Eger - napilap, 1931/1
1931-02-08 / 31. szám
2 EGEK 1931. február 8. Eger, mint vidéki kulturcentrum Eger, február 7. A közelmúltban alkalmam volt a kultuszminiszter ajkáról személy eaen hallani a vidéki újságírókhoz intézett szózatában a »kulturdecentralizáció*, azaz vidéki kuiiurcentrumok kialakítására irányuló programmját. őszintén megvallva, annak- elötte nem igen fordítottam valami különösebb figyelmet erre a decentralizációs programmra, mert hiszen Szeged, Debrecen, Péos, a kultuszminiszter deceni- ralizációs kísérleti telepei nemcsak földrajzilag esnek messze Egertől, hanem súly, jelentőség s kulturerő tekintetében is. A személyesen hallott meggyőző fejtegetés után azonban az én telkemet is megfogta ennek a gondolatnak nagy nemzeti és kulturális jelentősége s azóta állandóan próbáltam meg szövögetni a kapcsolatot a kulturdecentralizáció célkitűzése és Eger, mint vidéki kul- turcentrum-lehetőség közfitt. Kulturcentrum ? Ennek a fogalomnak két oldala van. Az egyik oldal azoknak az adottságoknak ez összessége, hogy egy városban máris megvannak azok az értékek, történelmi múlt, erkölcsi és kulturális erők, amelyek szinte önkéntelenül is kiemelik hasonló, sőt nagyobb lő* lekszámmal bíró városok sorából és irányító, példaadó szereppel ruházzák fal más városok felett. A másik oldala a kulturcentrum fogalmának az az oldal, amire meglehetősen ritkán szoktak ráeszmélni az emberek, pedig talán ez az érdekesebb és karakterisztikusabb oldala : kul- turcentrummá akkor válik valamely város, ha meglevő kulturális, gazdasági és erkölcsi erőit nem csupán a maga falain belül Őrzi és bamatoztatja.hanem ezeket az erőket kisugároztatja magából a környező vidékre^ átadja szellemi és erkölcsi kincseit a szomszédos városoknak és községeknek, bevonja azokat a maga fénykoréba és emelni igyekszik azok színvonalát. Ami az ér^m első oldalát illeti, Egerben szerencsésen egyesülnek azok az értékek, amelyek egy várost igazi kulturbellyó avatnak. Az évezredes magyar történelemmel való dicső kapcsolatai, a magyar katolicizmus életében Szent Istvántól kezdve elfoglalt praedomináns helye, főpapjainak állandóan megnyilvánuló művészi és kulturérzébe, de különösen gróf Eszterházy Károly püspöknek Egerre nézve sorsdöntő műve: az egyetem céljára készült gyönyörű Líceum, majd a Foglár kanonok által létesített jogi főiskola, a közép- és alsó- fokú tanintézeteknek impozáns, büszke sora, most újabban a sport terén kimagasló értékmegnyilvánulások stb. méltán és ellentmondás nélkül hangosan nyilatkozhatnak meg Eger kulturális jelentősége mellett. Ami viszont a kulturértékek kiárasztását illeti a környező vidékre, az nagyon elszórtan és szervezetlenül történik meg néha- néha és inkább személyes összeköttetéseken alapul, mint állandó és szervezett együttműködésen. NéháDy agilisebb és merészebb egyesületünk ismétli meg programiját vidéken, az Emerioana, a Eath. Nípizövetség előadói fejtenek ki propagativ tevékenységet a környező városokban és községekben, de egy átgondolt, tervszerűen felépített és prog- rammszerüen keresztülvitt kul- turmunkáról sző sincs. És én nem hiszem, hogy merné valaki is tagadásba venni, hogy szén a téren Egernek óriási fel - adatai lehetnének, valóságos kulturmissziőt teljesíthetne, ha ezt nagy társadalmi összefogással megszerveznék. A munkatér óriási. Hatvan s az addig nyúló vasútvonalának nagy községei, Gyöngyös és vidéke, Mezőkövesd a az addig nyúló vidék, Füzesabony, Tiszafüred és vidéke, Pásztó és környéke, Pé- tervására és vidéke mind-mind az a hely lehetne, ahová Eger mint egy szellemi, művészi és részben közigazgatási világítótorony, széjjel áraszthatná tudását, kincseit, szépségeit. Ahogy a négy bulturhelyek Búd pásttól az irodalom, a tudomány s a művészet magyar Mekkájától várják a szellemi s erkölcsi kincseket, úgy kellene a kultur* decentralizáció eszméjétől terhesen Egernek is transzformátor állomásként az ö közvetlen vidékének szellemi életébe belekapcsolódni. Ez a kulturszerep kettős. Gyűjtő és osztogató. Gyűjtés alatt értem azt a feladatot, amikor pl. Eger tanáremberei szakszerű megfigyeléseket végeznek az ő kulturzóuájuk szociográfiai, népdalkőltészeti, zoológiái kincseire, faunájára, szociális helyzetére, gazdálkodására, meteorológiai viszonyaira a még sok egyéb dolgokra vonatkozőlag, érdeklődési körébe belevonja a legeldugottabb falu intelligenciáját, fényképez, megörökít, tudományosan feldolgoz olyan jelenségeket, amelyek az ö munkája nélkül örökre elkallódnának s amelyek csak így kerülhetnek a nagyobbsz&bású tudományos kutatások folyamaiba. Mily értékes szolgálatokat tehetnének pl. az egri jogakadémia tanárai speciális helyi közgazdasági, statisztikai, közig8zgatásjogi, büntetőjogi, közegészségügyi köz- igazgatási stb. búvárlatokkal ennek a kulturzónának. A középiskolák szaktanárai pedig különleges állattani, növénytani, történelmi stb. kutatásokkal. Szükséges volna ehhez a gyűjtőmunkához természetesen egy nagy egri muzeum, amelybe ennek a kulturzónának minden érdekesebb történeti emlékét a a jelen néprajzi sajátosságait össze lehetne gyűjteni. Emellé a múzeum mellé valamiféle tudományos társulatot megteremteni a fenn- tebb említett tudományos céloknak megfelelő szakosztályokkal: igen célirányosnak jmutatkozna, esetleg az egri Gárdonyi Tár saság munkakörét lehet az említett célkitűzésekre is kiterjeszteni néhány osztály beiktatásával. A kulturcentrum kiépítésének második nagyon fontos feladatát jelentené azután a kulturértékek széjjelosztasának a processzusa. Gyönyörű feladat; de addig ne fogjunk megvalósításához, amíg minimális feltételeit meg valósítottuk. S itt e részben kénytelen vagyok rámutatni azokra a követelményeit re, amelyeket az egri egyesületek és intézmények — az erkölcsi és szellemi kultúra zászlóhordozói — közös együttműködési formájának megteremtése, meglévő értékeink nagyobb megbecsülése, közős egyesületi ház stb. érdekében e lap január 11 i számában felállítottam. — Ez az egri egyesületi élet igazi tőkeerejének, Eger kulturéleii törekvéseinek alfája és ómegája, akárhogy is fáznak a gondolattól egynémely kétségeskedők és kényei- meskedők. Mert valljuk c«ak be egész őszintén, ho^y hogyan volnánk képesek a mi börzeiünkben kul- turértékeket szétsugároztatni, ha itthon intra muros nem becsüljük meg kellően saját értékeinket. Az bizonyos, hogy nagy szellemi, erkölcsi és történelmi kincsebnek a felhalmozása s az azokkal való büszkélkedés nem elég ahhoz, hogy egy város a városok jelenlegi igen éles érvényesülési versenyében a kulturcentrum óhajtott színvonalán maradjoo. Itt a megállás is a legtöbbször visszeciuszátt jelent. Szükség van tehát föltétlenül az összes egri egyesületeknek és kultúrintézményeknek az őszinte, határozott, közös célokban, közös programmá összefogására s egy közös vezérlő bizottság megalkotására. Ez ez egyesületközi bizottság állapítaná meg bz egyesületek és kultúrintézmények külső életmegnyilvánulásainak a számát és intenzitását Eger belső életében s foglalkoznék ezután Eger kulturzónájá- nak ellátásával tudományos, művészi s gyakorlati közgazdasági előadások révén, szórakoztató Ős ismeretterjesztő kulturesték segítségével. Az előre megbeszélt és megállapított programm e részben is már féltikert jelent. A szabadcsapatokként vidékre zúduló egyesületek és alkalmi társaságok már sok lekicsinylésre adtak alkalmat. Szükséges-e hangsúlyoznom, hogy mit jelent az egri egyesületek vitalitása, hatósugara és felpezsdülő munkájára nézve az a perspektíva, amit az egri kul- lurzóna igényeinek ellátása gyakorolhat ? Amikor megsokszorozhatja meggyőzni kívánt telkeinek számát, megsokszorozhatja hallgatóságát a talán jövedelmét is! Vagy szükséges-e hangsúlyoznom ennek az egész gondolatnak nemzeti s kulturális jelentőségét a kulturéletbe bevonandó vidékek szempontjából? Ha máshonnan nem, innen kellene a legerőteljesebben kisar- jadzani aunak a törekvésnek, hogy minden községnek meglegyen a maga kulturháza s a jobb jövő harmatjára szomjas népet csak ilyenformán fogjuk tudni megközelíteni, megismerni, magunkhoz s a haza és társadalom közösségéhez odaköíni a tudás s az érdeklődő szeretet szálaival. S mennyi mindent lehetne meglátni annak a bizonyos kul- turcmtrumi világítótoronynak a fényénél! Hogy mennyire Ázsiában vagyunk még Egertől 40— 50—60 kilométernyire, milyenek útviszonyaink, iskolaviazonyeink, milyen primitiv népünk élete, falusi intelligenciánk mily elhagyatott « még sok, sok minden mást láthatnánk meg, ha nyitott szemmel — kultúrát mennénk terjeszteni. Ezeket az okfejtéseket és meggondolásokat még hosszú hasábokon keresztül lehetne folytatni. Talán majd egyszer-máakor megint rákerül a sor. Bár lenne elegendő ez az egyelőre most vázlatosan előadott eezmemenet arra, hogy Eger jövőjének s nagyratartott hivatásának ilyesféle elképzelése néhány megértő lélekben gyökeret verjen « a kultúra erejében bizva-bizőkat legalább az elindulásra biztassa! Dr. Urbán Gusztáv. Kllencvenrendbell bűncselekmény miatt került pénteken a vádlottak padjára a Noszvaji Hitelszövetkezet főkönyvelője A főkönyvelő több mint 20 ezer A múlt év májuságban nagy szenzáoiőt keltett az a hír, hogy az ügyészség különböző bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatta Szabó Andort, a Noszvaji Hitelszövetkezet főkönyvelőjét. Szabó Andor esztendőkön keresztül volt mint főkönyvelő a pengő kárt okozott vállalatának. Noszvaji Hitelszövetkezet alkalmazásában ■ az igazgatóság teljes bizalmát élvezte. Ilyen módon könnyen tudta elleplezni bűncselekményeit, amelyeket több mint egy esztendőn keresztül folytatott. Váltókat hamisított, sikkasztott ós különböző csalásokat követett el.
