Eger - napilap, 1931/1
1931-02-15 / 37. szám
2 EGEK 1931. február 15. RSCRUia* A háztulajdonosok lakrészei után szedett viz- és csatornadíjat nem fogják terhelni házadéval A lakók vízdíjai után ez évben még a szabályrendelet megváltoztatása esetén is be kell hajtani a nem várt házadót. ÍKftHbGES KEKEDBE Négy menyecske dobálta ki a verekedő legényeket a „lakodalomból“. Dobó Katica unokái kitalálták a statáriális rendészetet. Eger, februir 14 Néhány neppal ezelőtt közöltük, hogy a pénzügyminisztérium utasítása alapján 1931. január elsejétől Egerben a házadóalaphoz hozzá kell szá mítaol a víz és csatornadíjakat is, ami jelentékenyen emelői fogja a kivetendő adötée sűlyoibbítja a köztulajdonotok amúgy ie két- eégbeejtően siralmai helyzetét. Magyary Pál miniszteri tanácsos, az egri pénzügyigazgatő- ■ág vezetője a háztulajdonosok érdekében sürgősen interveniált a pénzügyminiszternél és kérte, hogy a lakbérek csökkenőiére, a vízvezetékezés és csatornázás jelentős költségeire Igen szépnek ígérkező s nem mindennapi farsangi délutánra készülnek a siketnémák egri in- tézatéban. A lepjrgett farsangi előadások között kétségkívül az ő műsoruk lesz a legeredetibb, nem a programm tarkasága miatt, hanem pusztán azért is, mert a hallásuktól megfosztott emberpalántáknak még az épírzékü gyermekek képességeit is erősen próbára tévő vállalkozásáról van sző. Örömest hívjuk fel városunk közönségének figyelmét«* február A rendőrség nyomban ártalmatlanná Gyöngyös, február 14. Az egyik gyöngyösi mozgő- ■zínbfiz büffejében háromszor követett el betörést egy rovott- múltú bűnöző s az ott található összes értéket magával vitte és megszökött. Még a múlt év husvéttáján történt az első betörés. Akkor a tettes az épület szelelőnyilásán keresztül a gépházba mászott be, on nan a színház előcsarnokába hatolt 8 az ott lévő büffóböt min den mozgathatót kihordott. A rendőrség megindította s nyomozást a betörő után, de kézrekeriteni nem sikerült. Karácsony táján ugyanazzal a módszerrel ismét kifosztották a büffót a ez után a betörés után a helyszínen maradt nyomok alapján velő tekintettel módosítson a kiadott rendeletén. A pénzügyminisztérium megáévá tetta Magyary Pál előterjesztését és már értesítette is az illetékeseket, hogy a háztulajdonosok haszonértékelt lakásai után kiszámított adóalaphoz nem kell hozzáadni az ahhoz tartozó víz és csatornadíját, vagyis a háztulajdonosok lakása után a fizetendő víz- és csatornadijat nem terhelik házadóval. A házadókivetések különben már folyoak s ez évre, ba megváltoztatják is a pénzügyminiszteri rendeletre okot adó vízvezeték szabályrendeletünket, meg kell fizetni a lakók viz és csatornadíja után esedékes házadót. 17.-én, kedden délután fél 6 órai kezdettel megrendezendő előadásra, amely minden valószínűség szerint lesz olyan értékes, mint az intézet növendékeinek bármely eddigi bemutatkozása. Belépődíj nincs, miedönze any- nyit várnak Eger társadalmától az élet haDgtalan elesettjei, hogy minél nagyobb számban legyenek tanúi ártatlan örömüknek, apró próbálkozásaiknak azok, akikhez nem volt oly kegyetlen a sors, mint a SzmrecsáDyi utcai iskolepalota lakóihoz. a tett elkövetése után tette a tolvajt. sikerült elfogni a betörőt Szabó József rovotimultő csavargó személyében. A törvényszék ekkor két hőnapifogbázra ítélte Szabót. Pár nappal ezelőtt szabadult ki az egri ügyészség fogházából a mozgószlnház tolvaja s alig, hogy hazaért Gyöngyösre, a második napon mar ismét a kipróbált módszerrel fosztotta ki a színház bülfdjat. A rendőrség nyomban az eset megtörtént* után felkereste lakásán Szabót, akiről egész bizonyossággal meg lehetett állapítani, bogy a munkában része van. A megrögzött betörő nem is tagadta a tett elkövetését s a házkutatás alkalmával a lopott holmi nagyrészátis sikerült megtalálnia a rendőrségnek. Szabó Józsefet letartóztatták és kihallgatása után az ügyészség fogházába szállították. Valamelyik napnagy «lakodalom« volt az egyik hóstyán. Egerban a lakodalom nem közönséges dolog. Ráesődül a föld- míves fiatalság apraja negyja hiány nélkül. Már hetekkel előbb tárgyalják a vasárnapéit! ballagó sétákon a főuccín, hogy a Bőrösök Berci asszonyt vesz a házhő, még pedig errül meg er- rül a bőstyáru1. Végbemén a hívogitás is, sallang©«, csengői szekereken, el- verejtékeződik a «vőfény» részéről a kemény rigmus, kellő borbéli illattal fűszerezve, beszerzik a lakodalmas portán a töméntelen borjút, csirkét, akő borokat, ünnepi tisztára seprik az udvart, hogy alkalmatos legyen a táncra. Az örömnapon aztán elmennek a menyasszonyért, viszik a vőlegényhez. Oanan indul a menet a nagytemplomba. Elől az egyik vőfény, virágos kalapját szemrehűzza, bal markából lassan himbálódik a zsebkendőbe kötött tányér, amin mutató van az elkövetkezendő lakomából, jobb keze görcsösen fogja a literes üveg nyakát, amiben meg szép világos bor aránylik. Nagy akarattal megyen, mert két hét óta járta a hívogató! az óiméról házaknál, aholia nem szabadul meg az ember három négy puár alkoholon alul, még ha akarna se. Da bát nem is akar. I^y aztán a lakodalom napjára rendesen elkészül és rettentőn vigyőznia kel), hogy holmi akaratlan fálrelépés, netán valami ÍDgadozásféle el ne árulja teli fillapotját. Utána az EMUFOK rezesbanda következik, amelyen az Egri Mária Utcai Földműves Olvasókör művész fúvós zenekara értendő. Utficuk a vőlegény jön sorba, a »legénypajtásob« közt, mBjd a menyasszony, pártáién, szelíden lesütött szemekkel. Öt meg a lányok kísérik az utolsó jány-űtra. A templomi szertartás végeztével aztán együtt mennek az új menyecske apja házához, végigeszik a lakomát és megkezdődik a tánc. Akkor óvakodnak be az udvarba a hívatlanok, ekiknek mindössze egy tánoot van joguk táncolni, aztán mehetnek oda, ahonnan jöttek. De rendszerint maradnak. Ilyenkor adódik a legjobb alkalom, hogy a bővérű legények közül kiki abba mártsa a bicskáját, aki hozzá legközelebb ropja a csárdást. Az ősi lakadalmas törvények szerint ment végbe minden a muliheti hőstyai ünnepen is. Amikor táncra került a sor, egy-két fertályéra múlva már érezői lehetett, hogy valami készülődik. A hangulat Malligand fokonként emelkedett és a csíz- maszárban fészkelődül kezdett a bicska. Néhány erős sző is el- ciaitant a nap zsivajában. Itt vér fog folyni mindjárt. És ekkor történt meg az az eset, amire még nem volt példa az egri lakadalmak történetében. Az udvar egyik sarkában négy markos, kétkéz-menyecike verődött össze véletlenül. Vagy az is lebet, hogy nem véletlenül. Mikor látták, hogy a baj kitörni készül, összenéztek és a legbarnább szemű odaszólt csendesen a többinek : — Hajíjjuk ki őket. Szépen kifigyelték a két legényt, akik a szót leginkább kavarták, lassan odafurakodtak, hirtelen leütötték a kalapot a legények fejéról, egyik a hajba rugaszkodott bele, másik a ciiz- maszárat kapta ki a rendbontó alól, és pillanatok alatt úgy kiteremtették őket a nagykapun, hogy még az átellenben békésen elhúzódó kőkerítésről is lehullt a vakolat, lévén kemény összeütközés a koponyák és a régi malter között. Ezzel a rend végérvényesen helyreállt. A nagykaput beciukták, a két legény odakivel meg nagylassan felocsúdott, kikászolődtak egymás romjaiból, leporolkodtak, mondtak vagy két keserűt a szörnyű Ctűfságnak miatta és úgy elballagtak, hogy fel se nézett egyik se. Farsangi előadást rendeznek a siketnémák egri Intézetében Háromszor rabolta ki a gyöngyösi mozgószinház hüllőjét egy rovottmúltú betörő
