Eger - napilap, 1931/1

1931-04-12 / 82. szám

1931. április 12, EGEK 3 RffíH&sK5 iia.iiiirr i mrnresBunri t niwnnwiwi—i?rirpminiaigiiMiiiiiiBJBMWM«MMB ________ Ä Barátok-Mdfáisál felborult az útépítési anyagot számié teherautó 7 méteres ívben zuhant ki a kocsiból egy öreg napszámos. ■^«*^r--nirBnrr ifw m v^7TirWí*irviiTi rrm nrn „Az eger—lillafüredi út tönkre­tette & miskolci Idegenforgalmat“ Éled az egri Bükk turistaforgalma. Eger, április 11. Eger, április 11. Ma délelőtt váratlan aulőbal eset történt a Káptalan uccai Barátok hidjánál. Egy pótko­csival ellátott hatalmas teher­autónak — amely az útépítéshez szükséges kavicsot szállította — elszakadt a keréklánca. A ha­talmas alkotmányt a meredek híd tetején érte a váratlan de­fektus, melynek következtében a hajtószerkezet felmondta a szolgálatot és a gép visszagurult a hídról. Hr pótkooíi nincs, nem történik semmi baj, így azonban a szí nültig megtöltött, kormányozha- tatlan második fcoc.i cld.lvási futott, rnsjd | óriási robajjal felfordult s a te tején álló öreg napszámosember 7—8 méteres ívben fejjel repült ki az útra. Szerencséjére azonban, a napok­ban nagyobb mennyiségű san- kot halmoztak föl az úttest men­tán, úgyhogy nem a járda asz­faltjára esett, hanem ebbe a puha rétegbe fúródott a feje, 8 így könnyebb zúzódásokon kívül más baja nem történt. A saját lábán ment kórházba, hogy baköttesse sebét. Az autó pótkocsija széttörött, az alja ki­szakadt és a tok kavics mind szerteszőródoit, úgyhogy a bal­eset következtében jő néhány órára megszakadt a forgalom a Barátok hídján. A húsvéti idegenforgalom mé reteinek ismertetésével kapcso latban egy igen érdekes és vá­rosunkat nagyon közelről érintő cikk jelent meg a miskolci Reg­geli Hírlapban s szőizeriat a következőket mondja: >Ha meg is indult a húsvéti ünnepekkel Miskolc idegenfor­galma, messziről sem volt oly méretű, mint az eddigi évekbsD. Hanyatlásé^ nemcsak a rossz gazdasági viszonyoknak és sz időjárásnak tudhatjuk be. Az eger—lillafüredi út tette tönkre a miskolci idegenforgalmat 1 Az autősok kivétel nélkül Éger kel, míg a miskolciak úgyszól­ván teljesen üresen maradtak. Ez Miskolc városára nézve igen szomorú tanulságot jelent s kétségkívül részünk lesz a példában ezután is, amikor az autóforgalom még erősebb len­dületet vesz. Tetézi még a bajt, hogy a Bükk hegység turistái mind Eger fe'ől érkeztek, ahonnét egy-két órai gyaloglás­sal elérhették a Bükk legszebb pontjait. A hazatérők nagyrésze ugyancsak Eger felé vette út­ját s így ugyancsak megritkult azoknak a száma, akik Miskol­cot felkeresik. Bizonnyal örömeit olvassa eze­Véres cigányháboruság Tamaleleszen Baltával, dorongokkal, vasvillákkal vívott ütközetet két cigángfamilia. — Ä csatatéren egg halott és egg súlgos sebesült maradt vissza. — Összesen neggvenöt évi fegg- házra ítélte az egri törvéngszék a verekedőket. Az egri törvényszék Prellen­hoff er tanácsa két álló népig tárgyalta a három hónappal ez­előtt lejátszódott tarnaSelesz’ cigányháborut, amelynek híre annak idején az egész országban elterjedt s na­pokon keresztül foglalkoztak a nem mindent api eseménnyel az összes fővárosi és vidéki újságok. December 28.-án Tarnalelesz községben a cigányok két hatal­mas tábora, a Zámbó és Suha nemzetség egy cigányatenyecske miatt valóságos ütközetet vívott egymással. Már hetek óta főtt vtl»mi a soktsgú Zámbó, másnéven Oláh család vezérének agyában, ami­nek következménye ez lett, hogy a Zámbók, izáeiszerint nyolcán — mindannyian katonaviselt, ál- lig felfegyverkezett emberek — egy reggel éktelen rivalgissal támadták meg a legédssebb ál­mukat alvó Suháek putrijait és téli hidegben egy szál ruhájuk ban a határba zavarták a te­hetetlenül védekező nemzetséget. Azután, mint a győztesekhez illik, leölték a legyőzőitek lábas- jőszágját és hatalmas tort csap­tak a s:került támadás örömére, majd pihenőre tértek az elfoglalt putrikban. Az erdőkben ténfergő Suháék ezidC alatt haditanácsot tartot­tak és vezérük a Vi.jd*, a két legidősebb cigánnyal egyetértőén elhatározta, hogy visszaveszik a kunyhóikat. Ugyanúgy, mint az ellenfél, a haj­nali órákban támadtak a Zám- bókra és sikerült is kiverniük őket a bitorolt kunyhókból. A versengés ezzel még nem volt bsfajfzve. Egyszersmindsn* korra el kellett dönteni ezt a folytonos viaskodást. Döntő üt­közetne készült tehát a két család. Még aznap le is zajlott a hegemóniáért vívott harc. Zámbőák hadiszuronyá átala­kított vasvillákkal, szónk ívül baltákkal és dorongokkal fel­fegyverkezve Oláh Bertalan ve­zetése alatt szabályszerű rajvonalba fejlődtek és a harctéren szerzett tapasz­talataik alapján először kőzaport indítottak a domboldalon éliA- sozo Suháék ellen, majd amikor a tartalék, a bükkszenterizébeti cigányok is megérkeztek, ro­hamra indultak. Véres verekedés kezdődött, amelynek során Suha János hol­tan, sz alvezér, Csóka József pedig haldokolva maradt a csata­téren. Végül Is a Suha tábor megszaladt! Síjnos a Zámbók Eem sokáig élvezhették a véren szerzett di­csőséget. Ciendőrkézre került rövidesen mindkét família. A most megtartott kétnapos törvényszéki tárgyaláson a bíróság a verekedés 8 vádlott­ját Ítélte el. és Oláh Bertalant, aki a Suhe- gyereket agyonütötte, 6 évi fagy- házra, Balázs Ernőt 5 évi, Pusomi Pált 5 és fél évi, Radios Józse­fet 4 évi, a Zámbó lestváreket 5—5 évi, Radios Kálmánt 5 évi, végül pedig a verekedés ama­zonját, Balázsné Zámbó Annát 4 évi fegyházra ítélte. A vádlottak megnyugodtak az ítéletben, az ügyész ellenben súlyosbításért felebbezett. felé vették űtjokat és a forga­lomból eddig kieső várói arany- üzletet csinál az elmúlt és elkö­vetkező ünnepekből. Az egri szállodák megteltek vendége­ket a torokat mird n egri pol­gár, mert végre kézzelfogható­an leszögezve láthatja azt a tényt, hogy komolyan kell fog­lalkoznunk Eger új életével. Az „Eger“ panaszkönyve. Gondozzuk a Szent Imre-tér kömgékét Kap uk az alábbi panaszos le- vblet: Nagyságos Szerkesztő Úr! A Szent Imre-tér környékének háztulajdonosai ismételten pa­nasszal fordulnak a nyilvános­ság ú ján az illetékes városi ha­tóságokhoz O yan gondozatlan, sőt elhanyagolt a Szent Imre tér és környéke, vároiunk idegenforgalmának ez a legfontosabb helye, hogy a fürdőző közönség nem egyszer megdöbbenéssel tekint az uszo­dák és fürdők tájékára. Iii még mindig rendezetlen az úttest, szemetes a pirknak szánt tér. Most már a külvárosban ii van járda, de az uszodákat egy kis eső esetén is ciak sárban lehet —járda hiányában — megkőze iíteni. De nem folytatjuk tovább a panaszkodást, amelynek or­voslására mindeddig csak ígé­reteket kaptunk, hanem tiszte­lettel kérjük az illetékeseket, hogy tekintsék meg személyesen is ezt a környéket és nrmciak a mi érdeküokban, hanem ez egri uszodák és fürdők idegenforgal­mának és jő hírnevének érdeké­ben is, tegyenek meg mindent a környék rendbehozataláért. Ö zinte tisztelettel: A Szent Imre tér és környékének háztulajdonosai. FÉNYKÉPEZ 0»? Felvételeit az Egri Fotó­szalon Amatőr laborató­riumával dolgoztassa ki. Szent János uccu 7. sz. Q| HÍREK 1931. április 11. — Scheib! Szabin halála. Szomorú és megdöbbentő hír érkezett a kínai magyar Ferences missió­ból. Folyó év március 29-én sür- gönyileg értesítették a római Rend­főnököt missiós testvéreink, hogy Schtibl Szabin az Immaculátáról nevezett kollégiumban agyhártya­gyulladásban meghalt. Nagy vesz­tesége ő a Ferences missiónak! Egyszerű laikus testvér volt, de annyi búzgóságot és rátermettsé­get árult el, hogy elöljárói a kínai missziós theológiára küldötték, hogy a szükséges tanulmányok el­végzése után, pappá szenteljék. Az isteni gondviselés mást határozott felőle! Fr. Szabin a Szatmárme- gyei Vállajban született 1895 már­cius 2 án. Szent Ferenc ruháját 1914 január 29 én öltötte magára. Az ünnepélyes fegadalmat 1925 okt. 4-én tette le. Az egri terenc- rendi zárdatemplomban, mely­nek Kínába menetele előtt buzgó szekreslyése volt, hétfőn reggel 6 órakor mutatnak be lelke üd­véért szentmisét. — Gyászistentisztelet IV. Károly király lelkiüdvóért. Boldogult IV. Károly királyunk halálának kilen­cedik évfordulója alkalmából az elmaradt április 1 i requiem he­lyett az egri főszékesegyházban április 13 án, hétfőn délelőtt 9 óra­kor ünnepélyes gyászistentisztele­tet mutatnak be, melyre meghí­vást nyernek az összes hatóságok, iskolák, társadalmi egyesületek és az egri polgárság. — A sikkasztó hevesi járásbíró• sági kezelő büntetése Galgóczy Zoltán hevesi járásbírósági kezelő kérvények felbélyegzésére a felek­től pénzeket vett föl és azokat el­sikkasztotta, két ügyvédtől pedig pénzjutalmat fogadott el bizonyos végzések soronkívüli kiadásáért. Az egri törvényszék csalás, hiva­tali sikkasztás és megvesztegetés bűntettei címén 8 hónapi börtönre ítélte. A Tábla most 4 hónapi fog­házra szállította le büntetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom