Eger - napilap, 1931/1

1931-03-13 / 59. szám

A BÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA X PENGÓ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 8. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL11. évfolyam 59. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1931 március 13. A városi képviselőtestület kiküldött bizottsága a színház előtti teret találta alkalmasnak a 60-as hősi emlékmű számára A legközelebbi közgyűlésen döntenek a terület felajánlásáról. Hírek néhány sorban. — A budapesti törvényszék teg­nap hozott ítéletében felmentette azt a hírlapírót, akr a pékeket súlyosan megbélyegző szavakban figyelmeztette lehetetlen árpoli­tikájukra és egyben leszögezte ítéletében a törvényszék azt is, hogy a pékek valóban kiuzsoráz• zák a közönnéget- — A földbirtok • forgalom szabaddátéteiét kívánták a képviselők a földteherrendező javaslat megvitatása soráD. —, 381 métermézsa szamár és lőhust evett meg a múlt év folyamán Budapest lakossága. — Ernszt Sándor népjóléti miniszter egy havi fizetését az újságírók nyug­díjintézetének ajánlotta fel. — Az egész világon esnek az árak, csak nálunk emelkedik a tej, cukor és liszt ára. A liszt árát 3 és fél pengővel drágították a malmok, holott a búza ára mind­össze egy pengővel emelkedett. Hol itt az arány ? Időjárás. Budapest, március 12. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánk­ban a tegnapi viharos idő erős lehűlést okozott mindenfelé. A citpadék általános volt és a Du­nántúlon a hőmérséklet 6—7 C-ra szállott le. A Dunántúl délnyu­gati részén 20 mm. hő esett. — Budapesten ma délben 2 C. a hőmérséklet. Prognózis: változékony, felhős idő várható éjjeli fagyokkal, nappal fel melegedéssel. Egyébként változékony jellegű idő várlutb. * Eger, március 12. A Meteorologiai Intézet egri állomása felenti: Egerben teg­nap -j-7'2 G. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig —5*2 G. fok. Ma reggel 7 órakor -j-3*6 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7659 ma. Középerős délnyugati szól volt. Tdlajmentőn —92 C. fokot mutatott a hőmérő. Árad a Tisza. Szolnoknál a Tisza napok óta árad s bár közvetlen vaszedelem nincsen a szükségmunkák vég­zősét hátráltatni fogja az ára­dás, mert péntekre már az árte­rületeket, ahonnan a munkanél­küliek a földet bányásszák ki, elönti m8jd a víz. Eger, március 12. Tegnap, szerdán délután fél 4-kor a városi képviselőtestület bizottsága, valamint a 60-as hősi emlékmű nagybizottságának ki küldöttei helyszíni szemlét tartottak a Városi Színház, a Nemzeti Bank és a törvényszék előtti tereken, hogy a felállított famodellek meg­tekintése után végleges javasla­tot tehessenek a hősök emléké­re emelendő obeliszk helyének kijelölésére. A helyszíni szemle megtörtén­te után a városházára vonult a bizottság és zárt ülés keretében vitatta meg a különböző elhe­lyezések mellett, vagy ellen fel- merült érveket. Az ülést Kürti Menyhért dr., a városi bizottság elnöke nyi­totta meg és kegyeletes szavak­ban parentálta el Arnóthfalvy István tábornokot, az emlékmű ügyének lelkes harcosát. A 60-as bizottság álláspont­ját Havas Péter ezredes szögez­te le, határozott formában java­solva a Nemzeti Bank előtti teret. Nemecsek Aurél a város és bz emlékmű szempontjából egyaránt a színház melletti megoldást tartotta helyesnek. Több szem­pontból megvilágítva, igen ko moiy érveléssel támasztotta alá javaslatát. Felhozta többek kö­zött, hogy a szíoház környéke még nincs véglegesen kiala­kulva ■ az elkövetkezendő vál­tozások minden bizonnyal még alkalmasabbá teszik az emlékmű hátterének hangulatát. Helytelennek tartotta, hogy a Nemzeti Bank előtti elhelyezést javasló Wälder Gyula professzor véleménye egyetlen mértékadónak tekintessék. Az emlékmű a közönség számára készül, éppen ezért elvitathatat­lan, hogy a műszaki kérdések­ben talán laikus polgárnak az elhelyezéssel kepciolatban joga, sőt önkéntelen lelki szükséglete józan kritikát, esetleg ellent­mondást gyakorolni. Heller József dr. felszólalásá­ban mindenekelőtt a Klebetsberg tér, másodsorban pedig a szín­ház előtti tér mellett döntött. Kálnoky Viktor a Hatvanas Em­lékbizottság nagyérdemű elhunyt elnökének, Arnóthfalvy István tábornok emlékének tartozó ke­gyeletből, másrészt a Wälder professzor által hangoztatott mű­vészi szempontokból is minden más hely mellőzésével a Nem­zeti Bank előtti parkot tartja al­kalmasnak az emlékmű elhelye­zésére. Különben is minden vi­tát feleslegesnek Ítél, mert a bi­zottság ezt a helyet kéri a vá­rosi képviselőtestülettől ■ legfel­jebb arról lehet sző, hogy a köz­gyűlés nem teljesíti a bizottság kérését. Ebben az esetben az em­lékműbizottság más megoldást esetleg a régebbi tervet fogja keresztülvinni. Urbán Gusztáv dr. határozottan tiltakozott az ellen, hogy a 60-as bizottság ultima ratio-ként még mindig a kaszárnya udvarát tartogatja. Legalkalmasabbnak a színház előtti tervet mondotta. Éles vita keletkezett ezután, amelynek során többek között Rapcsák József szólalt fel és ő is a színház környéki terv mellett foglalt állást. Az ülés Kürti Menyhért dr. zárőszavaivol végződő:! Leszö­gezte. hogy a 60-as bizottság a Nemzeti Bank előtti teret java­solja, míg a városi képviselőtestület dele­gáltjai a szinház melletti elhe­lyezést kívánják. Ilyen értelemben számol be te­hát a képviselőtestületnek, amely­nek tagjai a legközelebbi köz­gyűlésen legjobb belátásuk sze­rint dönthetnek, hogy melyik te­rültet erg dje át a város a 60 hs hősi emlékmű elhelyezése szamára. 227.828 Nem nagyon vigasztalhat ben­nünket a népszámlálás eredmé­nye, amelyben — igen helyesen — feltüntetik egyebek között a legszerencsétlenebb társadalmi osztálynak, a munkanélkülieknek megközelítően pontos számát ír. Voltaképpen ez sz első alkalom arra, hogy hivatalosan is tudo­mást szerezzünk a munka front­ján hősi halált haltak tömegé­nek nagyságáról. A népizámlálás jóvoltából töb­bé -bevő.b§ tisztán látunk ebben a kérdésben s megtudjuk, hogy 1930 drcember 31-én éjjel 12 órakor 227.828 volt Magyar- országon a munkanélküliek szá­ma. Tehát hozzávetőlegesen ép­pen tízszerannyi, mint amennyi­ről eddig beszéltek és írtak. És itt megdől az az érv, hogy más országokban még rettene­tesebb a munkanélküliség. Ang­lia, Németország 2—3 milliós munkanélküli tömege csak ab­szolút számban nagyobb a mi­enknél, mert ne felejtsük el, hogy ezek a nagy számok a bi­rodalomnak 80—100 millős né­pességéből adódnak, míg nálunk ez a hatalmas szám egy kilen- cedfélmilliős népnek szörnyű te­hertétele. És ne felejtsük el azt sem, hogy a mezőgazdasági mun­kanélküliek sorába csak azokat vették fel, akik legalább 1930 július 1 töl egyáltalán semmi munkához sem jutottak, már pedig aki a mai 1.20—2 pengős nepizámbérek m*-lleit ha dolgo­zik is havonkint 5—6 napot, azt teljes joggal lehetne a munka­nélküliek sorába sorozni. Da még így is, nyersen, szörnyű a szám, hiszen a 227 828 munkanélküli­nél, csak feleséget és két gyer­meket feltételezve, csaknem egy­millióra rúg a kenyér nélkül állók száma. Da még ez sem ad tiszta ké­pet a való helyzetről. Nem, mert a havi 70—80 pengős kerese­tek mellett az emberek semmi körülmények között sem szá­míthatók az ellátottak közé. Vi­szont, hogy hány családfő ten­gődik ilyen nyomorúságos élet- feltételek között, azt a népszám­lálás eredaénya nem mutatja meg, ami igen nagy kár. Mert akkor kapnánk meg a helyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom