Eger - napilap, 1931/1

1931-04-18 / 87. szám

2 fc G ti Ja 1931. fipriiis 18. Igen súlyosan érinti az egri tejárusokat a vegyvizsgálatl dijak drágasága Mérsékelni kell az árakat! nizálni. A francia konvent Eu­rópa államaiban piholyok szer­vezőiével készítette elő a világ­forradalmat. A páriii Nsgyori- ena megcsinálta a szarajevói merényletet, hogy háború le­gyen és Szibériától Ibériáig vé- gigdulja a világot. — Cavrile Princ'p és Catsrau, Lenin és Bromtein ei Zinovjev-Apf elbaum épugy e mozgalom képviselői, mint Unamuno, vagy Largo Ca­ballero, a szakszervezeti vezér. A háború kirobbantói épugy, mint hat évvel később a »béke- csinálók.* Ferenc Ferdinánd, Ti­sza IstváD, Vilmos császár, Mik lős cár i XIII. Alfonz ellenségei közös nevezőn állanak. A párisi Greve-piac vezéreitől végig, a madridi forradalomig egy torok ordít a világtörténet útján. A legújabb áldozat: XIII. Al­fonz. Már kiköltözött a palotá­ból s a madridi nagypáholy fel­ült a trónra. Most érkezett el ehhoz a célhoz, amit a Magyar- országi Symbolikus Nagypáholy húsz évvel ezelőtt, 1911 szeptem­berében, a »Kelet 10. számában olyan büszkén és pregnánsan kifejezett. — »Összeesküvők vagyunk Na­ponként újra meg újra szent hit­tel és dacos keserűséggel eskü­szünk össze ez ellen a társadalmi rend ellen. Amennyi erővel ren­delkezünk, annyival küzdünk az összerombolásán!«. XIII. Alfonz, a szabadkömives gondolat egyik legnagyobb el­lenfele, annyi sok uralkodónak tragikus sorsára jutott. A liberálizmus ujjong, keve­sebb lett egy nagyszivű uralko­dóval. XIII. Alfonz, ki annyi merényletnek és veszedelemnek ellenszegült a multbaD, most fél­reállott az útból. Félreállott, mert ezen az úton ma vörös áradat tombol. Ijesztő rémségek kava­rognak i a kölföldi hatalmassá­gok mindezt tétlenül nézik. Csak Isten szeme van nyitva s csak Ö látja, ó tudja, mi lesz?... de akármi lesz is, büntető keze végig fog seperni ezen az utón. Végig a világon, Kínától Ame­rikáig, Szibériától Ibériáig. Fel­támasztja a megcsufolt nemze­teket és igazságot ad minden szenvedő népnek. Amerikai tudós kísérlete a vérzékeny­ség gyógyítására. London, április 16. Carol C. Birch ciikágői egye­temi tanár sikeres kísérleteket folytat b vérzékenység gyógyí­tása körül. A kezelés egy kivonat befecskendezéséből áll s ezzel több esetben sikerült a vérzé­kenység tüneteit hosszabb időre megszüntetni. A betegség abban nyilvánul, hogy a legcsekélyebb seb bőséges vérzést okoz, miután a hemofil egyének vére nem tud megalvadni. A legutolsó cárevics hemofiliában szenvedett. Az élelmiszerhamisításról szőlő rendelkezések értelmében a me­zőgazdasági termények és ter­mékek közforgalmának ellenőr­zésére az illetékes hatóságok gyakorolnak felügyeletet, s a- mennyiben szükségesnek látják, az áruból mintát vesznek s azt hivatalos vegyvizsgálatra kül­dik. Ez a rendelkezés Egerben a fa luról bejövő tejárusokat érinti legközelebbről. A tejhamisísások megakedá* lyozáséra ugyanis a város a rend­őrséggel karöltve razziaszerü ellenőrzéseket tart a piacon, vagy a vámoknál a — igen helyesen — eljárást indít mindazok ellen, akiknek vizezattnek látszó áru­juk van. Az eljárás során a mis­kolci vegyvizsgáló állomásra kül­Eger, április 17. Most tartotta a Hevesvárme­gyei Gazdasági Egyesület igaz gató választmánya Egetban Gosztony Andor alelnök elnök­lete alatt rendes ülését. Az elnök megnyitójában rá­mutatott arra a nagyjelentőségű tényre, melyet a német—osztrák vámunió küszöbön álló megva­lósulása egész Európa gazda­sági politikájában jelent s amely­hez megfelelő formában elszige­telten álló cionka hszánk is csatlakozhatok. Indítványozza to­vábbá, hogy Mutschenbacher Emil dr. és Buday Barna felső­házi tagokká történt kinevezése alkalmából a magyar mezőgaz­dasági érdekképviselet kiváló reprezentánsainak íz új munka- területen kifejtendő tevékenysé­géhez őszintén sikert kívánjon az Egyesület. Az elnöki megnyi­tóhoz szólva dr. Lipcsey Páter kormányfőtanácsol utal arra, hogy a szétszaggatott Európa gazdasági egységgé forrasztása még nagy idő és hosszú munka után várható, megcsonkított ha­zánk életképességének egyik zá­loga a mezőgazdaságnak meg­felelő hitel biztosítása, különö­sen fontos és megoldásra váró feladat a magyar mezőgazdaság jelentőségében egyre elöbbnyo­denek tejmintát s amennyiben a vélemény terhelő, úgy súlyos bírsággal büntetik a hamisító tejáruit. A megbüntetettek túlnyomó része a szegényebb néposztályhoz tar­tozik. Ezak az emberek, ha rászolgál­tak, megérdemelten le is ülik büntetésüket, de fizetaiők is kell, amennyiben reájuk, illetve közvetetten csa­ládjukra hárul a vegyvizsgálatl díjak súlyos terhének lerovása. A szegény, földhözragadt csa­ládok ezt az indokolatlanul ma­gas összeget alig képesek kifi­zetni. Helyei volna tehát, ha Eger városa — Miskolc példá­jára — hasonlóan állást foglal- | na a vegyvizsgálatl díjak mér- | séklése melleit. múló kisgazda és törpr birtoko­sainak a hitel ellátása. Indítvá­nyozza, hogy rz Egyesület a vármegyei hitelszövetkezeti élet fokozott kiépítésére mozgalmat idítson meg. Juhász János za- ránki birő ismerteti azt a mind­össze egyéves muokát, mellyel községében a hitelszövetkezetet, vele kapcso­latban gabonaraktárt létesít­hetett s mindezek következtében járási székhelytől és vasúttól távolélő falujában a hitelélet és termény- értékesítés terén jelentős böny- nyebbséget ért el. Gróf Kegle• vich Gyula a pétervásárai járás hasonló probléméit vázolva utal arra, hogy speciális esetben jól vezetett gőzmalom és hitelszö­vetkezet együttműködése alkal­masak lennének a Fulura köz­bejöttével a terményértékesítői szilárd alapokra való fektetésé­hez s noha konkrét esetben az összes tárgyi feltételek megfelelő kielégítést nyertek, elvi termé­szetű akadály a gyakorlati meg- velőií ást késleltetheti. Elnök javaslatára a választmány a szövetkezeti hitel és értéke­sítési feladatok tárgyalását az Egyesület tavaszi közgyűlése elé terjeszti. Részvéttel emlékezett meg az Nagy érdeklődés mellett iolyt le a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgatéválasztmányi gyűlése elnök dr. fáji íáy Gyula ala­pító tag haláláról, ki az Egye­sület újjászervezésének nehéz munkájában alapítvány jegyzé­sével sietett segítségére az el­nökségnek, érdemeit jegyző­könyvileg fogják megörökíteni. A tagok státuszáról szóló jelen­téssel kapcsolatban Kiár Jenő megállapítja, hogy a nagyjelen­tőségű munkákhoz képeit, me­lyekkel az egyesület foglalkozik, aránytalanul kevésnek találja a 452 főből álló tagállományt. A tagsági díj összege s a kü­lönböző vármegyei gócpontokon tartott ülések lehetővé teszik a megye minden részén lakó tag­nak a munkába való részvételt. Gróf Keglevich Gyula, Liposey Páter dr., hozzászólása után az elnök megjegyzi, hogy a tavaszi hatvani közgyű’éi, a recski állat- díjazás, a füzesabonyi lődíjazás fokozottan felkeltik majd az ér­deklődést az egyesület munkája iránt. Ttgdíjkivetéiről, dinnyeterme- lési szerződések előzetes meg­kötésének akadályairól, Ecséd községben kezdeményezni szán­dékolt tagosításról, Erdőtelek községben mintatrágyatelep lé­tesítéséről, NígybStony község heti piacáról, a járási pótapaállat vizsgálatokról, s azok eredmé nyeiről, a gyöngyösi kereskedel­mi csarnok értekezletére előké­szített anyagról, mely a gyön­gyösi járás gyümölcsexportjával és piaci kérdéseivel kapcsolatos teendőkről szól, tett ezután Z?a- logh István titkár jelentéit. A pétervásárai és egri járás ész aki községeiben kiterjedő és május 3-án Reciken tartandó állatdíjazásről szóló jelentésében elnök közli, hogy mintegy 560 pengő pénzdíj, 5 darab tárgydij és oklevelek állanak rendelkezésre. Dr. Hedry Lőrinc főispán javas­latára a választmány, többek hozzászólása után, a díjazásba bevonja Verpelét község állat- állományát is. Ugyancsak a fő­ispán javallatára Gálffy János m. kir. vincellériskolái igazgató hozzászólásával a r. ciki Chinoin- gyár által kezelt gyümölcsös megtekintését is programmba veszi május 3 án. Tudomásul vette a választmány a titkár je­lentését a füzesabonyi lódíjazás előkészítéséről s a hatvani ta­vaszi közgyűlésről is. Örömmel értesült a választ­mány a Gyöngyösön az Egye­sület székházában rendezett 4 hetes gyümölcstermesztési- ős nö­vényvédelmi tanfolyamok szép eredményéről, melyeken 45 hall­gató vett részt, s amelyek meg­rendezéséhez a Tőrványhatősági Iskolánkivüli Népművelési Bi­zottság nyújtott hathatós támo­gatást. A gyöngyösi március 13- án rendezett tenyészállatdíjazás bíráló-bizottságainak jegyző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom