Eger - napilap, 1931/1
1931-01-11 / 8. szám
2 EGEM 1931. január 11. Uj társadalmi munkaprogramm Eger, január 11. Esen a címen néhány olyan gondolatot szeretnék megtárgyalni a nagy nyilvánosság előtt, amelyek segítségével a mi sokszor babérkoszorú«, de még többször töviskoazorús egri egyesületeink a szervezettség s kölcsönös támogatás erejével, továbbá új célkitűzések okozta lendülettel megsokszorozhatnák társadalmi súlyukat jelentő erkölcsi s ennek elnyeréséhez múlhatatlanul szükséges anyagi erő- készleteiket. ószintén megválthatom, hogy ezek a tárgyalandó gondolatok nem mindenben eredetiek; egyrészt, bár más formában, most szerzett tudomásom szerint 7—8 évvel ezelőtt már felbukkantak; másrészt több-kevesebb változást szenvedtek eredeti elgondolásaim azokban a beszélgetésekben, amelyeket az egri egyesületi élet bajairól, hibáiról, orvoslásuk módjáról többekkel folytattam. De hiszen nem is az eredetiség a fontos, hanem az a tény, hogy legyen mindig valaki, aki a jobb jövő reményében ezeket a gondolatokat időnként újra felveti, felszínen tartja s megvalósításukért küzd. Most, Kossuth Lajossal szólva,úgy érzem, hogy az Isten az éu kezembe adta a tárogatót, hogy felriasszam a lelkiismereteket: tegyünk már végre valamit az egri egyesületi élet jobb sorsra fordulásáért. Áll ez az óhajom különösen az egri középosztály, az intelligens eia egyesületi életére vonatkozóan, mert ez a réteg viseli a legsúlyosabban a vállán az egyesületi éiet minden terhét, időben, nautikában, de különösen anyagiakban. Míg derek földműves- nepüak a földműves olvasókörökben, a Katolikus Népszövetség szervezeteiben vau tömörítve • ezekben kielégítve találja társadalmi életszüksegleteit; míg iparostársadalmunk két virágzó egyesületben, a Keresztény Iparoskörben s a Katolikus Legényegyletben szinte megosztatlanul s Ront*urrancia nélkül éli a maga társadalmi életét s valósítja meg társadalmi munkaprogr atomját, addig az intelligencia nemcsak több mint húsz egyesületben tevékenykedik, tagdíjat fizet s ezzel mintegy megjátszani véli a megszervezettséget, hanem kiválóbb és lelkesebb egyedai az előbb említett földműves és ipa- rosegyecületekben is tevékenykednek, előadásokat tartanak, védnöki s pártoló tagsági díjakat fizetnek stb. Erősen hangsúlyozom, hogy mindezeket nem panaszképp m mondom, sót hazafiűi és emberi kötelességnek állítom ezt a tevéi enykedést. Bárcsak minél többen volnának, akik ilyen nemes feladatra vállalkoznak. De viszont az kétségtelen, hogy az intelligencia erejenek ez a szét* forgáctolódása erólanyhulásra, előbb utóbb elfásultaágra vezet s ha nem gondolkozunk ennek megelőzésén, mihamar már csak a keretek maradnak meg, az értékes tartalom áthull a közönyös idő rostáján. Melyek az egri egyesületi élei bajai? Azt hiszem, mindnyájan, akik velem együtt egyesületeket ve zetnek, vagy közkatona módjára egyesületekben tevékenykednek, igazat fognak nekem adni, amikor a bajok okát a követkzök- ben jelölöm meg. 1. Sok az egyesület. Ez magában véve még nem volna baj, sőt azt mutatja, hogy sok a tennivaló, sok a neme», ideális célkitűzés. A baj ott van, hogy amikor a tisztikar névsorát, de különösen a tagok névsorát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk hogy az egyesületek élén s a tagok között több-kevesebb variációval mindig ugyanazok a nevek szerepelnek, viszont nevek, amelyeknek szerepelciök kellene, hiányzanak innen is, onnan is. 2. Még népes egyesületekben is, igen kevés a működő, együttérző tag, a csupán tagdíjas vagy ami még rosszabb, a tagdíjat nem fizető rag a többség. Hogy is mondta Napoleon? •Hiába döngetem a szeg fejét egy nagy agyagcsomóval, míg egy kis acélkalapács könnyen beveri azt a kemény falba.« Sok a szétmfilló agyag egyesületeinkben, kevés az acél cohéziős ereje. 3. A tagdíjon felül nagg a verseny az egyesületek között az anyagi eszközökért ugyanolyan szellemi eszközökkel. Ha egyszer divat a feulsurdőiután, akkor derüre-borura minden egyesület kulturdélutént rendez és akkor csodálkoznak, hogy ugyanaz a kétszáz ember megcsömörlik mindentől és osab a legköltségesebb attrakciókat hajlandó megnézni. 4. Nincs az egyesületek között valami összetartó, egyesítő kötelék, mely idóről-idörs irányt szabna közös célok felé, amely oktalan versenygést, súrlódásokat megszüntethetne, fontosabb alkalmakkor anyagi eszközökről közösen gondoskodna (gondoljunk csak dalkörünk, sportolóink versenyeire, kongresszusokra stb.!) 5. Nincsenek méltó és megfelelő egyesületi helyiségeink. Nagyon sok egyesület elnöki magánlakásokban tengődik mások bol itt, hol ott tartják összejöveteleiket, a helyiséggel dicsekvő Kath. Kör,Egri Dalkör, Műkedvelők Köre, Mansz. elhelyezése sem méltö azonban sem hozzéiuk. sem a magyar Athénhez, Egerhez. Hogyan lehetne orvosolni a bajokat? Ezekre a bajokra három or- vosszert bátorkodnék ezennel ajánlani. Az első: a középosztály egyesületei között meg kell teremteni a közös együttműködés módját. Egri Egyesületek Szövetsége, Egyesületek Központi Intézőbizottsága stb., (a név nem fontos), amely minden egyesület önállóságának és függetlenségének teljes megóvásával, az illető társegyesuletek 3—5 kiküldöttjéből szerveződne meg, időnkint mintegy kongresszusra gyűlne össze, az egyesületi belső munkákba időszerű irányító eszméket dobna bele; az esetleg felmerülő ellentéteket kiegyenlítené ; a szervezettség erejével nagyobb erkölcsi súlyt adna az eddigelé magában álló egyesülő leknek; idegen egyesületek, művészek, vállalkozások szereplésére ill. valamely egri egyesülettel való kooparálására engedélyt adna; túlzsúfoltság ésérdekösz- szeütsözések elkerülése végatt megállapítaná egy egy szezon egész vid<%m és komoly munka- proprammját az egyesületek által beterjesztett munkaprogramotok összeegyeztetése alapján; ha az egyesületi naptár alapján valamelyik társegyesület rendez valamit, a többi egyesület kölcsönös propagandát indít annak erkölcsi ős anyagi síkéra érdekében. A programmből egyelőre elég ennyi, csak annyit akarok még megjegyezni, bogy ezt a szövetséget vagy intézőbizottságot nem gondolom feltétlenül külön alapszabályokkal rendelkező egyesületnek, hanem inkább az eszmét elfogadó egyesületeknek ővről-évre kiküldendő ad hoc bizottságának. A második orvosszer : anyagi jelentőségű. Az első pillanatra kissé bizarrnak tűnik fel, de úgy vélem sokaknak tetszeni fog. A színházi bérletek mintájára javasolnám megvalósítani az »egyesületi bérlett eszméjét. Ez abból állana, hogy a kuhúr érzékkel bíró egyenek a fentebb említett közös intéző bizottság által megállapított kulcs szerint éppúgy megváltanák egy összegben a szövetségbe tömörült egyesületek által rendezett tánceiték, kultúrdőlutánok, hangversenyek, szinielőadások stb. belépti díjait s tiszteletjegyeit, mint ahogy pl. bz egri Szegénygondoző Bizottság működése folytán m-g lehet váltani a szegények alamizsnáját. Az előre megállapított programm szerint ugyanis a bizottság már előre tudja, hogy kb. hány ilyen jegyváltásra irányuló alkalom