltak. Már már úgylátszott, hogy a tolvajoknak (ikerül megmaradni az ismeretlenség homályában, mikor tegnap Haranghy Mihály és Szőke Sándor csendőrörmesferek az egyik füredi terménykereskedőnél elfogtak olyan szegény embereket, akik annak ellenére, hogy sem nem arattak a nyáron, sem bu zájuk nem termett, nagyobb meny nyiségű gabonát adtak el. A csendőrök vallatőra fogták az embereket ■ hamarosan kézre került Székely Antal, Kocska József és egy Sstankovics nevű napszámos. Mindhármuknál házkutatást tartott a csendőrség és több zsákot találtak lakásukon A M monogrammal és Sztanko- vicsnál még 300 kg. búzát ialeltek. Az őrizetbe vett emberek rövidesen be is vallották, hogy a zsákok és a búza Adorján Mihály raktárából* valók. Egész télen álkulccsal jártak be a magtárba, emely közei van a község lakatlan részéhez és cprődonkinl 20—30 mázsa terményt hoztak el onnan. Miután a télen több hasonló gabonalopás történt, az erélyes nyomozás fogja kideríteni, hogy a leleplezett tolvajoknak van-e azokhoz is közük. Nagy zavar van Spanyolországban. Madridi jelentés szerint a királyhű körök, de különösen az arisztokraták igen nagy tömegekben hagyják el az országot, mert .félnek a bekövetkezendő eseményektől. A spanyol állapotok egyre jobbén bonyolódnak. Eddig már több mint négyszáz család emigrált, hirtelen összeszedett ingóságéival Franciaország felé. Eülönösen két városban kell esetleges véres zavargásoktól tartani: Savillában, ahol a kommunisták igen erőiek, továbbá Barcelonában, a katalán fővárosban. Azt hiszik, hogy Alfonz király nem marad sokáig francia területen. va*uű *inflk feözö't. Elmélyedve f -deléeség. Álkulcsos magtárfosztogatókat fogott el a tiszafüredi csendőrség Három napszámos egész télen dézsmálta az egyik földbirtokos magtárját. — Akkor csípték el őket, mikor az egyik terménykereskedőnél lopott búzát akartak eladni. Kracker János Lukács szülőhelye és egri síremléke. Sauberer, a derék jáezői premontrei prépost, aki függetlenítette magát és utódait a morva- országi Iukai apátságfenhatősága alól, kevéssel 1750 után hívta meg Prágából Eracker János Lukácsot, a kiváló festőt, újonnan épült nagyszerű templomának és rundházának művéizi díszítésére. Eracker azontúl Magyar- országon maradt, a művészete egészen a mienk lett. Jászőról gróf Eszterházy Eároly, a nagy alkotó püspök, 1764-ben Egerbe telepítette Ércekért és tlhalmozta nagyszabású megrendeléseivel. Még csak egyezer, 1767 ben volt távol az országon kívül, mikor a premontreiek meghívására Ausztriában a gerasi apátsághoz tartozó Japons templomát al fresco festményekkel díszí tette. Eülönben mindvégig magyar légkörben és magyar földön fejlesztette ki rendkívül gazdag és megás színvonalú művészetét. Gróf Eszterházy Eároly, alighogy 1762-ben elfoglalta egri püspöki székét, alkotási szándékainak megvalósítására Fellner Jakabot, a nagytehatségű tatai építészt és Eracker János Lukácsot, a Jászőn fényesen bevált festőt szemelte ki magának és éltük fogytáig lekötötte úgyszólván egész tevékenységüket. S bár mindketten a késői barokk • a belévegyült rokokó művészet dúsan virágzó bécsi iskoláján fejlesztették ki mesteri felkészült- ségüket, távol a közvetlenül ható idegen befolyástól, művészetüknek egyéni sajátsága mindinkább kibontakozott. Eszterházy- nak monumentális alkotásain erre bőven nyílt alkalmuk ■ a finoman kiművelt művészi ízlésű püspök-mecénásnak is része volt abban, hogy két művészének stílusa az uralkodóvá lett klasszicizmus befolyása alá ke- rült.Esz!erházy egyetemnek szánt palotáján, a mostani érseki líceumon a téralkotás barokk nagy- szerűségét már a XVI. Lajos stílusának antikosan szabályos füzérei és koszorúi díszítik, melyek Fellner üde felfogású, francia mintákból merített változataiban Eger egykorú épületein helyi jeilegűekké váltak. És Eracker, az ö főművében, a líceum könyvtártermének menyezetét már nem bontja szét a felhők közt lebegő alakok szent fény vesztő, földöntúli allegóriájával, hanem úgy, amint az Eszterházy művészeti progrsmmjának is megfelelt, a katholibus egyházat a maga életbű valóságában, a trienti zsinaton egybegyűlt legfőbb egyházi méltóságok ünnepélyes sorrendjével reálisan ábrázolta s ezzel feladatát szintén már a klasizic'zmui szellemében oldotta meg. S ügy Fellner, mint Eracker is nemcsak Egerben, hanem Esz- terbázy idejéből az egyházmegye számos jelentékeny templomában is művészetüknek javát hozták létre. Az ő magyarországi oeuvre- jök, egybefoglalt képsorozat közzétételével, művészettörténetünknek oly elhatárolt fejezetét ismertetné, mely szervesen belekapcsolódik művelődésünk egyik fényes korszakába, melynek a nagy Eszterházy volt a helyi vezérlő szelleme. Mind a két kiváló művészről már elég bő adatgyűjtés áll rendelkezésre. Eraoker életrajzát először Foltin János prépost-kanonok írta meg (Eger, 1909). Műveinek sorozatát Szent- iványi Gyula állította össze,eddig a legteljesebben (Művészet, 1908. 209—211. oldal), de ez is még helyreigazításra és kiegészítésre szorul. így például a mostaninak helyén állott régi székesegyháznak főoltárképe nem Erackertől való volt, hanem Franz Wagen- schön-tő), mely nevével és 1766. évszámmal szignáltan a sátai templomban kapott helyet. Megvan a BéosbeD, 1767. július 8 ról kelt eredeti nyugtája 450 forintról, amennyit Eszterházy ezért ez oltárképért fizetett. Foltintői kezdve minden eddigi életrajz és még Thieme—Becker Eünstler- lexikonja is azt mondja valószínűnek, hogy Erecker cseh vagy morva születésű volt. Fleischer Gyula tanárnak köszönhetjük, hogy a bécsi képzőművészeti akadémia anyakönyvéböl bennünket érdeklő adatok kijegy- zése közben Eraoker származásáról teljes bizonyítékot szerzett
