Eger - napilap, 1931/1
1931-02-24 / 44. szám
abh 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA S PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. IJrbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. t: XL11. évfolyam 44. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1931 február 24. Megalakították az egri háztulajdonosok egyesületét Mintegy kétszáz ember részvételével folgt le a háztulajdonosok értekezlete. — Ä vízvezeték, az uccarendezés és a villany ellen hangzottak el kifogások. Eger, február 23. Tegnap délelőtt 11 órakor a Kaszinó nagyterme teljesen megtelt Egerbáztulajdonoiaival, akik a lapunkban közölt felhívásra összegyűltek, hogy sérelmeiknek hangot adjanak éi megbeizéljők a jövőben követendő utat ős sérelmeikre orvosságot találjanak. Az értekezletet Kánitz Dezső elnök nyitotta meg, bejelentvén, hogy a megbeszélés célja az egységesítés és a közös front megalakítása a háztulajdonosok érdekeit sértő rendelkezések ellen. Utána Szongott Tivadar ügyvéd, előadó állott fel és félórás beszédben foglalta össze azokat a sérelmeket, amelyek olyan nagy teherként súlyosodnak a város házigazdáinak vállára. — Az egri háztulajdonos, — mondotta, — műtőasztalon fekszik és az utolsókat rúgja. Akik körülveszik, nem orvosok, hanem az adóprés különböző csavarjai. Nem segíteni akarnak a betegen, hanem azon gondolkoznak, hogyan lehetne még kipréselni belőle valamit. Nem okol senkit, a hatóságokat sem, csak a helyzetet, de meg kell állapítani, hogy nincs az állami életnek olyan adóalanya, amely olyan sok megpróbáltatásnak volna kitéve, mint a háztulajdonos. — A háború kitörése óta nem volt úr a házigazda a maga portáján. Az kényszerű helyzet volt, de most már ezen az állapoton segíteni keli. A továbbiakban áttér a sérelmek felsorolására és ismerteti a vízvezetéki szabályrendeletet, amelynek egyik pontja a háztu- idonost kötelezi a vízdíj bélésére, illetve befizetésére, ezenfelül egy miniszteri Hur >t, amely idevonatkozólag a házigazda j adó alá esik. gedni, hogy mégis érvényesüljön a tulajdonosok kárára. Foglalkozik a vízvezetékkel és tapasztalatok alepján állepítja meg, hogy a víz marja az acélt. Felveti a kérdést, hogy mi lesz, ha minden csövet tönkre tesz a savas víz és ki kell dobáitatni azokat a drága pénzen vett vezetékeket. Másik nagy sérelme a tulajdonosoknak az uccarendezés. Két év óta hallani már, hogy rövid idő múlva hozzáfognak az építkezéshez, de még eddig csak néhány szekér követ hordtak a fíucca gödreibe. Szinte azt hinné az ember, hogy nem is akarják megcsinálni az utakat eddig míg a vízvezetéki csöveket ki nem cierélik. Valamit tenni kell ezek ellen a bajok ellen, — fejezte be beszédét, — egyesülni kell, mert a tömeg szervezetten nagyobb súlyt képvisel. Ajánlja, hogy más városok mintájára alakítsák meg Egerben is a háztulajdonosok egyesületét. Kánitz Dezső azt kívánja, hogy függessze fel a város addig a vízvezetéki díj szedését, míg jő vizet nem tud adu', változtassa meg a szabályrendeletnek azt a pontját, amely a tulajdonost kötelezi a vízdíj beszedésére. A villanyáramot szállítsa le nyolc fillérről hatra, csináltassa meg legrövidebb időn belül az utakat és válasszon olyan képviselőt, aki tenni fog valamit a város érdekében. Vida Ferenc kijelenti, hogy nemsokára egy virzsinia szivarért lehet Egerben házat venni, ö is a háztulajdonosok egyesületének megalakítása mellett van. Láng Nándor, miután elmondja szokásos bevezetését, hogy 32 éve választott képviselője a városnak, leszögezi: nem kellett volna a Koronát megépíteni, 'ért ha Blaha Lujzának jő volt, •SZÉCJÍ; .5 másnak is jó lett volna a’régi Korona, Még néhány felszólalás volt, mind a háztulajdonosok egyesületének megalakítása mellett. Az értekezlet tehát egyhangúan elhatározta, hogy Egerben is megszervezik az egyesületet. Kánitz Dezső köszönetét mondott a megjelenteknek és az Egri Háztulajdonosok Egyesületét megalakultalak jelentette ki. Nagy sikerrel mutatkozott be Egerben a komlói Földműves Dalárda A magyarság mindinkább erőtlenné váló életében egyre nagyobb fontossággal fordul a figyelem a földmfivesosztály bontatlan egészsége felé. A középosztálynak szüksége van utánpótlásra, hogy megmaradjon az a kulturális értéktermés, amelyet a magyarság egy évezreden át kitenyésztett.Közelebb kell hozni a föld népének lelkét a műveltséghez, hajlítani kell ét finommá tenni, mert a nemzet szempontjából erre nagy és halaszthatatlan szükség van. Sajnos kevesen vannak azok, akik e téren tesznek is valamit. Keveset törődtek eddig a gazda- társadalommal ilyen szempontból, de már itt és amott megnyilvánul a jobb törekvés, kinyúlik a kéz, hogy magához emelje a földműves nép széles rétegeit. Ezt a nemes mozgalmat láttuk megnyilvánulni vasárnap a Komlói Rőm. Kát. Földműves Dalkör hangversenyén. És még valami mást. Ami az előbbivel egyenlő fontosságú. Azt, hogy a nép, minden veleszületett bizalmatlansága mellett is jőszív- vel, készségesen engedi magát faragni,és megérti az idők szavát. Ebben az értelemben nőtt meg a komlói dalosok egri szereplése és ilyen formában állhatnak példaként a vasárnap eseményei az egri földművesek és azok vezetői előtt. A kömlői földműves dalárda szombaton délután érkezett Egerbe. Este lelkigyakorlaton vettek rész», majd gyónást végeztek. Másnap 10 órakor a ferencesek templomában vitéz Subik Károly mondott szentmisét a kömlőiek- nek. Erre az alkalomra zsúfolásig megtolta templom érdeklődőkkel, mert a dalárda latin miseénekeit rengetegen akarták hBllani. A mise valóban értékes élvezetet nyújtott a jelenlevőknek, Az Isten felé emelkedő áhítat mellett valami egészen különös élményt kapott mindenki a kórustól. A frisseség érzését, amely minden hangból kiárad», a falu eredeti illatát, s e mellett a tudás és törhetetlen szorgalom diadalmas erejét. A fegyelmezett, hetven tagú énekkar bámulatos pontossággal énekelte végig Nemes János karnagy vezetése mellett a latin mise nehéz és bonyolult taktusait s hangtiiztaság és dinamikai mozgás tekintetében is minden dicséretet megérdemelt. A Komlói Rőm. Két. Földműves Dalárda délután 6 órakor a Mária-uccai földműves olvasókör nagytermében tartott hangversenyt. A nagyterem ugyancsak zsúfolva volt és a tömött sorokban nemcsak az egri földművesség, hanem az intelligens közönség is helyet foglalt. A műsort az egyetlen egri földműves dalárda, a Mária uecai olvasókör dalárdája vezette be Lestál Miklós karnagy dirigálásával. Szépen, fegyelmezetten, komoly tudással és nagy készséggel adták elő a Himnuszt, s ez az énekszám, valamint a műsor további részében előadott népdalok meggyőztek mindenkit arról, hogy van Egerben is kiváló anyag csak törődniük kellene vele az arra hivatottaknak. A hangverseny előtt dr. Petro Kálmán ügyvéd üdvözölte a vendég dalosokat és a közönséget az olvasókör vezetősége nevében, s rámutalott a dalosügy nagy feladataira a földművesek körében. A kömlői daloiok énekszámai minden várakozást felülmúltak. Valóban ciodálatos volt a kar-