lesz az év folyamán s ehhez képest szabja meg a kívánt helyhez viszonyítottan is az évi bérlet árát. Ennek a bérletnek küI ZSEBlAmPRELEm.JUAGV finÖDTELEP URSULAS®- n^LÜGVEL- 3EH.HGGM mÖRWATKÖP. jon.mERTP PALÁBA' ELEmEK TEUESITmÉCIVE- uel mim minDEnm. onts (T1EG LESZ ELEGEDUE* Ionosén ott volna nagy jelentősége, amikor olyanokról van sző, akik koruk vsgy visszavonult életmódjuk következtében alig vagy egyáltalán nem járnak hangversenyekre, — tánoestékre vagy egyéb műsoros alkalmakra, társadalmi adójuk lerovását mégis állásuknál vagy jobb anyagi helyzetüknél fogva az egyesületek joggal remélhetik vagy lerovási kötelezettségüket ök maguk is átérzik. Viszont olyanok, akik érdeklődésüknél vagy aktív kuHúrérzéküfcnél fogva nagyon gyakran ős szíveién jelennek meg az egyesületek ünnepélyein, szintén jól járnának, mert kedvezményesen jutnának a belépti jegyekhez. Jegyeik állandóan ugyanarra a helyre szólanának, tehát kényelmi szempontból is előnyben részesülnének. Az egyesületek meg egyenesen mint fix ötszöggel már előre is számolhatnának az ilymődon nekik jutó összegekkel. Ha valamely bérletes netán nem akarná igénybevenni biztosított jegyét valamely alkalomra, előtte való nap délutánjáig tartozna ezt bejelenteni a jegykezeléssel megbízott helyen s akkor másnak a javára adhatnák a jegyet. Ennek a gondolatnak a használhatóságát természetesen csak a pro és contra meginduló vita > matematikai számítások bizonyítékai fogják eldönthetni. Biztat e részben a remény, hogy már a gondolat puszta felvetésénél és megbeszélésénél többen máris hajlandóknak mutatkoztak ily »társadalmi bérlet« váltására. Az egyesületi központi kultnrház s a Hősök Háza gondolatának összekapcsolása Harmadik orvosszer: megfelelő központi egyesületi helyiségek szerzése. Régi tapasztalad tény, hogy amely egyesületnek saját, jól s kedvesen berendezett egyesületi helyisége van, ahol a tagok mindig meleg otthonra találnak s ahova szinte örömmel járnak, ott az egyesületi élet felvirágzók, a kitűzött célok szinte természetes könnyedséggel valósulnak meg. Ugyancsak szép példát vehetünk e részben a Legényegylet s az Iparoskor gyönyötű új székházéiról, melyek kiinduló pontjai lesznek ez egyesületek további hatalmas fejlődésének. Hát az intelligencia nem tudna egy igazén lelkes, elszánt, magyaros (vagy talán ez a jelző most nincs helyéD.mert a szalma- lángra emlékeztet?) elhatározással néhány év alatt egy megfelelő központi egyesületi otthont, vagy egri kultűrházat létesíteni?! En azt hiszem, hogy ez csak akarat és öntudat kérdése ! Ha az egyesületek tagjai megfelelő propagandával tagdíjaikon felül, melyeknek egy része szintén erre a célra tartalékolandó volna, havi jövedelmüknek 7*—1 */• át erre a célra felajánlanak s egy központi számlára befizetne«, számításaim szerint három év alatt akkora összegnek kell egybegyűlni, hogy megfrlelö hiielötz- szeg igénybevételével a kérdés meg is oldható. Összekapcsolható volna ez a probléma az egri hősök emlékezetét hazafias kötelességből megörökítendő emlékmű ügyével, az általam lapunk múlt év pünkösdi számában javasolt Hősök Háza gondolatával. Ez elöl úgy sem térhetünk ki, ezt legkésőbb 1934 augusztus 1-ére, a világháború kitörésének 20 éves évfordulójára, ha van egy jparányi kegyelet és beciületőrzés bennünk, tető alá kell hoznunk. Tehát úgy is gyűjtést kell indítanunk, amely gyűjtés oroszlánrésze kinek a vállára fog nehezedni? nem másra, mint az intelligencia vállaira. Hát nem jobb, hogy ha a középosztály
