Eger - napilap, 1931/1
1931-03-11 / 57. szám
AHÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL11. évfolyam 57. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1931 március 11. A választott bíróság megállapította a város kártérítési kötelezettségét a Korona Szálló ügyében A tizenegyezer pengős kártérítést levonják a bérlő 15 ezer pengős bérhátralékából, a felmaradt 4 ezer pengőt Unterreiner János szeptember 15-ig tartozik megfizetni. Fehér bottal járnak az utcán ezután a vakok. Eger, március 10. Az utóbbi esztendőkben mind- gyakrabban merült fel annak a terve, hogy a vak embereket különös ismer- tetöjelekkel látják el, hogy a közönség, a forgalomra ügyelő rendőrök és a járművek vezetői már messziről felismerhessék őket. Eleinte arról volt sző, hogy karszalagot, vagy élénkszínű sapkát adnak nekik, most azonban ez illetékesek úgy döntöttek, hogy francia mintára fehér bottal szerelik fel őket. A karszabg, vagy sapka ötletét ugyanis maguk a vakok utasították el. Budapesten már a jövőhét folyamán megkezdik a botok kiosztását s ezzel egyidőben a rendőrlegénységet külön parancsban oktatják ki az utcán haladó vakok fokozottabb védelmére. A büntetőbíráskodás soráD pedig súlyosabb büntetést mérnek azokra a járművezetőkre, akik az ismertetőjelekkel ellátott vak embert elgázolják. Reméljük, hogy a vidék is, igy Heves vármegye minden forgalmasabb városa és községe követi majd a nyugati országok és a főváros példáját és emberbaráti szeretettel áll a szerencsétlen polgárainak testi épségét védő akció szolgálatába. Megdöbbentő jelentések kerültek nyilvánosságra Miskolc erkölcsi fertőjéről. A misko'ci tisztifőrvos jelentése szerint megdöbbentő a nagy város erkölcsi süllyedése. A legutóbb megtartott erkölcsrendészeti razzia során előállított 40 nő közül 36 volt vérbajos. Sa szeri, se száma a titkos kéjelgés miatt őrizetbevetteknek. A rendőrség jelentése szerint Miskolcon minden második felnőtt ember revolverrel jár az uccán. Eger, március 10. Az elmúlt év augusztusában Unterreiner János, a Korona bérlője kártérítési pert indított Eger város ellen a szállóépületében előállott gombásodásból származó kára miatt. Unterreiner keresetében az 1929 október 4-től 1930 augusztus 12.-ig terjedő időre teljes bérelengedést kért, ezenkívül 1929 október 4 tői 1930 április 30 ig napi 44 pengő, április 30-től augusztus 12-ig pedig napi 88pengő kártérítést az elmaradt haszonért, továbbá 4500 pengő rezsi többletköltség megtérítését. A bérlő a kereset megokolá* sában részletesen ismertette a helyretet. 1929 október 24-től a 47 szoba közül csak 21-et tudott használni. A javítási munkával járó zaj és kellemetlenség a vendégeket elriasztotta, így a szálloda látogatottsága megcsappant. Felbontották ezenkívül a nagyterem padlózatát is, ami jövedelmező mulatságok megtartását tette lehetetlenné. A bérlő ezenkívül a személyzetet sem csökkenthétté arányosan, mert a javítással járó tisztogatás többlet- munkát jelentett. Eger városa kártérítési igénynyel szemben viS8zkers8etet indított Unter- reiner ellen. A visszkereset szerint csak aránylegos bérleszállításról lehet sző, nem pedig teljes elengedésről, mert nem volt üzemszünet, csak üzemkorlátozás. A város túlzottnak tartja a bérlő követelését és tőle elmaradt bér cimén 15.840 pengőt követel. A p’res felek, a bérleti szerződés értelmiben, választott bíróságot alakítottak, amely Böhm Alajos ny. kúriai bíró elnöklete alatt több ülést tartott. A bérlőt eleinte dr. Kozma Győző ügyvéd, később dr. Heimlér Ede ügyvéd képviselte, a várost pedig dr. Jankovics Dezső tiszti ügyész. A tárgyalások sokáig elhúzódtak, mert a Korona építési vállalkozóit is perbehívták s a nagy és bonyolult bizonyítási anyag hosszas és lelkiismeretes tanulmányozást igényelt. A választott bíróság a napokban hozta meg ítéletét. Az ítélet a gondatlanság vádjánál elejtésével a várost II672 pengő kártérítés megfizetésére kötelezte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján.Egyban kimondotta, hogy a város köteles a szute- rénnen lévő söröző helyiséget 1931 május 1-ig használható állapotba helyezni. A söröző padozatát ugyanis még nem állították helyre. A kártérítés összegét a város levonja Untsrreiner János 15,640 pengőt kitevő, s a választott biróság által is elismert bérhátralékából, a fennmaradt 4168 pengő hátralékos bérösszegét a bérlő 1931 április 15 tői kezdődően havi 700 pengős részletekben köteles megfizetni az 1931 már- oius 7.-től esedékes kamatokkal. Az összeg megfizetését különbeni végrehajtás biztosítja, s amennyiben a bérlő a részletfizetésnek eleget nem tesz, az egész követelés esedékessé válik. A bíróság ítélete a perköltséget kölcsönösen megszűnteti, az Ítéleti illetéket és a választott bíróság költségeit (2800 P.) illetően pedig úgy rendelkezett, hogy szokat a peres felek egyenlő arányban viseljék. 2-7 A lezajlott népszámlálás eredményeit a jelentések szerint rövidesen nyilvánosságra hozza a Statisztikai Hivatal. Ennek a népszámlálásnak adatai fogják megmutatni, hogy a csonkaország lakosságában milyen eltolódások történtek 10 esztendő alatt. Kétségtelen, hogy többen leszünk, mint voltunk tíz esztendő előtt. Ahány város vbd, mind büszkélkedik vei», hogy lakossága tíz esztendő alatt mennyivel szaporodott. Pedig a dolog nem olyan egyszerű. Népesedési viszonyainknak van egy olyan jelensége, amely nagyon komoly és súlyos megfontolásokra adhat okot. Ez a jelenség családonkénti átlagban a született gyermekek számának rohamos csökkenése. 1900-ban a régi Magyarországon egy-egy családra átlag 4.3 születés esett, 1930-ban pedig csupán 2 7. Alatta vagyunk a háborúdéul Franciaország 2 9 es születési számának, pedig köztudomásúlag akkoriban Franciaországot szokták elijesztő példának állítani a többi országok elé. A statisztikusok megállapítása szerint minden családra legalább három születésnek kell emi, hogy valamely nép, társadalom, vagy ország egy adott pillanatban megállapított lélek- számát meg tudja tartani. De három gyermek családoakint még nem jelent szaporodást. A gyermekek egy jelentős hányada ugyanis még a felserdülés előtti időkben elpusztul,azonkívül igen jelentős minden civilizált társadalomban az agglegények és férjhez nem ment nők száma is, akik utódok nélkül halnak meg. Eddig csak a városok és nagyobb községek népszámlálási eredményeit ismerjük. Ezekben tűlnyomőrészt emelkedett a lakosság száma. Félő, hogy a falvak adatai nagyon kellemetlen meglepetésekkel fognak szolgálni. Valószínű ugyanis, hogy a városok, a falvaknak természetes szaporodási többletét szívták fel és ami az egyik oldalon emelkedés formájában jelentkezett, a másik oldalon fog deficitnek
