Eger - napilap, 1931/1

1931-02-28 / 48. szám

2 EGEK 1931. február 28. kező nagy nyugdíjasok áldozatot hoznának és önként felajánla­nák nyugdíjilletményüket, ez­úttal igazán a haza javára. Minden körülmények kőzett meg kell védeni a biztos nyug­díjjal rendelkezők, állásthalmo- zók régiójával izemben előizör a fiatalságot, amely ketervei kínok között, legtöbbször hiába kereii az életben való elhelyez* kedését, aztán pedig a magán- alkalmazottak, tisztviselők és iparosok rétegét, amelyek úgy­szólván védtelenül állanak a nyugdíjasok veszedelmes kon­kurenciájával szemben. Talán mondanunk sem kell, hegy a !öbbé kevésbé biztos eg­zisztenciát jelentő nyugdíj mel­lett nagyon sokan vannak olya­nok, akik mellékkeresetre kí­vánnak szert tenni és szívesen vállalnak felére, sőt harmadára redukált igényekkel állást köz­éi magánintézményeknél, vagy pedig alapítanak üzletet, VBgy iparvállalatot és dolgoznak olyan feltételek melleti, amelyekkel versenyezni a nagy rezsivel dol­gozó, súlyos adókkal küzködő magánvállalatok versenyezni képtelenek. Ezen a ponton már szükséges a beavatkozás és örömmel üd­vözöljük 8zt a mindenképpen indokolt elhatározást, hogy a közigazgatásban leépítik a lét­minimumon felüli összeggel ren- | delkező nyugdíjasok állását. hazai vas és acélgyárakat, vag- gongyárakat, köszénbányákat, mig ezzel szemben az autófor­galom kifejlesztése révén sú­lyos milliókkal adózunk a kül­földnek, az sütők vételára, a guni abroncsok és benzin ára fejéban. Éppen ezért, bármeny­nyire tökéletesnek ii kell mon­danunk az autóforgalmat, gaz­dasági elesettségünk miatt a vil­lamosvasúti forgalom kiépítése mellett kell állást foglalnunk. Es ha a város ezt a kérdést, amelyet külföldi példákon szer­zett tapasztalataim alapján köny- nyen megoldhatónak tartok, nem most oldanám meg, akkor előre láthatólag hosszú időre le kell mondanunk nem csak Nagy- Egér eszméjéről, hanem az ide­genforgalom nagyon óhajtott emelkedéséről és a város gazda­sági fejlődéséről is. Ezen hosszú idő alatt pádig a magánvállal­kozás ki fogja sajátítani az em­lített vonalak autó forgalmát annyira, hogy későbban a villa­mos vasúttal való behálőzás lé­nyegesen kevesebb rentábilitfist ígér. A forgalomnak, mint leg­fontosabb városfejlesztő ténye­zőnek megszervezése után sok más dolog magától fog odődei. E sősorban pedig ipari téren remélhető örvendetes fejlődés. Dr. Gallay Rezső. Villamosvasút-hálózattal kell Egerhez kapcsolni a forgalomból kieső környékbeli falvakat — Válasz »az adófizető polgár« cikkére. — Megszüntette az ügyészség a besenyőtelki „arzén-ügy" nyomozását Az Országos Veggvizsgálati Intézet megállapítása szerint természetes halállal halt meg Ragó Márton. Eger, február 27. Az Eger vasárnapi számában »Egy adófizető polgár« aláírás­sal megjelent cikket nem csak nagy érdeklődéssel, hanem mond­hatom, nagy örömmel is olvas­tam. Azt hiszem, mátok is rá­jöttek arra, hogy itt ezen szerény jelszó mögött egy nagy tudású és kiváló gyakorlati érzékről tanúskodó olyan adófizető bűző dik meg szerényen, aki nem a bafizetett adóját sajnálja, hanem azt, hogy a sok adóért alig kap valamit a város polgársága. Ér­demes tehát ezzel a gyakorlati tanácsokat igen helyesen felvető cikkel nagyon is sokat és bőven foglalkozni. Legelsősorban a villamosítás kérdésénél kell rámutatnom arra, hogy Eger jövő fejlődésének, Nagy-Egér kialakulásának első feltétele azt kívánja meg, hogy De csak az eger—füzesabonyi vonal villamosíttassék, amire vajmi kevés reményt látok, ha­nem az új viilamosáram beve­zetésével kapcsolatban lótesíttessék villamosvasút, amely Eger vasútállomástól Felnémeten át, Felsőtárkányig, másik vonala a vasútállomástól Kerecsendig, barmsdik vonala pádig Eger—Buktán és Sírokon át Párádig vezessen. Feltétlen meggyőződésem az, hogy ez a megépítendő villamosvonal gaz­daságilag rentábilis lenne, ennél­fogva részvénytársasági alapon megfelelő tőke volna e célra összehozható. Az eger—felsőtár- kányi vonal elsősorban turisz­tikai sz8mpontből biztoiítaná a jövedelmezőséget. Hiszen aki a Várhegyre, vagy a Bükkhegy- ségbe akar menni, vagy csak a Falsőtárkány határáig lenyúló gyönyörű erdőségekbe óhajtana kirándulni, feltétlenül igénybe venné ezt a vonalat. Ezenkívül Felsőtárkány és Felnémet lakó- ■ait közelebb hozná az egri piac­hoz s így sokszorosan meg­növelné a termeiéit, a fogyasz­tást és forgalmat egyaránt. — Hasonlőképen fontot volna, az eger—kerecsendi vonal kiépítése is, amely viszont gazdasági szem­pontból volna nagyobb jelentő­ségű, mert egész Kereciend kör­nyékét Eger piacához keposolná, azonkívül megkiméiné az uta­sokat attól, hogy egy félnapig döcögjenek a vicinálisokon, ha Egerből Kereciendre és onnan a Mátrába, vagy megfordítva akarnak utazni. Az eger—bukta—sírok—parádi vonal kiépítésének nagy turisz­tikai és gazdasági jelentőségét nem is kell bővebben kifejteni. Hitzen valóságos szégyen, hogy Párád milyen nehezen közelít- hélő meg Egerből, de magától a prrádi vasúti, állomástól is. Vi­szont azok a jőmődú fürdőven­dégek, akik Parádot nyáron át el szokták lspoi, egyébb szóra­kozás híjján és jó összeköttetés esetén kivétel nélkül mind ellá­togatnának Egerbe, az egri für­dőkbe is. Ezenkívül nagy kör­nyéket és sok községet csatolna a vonal Eger gazdatági vérke­ringésébe, ami ennek a város­nak pangd iparát és kereskedel­mét idegenforgalmával együtt lényegesen fallen dítené. Az autóforgalommal szemben azért vagyok kénytelen előnyt adni a villamosvasút gondolatá­nak, mert ez utóbbi nem csak lényegesen olcsóbb, hanem azért ie, mert a villamosforgalomhoz szükséges minden berendezés hazai termékből állítható elő, maga a villamos hajtóerő is. Foglalkoztatni tudnők tehát a Eger, február 27. Még február elején történt, hogy az fgri kir. ügyészség egy feljelentés képesén nyomozást indított Besenyőtelken Ragé Márton gazdálkodó halálá­val kapcsolatban, akiről azt be 8zélte a falusi pletyka, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem »megetették.« A mende-monda olyan mére­teket öltött, hogy az ügyészség­re feljelentés is érkezett az el­hunyt sógorától. Az ügyészség megindította a vizsgálatot és a helyszínen több embert kihallgatott az ügyre vonatkozóig A vallomások olyan természe­tűek voltek, hogy szók alapján elrendelte az ügyészség az elhalt Ragó holttestének exhumálását. j Ez meg is történt és a hulla ! belső részeit a boncolás után felküldte az ügyészség ez Or­szágos Vegvvizsgálati Intézet Az elmúlt hetivásár alkalmá­val Bilázs István Sándor uccai gazda 210 pengővel a zsebében elindult otthonról, hogy lovat vásárol. Nyakába akasztotta a pénzes- zacskót és felesége intelmei kö­zött a vásár felé ballagott. Ám ilyenkor történik meg, bogy az ember összeakad régi cimborák­kal és »kedves-egy-komám, de régen nem láttalak, no erre kor- tyintunk egyel!« felkiáltással be­be, megállapítandó, vájjon fenn­forog-e az arzénmérgezés esete. Azóta két hát telt el és az ér­dekeltek nagy izgalommal várták a Vegyvlzsgálati Intézet válaszát, amelytől minden függött. Az ügyészségen is érdeklődés­sel néztek az értesítés elé, mely most meg is érkezett, meglepetést hozva mindenkinek. A vizsgálat ugyanis megálla­pította, hogy Ragó Márton ter­mészetes halállal halt meg, és semmiféle ártalmas szert nem kapott. Ezzel aztán végképen eloszlott az a homály, amelyben igen so­kan megdöbbantő bűntényeket voltak hajlandók látni és töme­ges mérgezési eseteket véltek felfedezni ez »űj Tiszazugban.« Az ügyészség természetesen megszüntette a vélemény alap­ján a további vizsgálatot az ügyben sztnplő besenyőtelkiek­kel szemben. téved a legközelebbi csárdába. így esett ez Balázs Istvánnal is. Nem is egy, de hátom régi jóemberével találkozott úgy 10 óra tájban s mivel véletlenül ott volt a közelban a Király Ferenc féle korcsma, hát oda következ­tek be. Iddogáltak egy darabig ott s lehetett délután 2 óra, mikor danolászva, kissé bizonytalanul ugyan, de annál naposabb kedv­vel megindultak. Kocsmai mulatozás közben ellopták egy egri gazda zsebéből a lóra szánt 210 pengőt Két kocsmában ittak áldomást és miro vége volt a mulatozásnak, Balázs István zsebéből eltűnt a degesz pénztárca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom