Eger - napilap, 1931/1
1931-01-04 / 3. szám
2 1931. január 4. fmtítammumnwm k EGER A bíróság elé idézett tanúk ezután csak a legszükségesebb kiadások megtérítését kérhetik Eger, január 3. Az igazságszolgáltatás egyszerűsítőiéről szólő törvény egyéb rendelkezéaei között arról ia intézkedik, hogy a bírőaágok által kihallgatott tanúk milyen költség- megtérítőara tarthatnak igényt. Eddig minden vidékről érkezett tanú űtiköltaéget éa külön költaégmegtérítéit kapott a az áilamkincatárt •zek az összegek igen erősen megterhelték. Most, szem előtt tartva az általános takarékosság elvét, az új törvény oly módon szabályozza a tanúdíjakat, hogy csak azok kapjanakkölteégmegtérítéat, akik erre rá vannak utalva. A Bp. 223. §-őnak harmadik bekezdése kimondja, hogy oly tanúk,- akik nem napi, vagy hetibérből élnek, ha kihallgatásuk lakóhelyükön kívül történik, útiköltségeiken felül csak legszükségesebb kiadásaik megtérítését kérhetik. Ezt is csak abban az esetben, ha erre vagyoni körülményeiknél fogva rá vannak szóróivá. Vegyék kezükbe szőlősgazdáink a még menthető sorsunk intézését! Eggséges frontot kell alkotni a borfogyasztási adó eltörléséért. Eger, január 3. A szőlősgazdák egy része, a közgazdasági szakírók, és a termelés fontossága kérdésének mindent megelőző fontosságát felismerő politikusok már a nyár folyamán felhívták a kormányzat figyelmét a várható jő termésre, és hathatós intézkedéseket sürgettek, hogy a bő szüret ne átok legyen, hanem áldás. Bár a múlt országgyűlési képviselőválasztások előtt — tehát már ötödik éve — az arra híva tott tényezők elismerték, hogy a borfogyasztási adó csak nevében és az utolsó kéznél történő beszedési módjában fogyasztási adó, valójában pedig termelési adó, mert árromboló hatása már a termelőnél érvényesül s azt a termelési költség alá töri le, ezért annak eltörlését hangsúlyozottan többször is megígérték, mégis máig ezen irányban mi sem történt. Radikális segítség és orvoslás helyett »külföldi borház, vasúti refactia« szépségtapaszával, tüneti kezeléssel kísérleteznek, pedig minden hozzáértő előtt tisztán áll, hogy ezekkel a fölöslegesen kidobott milliókkal bortermésünk 2*1« át tudjuk csak kivinni, és más segítség éppen ezért csakis a belső piac fejlesztése lehet. Ennek egyedüli akadálya a fogyasztási adó, minek eltörlésével a könnyű tömegboraink itthoni elhelyezése tűrhető áron lehetséges volna, viszont a jellegzetes hegyi boraink, szaba- dűlnának az olcsó borok versenyétől, s melyeknek egyes márkái a külföldön is keresettek,, állami támogatás nélkül is jobb áron legfeljebb a kereskedőknek nyújtott exporthitel mellett) kijuthatnának megszokott külföldi piacaikra. A kormányzat azonban még a szüret utáni katasztrőfális helyzetben is, amikor a 14 filléres mustot 19 fillér fogyasztási adó terheli — a legolcsóbb síkvidéki tömegborok kivitelénsk segélyezésével kísérletezett, aminek fiaskóját, sőt kárát minden szakértő előre látta. Olcsó, 20 filléren alóli árban vásárolható borok kiviteléhez nem igényelhet a kereskedelem segítséget, mert ebből semmi nemzetgazdasági haszon nem származik, sőt ezzel külföldön egyrészt a jobb borok árát lerontják, másrészt boraink hírnevét teljesen tőnkre teszik. Sajnos, már érezzük is ennek a következményét, mert a megszokott összeköttetésekkel rendelkező exportőrjeink kiajánlását a külföld éppen ezen indokkal utasítja vissza. A bortermelés válságos helyzete annyira közismert, hogy annak méreteit nem kell részletezni, elég hivatkozni srra, hogy ezen művelési ágban 1000 millió pengőt meghaladó nemzeti állóvagyon van érdekelve és 600.000 szőlőbirtokos és mun kás kenyere és exisztenciájának megmentése forog kockán. Az idő is sürget, mert tudvalevő, hogy borfogyasztásnak legjobb idénye a téli 4—5 hónap, melynek a fele már is elmullott, s ha a tél hátralévő részén a borfogyrsztási adó mellett a belső piac fogyasztása az olcsóbb borok nagy készletét fel nem veszi, úgy a jövő szüretre megpecsételődik as egész termelési ágnak a sorsa. Szőlősgazdák! Magunknak kell tehát sorsunk jobbra fordúlását kiverekednünk. Meg kell mutatnunk élniakarásunkat, és azt, hogy nem várjuk ölhetett kézzel pusztúlásunkat. Eger valamelyik vezető emberére, vagy közéletünk valamelyik tévé kény fórfiára hárúl a lelkes és szép feladat, hogy a legsürgősebben (már január 4-őre vagy 6 ára) nagygyűlést hívjon össze, melyen egy országos mozgalom megindításának módozatait lehetne megtárgyalni és elhatározni. Bizonyos, hogy az egész magyar szőlősgazda- társadalom mozgalmunkhoz a leggyorsabban csatlakozna. Minthogy pedig mi nem kérünk segélyt, csak a legigazságtalanabb adó eltörlését, tehát ^egységes fellépéssel eredményt kell elérnünk. (B. Á.) Műkedvelő-erények és az álműkedvelők fertője. Eger, január 3. A színjátszás művészete egyik forrása a legtisztább örömöknek. Ha ezekből merít ifjúságunk, szeretjük. A társadalom látja becsét. Csiszolódik, .lelkesedik, nemesedik a jól vezetett gárda. Öaérzetük is fokozódik. Az önérzetet. Talán ez a legdrágább kínosé miaden ifjúságnak. Baj a nagyobbik baj, ha kevés az. Árt, ha túlfűtött. Csak az önbirálattal is megfegyelmezett a jó. Miért kell ezt moit szővátenni — és miért éppen a színjátszással kapcsolatban? Ennek fontos oka van. ügy helyes, ha a műkedvelő valamely magasabb cél okából lép fel. Jótékony, hazafias, társadalmi érdekből. Fáradozásának mi a jutalma ? Sok.. ! Eszköze lesz a nemes célnak. Kiemelkedik, művelődik, nemesedik, megismerést, becsülést és elismerést, tiszteletet és rokon- szenvet nyer — érdeme szerint. L9het-e ilyeneket becsülni ? Valamikor a lovagok jutottak ilyen magaslatára a köztiszteletnek. Az önzetlenek, a gyöngébbek védői. A télidőnek nálunk szinte kimeríthetetlen műkedveléaábe az eddigi lelkes, épületes és kívánatos fejlődésbe feltűnően bele- recieg a karzati nyikorgás. Különösen az egyik városrészen. Mint a járvány, fertőz. Elhallgatni vélek. És akik hazafias lélekkel lelkesedtünk sok derék földművesifjúnak parázs sikerén, riadtan vesszük észre, hogy közéjük félrenevelt, önfejű, bűnös- hajlaoűúak is betolakodnak. Ilyenek a rendezőség nehéz perceiben, a függönylibbenés előtt zsarolni akarnak! Vannak, akik előadás után bért koldulnak. Tudunk tűrhető anyagi helyzetű szülőnek iskolai pásztorjáték előtt sikerrel végrehajZSEBlAmPOELEfTLJJflGV RnÖDTELEP UASŐRlASA- nAi üGy’el- JESXHOGV PALÁBA mARHATKfiP’ jonmERTA PALÁBA ELEIT1EK TEUESITfnÉOVE- uel mim minDEnw. on is mEG LESZ ELÉGEDUE* tott zsarolásáról. Inségruháért, amit a rendező tanítónő a föld alól is előteremtett. Bármily elszomorító, meg kell a jótékonyság iránt érzéketlenséget és szemérmetlen kapzsiságot bélyegeznünk. Jő magyar ilyenre sohasem képes ! Két kötelességünk támad a fellépd fertő ellen. Egyik, — amit e közlemény is szolgál: a felvilágosítás. S ahol ez nem elég, helyénvaló a megtorlás. Szeretet a bére annak, aki legszebb erényét, a jótékonyságot hirdeii a műkedvelői színpadok deszkáin, de undor és megvetés a része, ha a közönség áldozat- készségéből akarja hiúságát és kapzsiságát, e rút egyéni hibák szemeteskosarait megtölteni. Ilyenre tudna vállalkozni igaz magyar ifjú? Ilyenre ne adjon alkalmat egy alakulat se. Ne ígérgessen nekik se bért, se jutalmat, se vacsorát, se mulatságot, mert az lealacsonyító, méltatlan tiszta szándékú mű kedvelőre. Tapasztaltuk a nőszereplőknál, hogy elfordultak az ilyen hírektől. Megvetették az álműkedvelőt, aki nem is különb a színpadon, mint a besurranó a nézőtéren. Ha a vezetők bölcsessége másként nem tudja az erkölosi érdeket megvédeni, kérje az ügyész segítségét. Vádindílványában nagyszerű jutalmat fog e talmijelesekre ráolvasni. Mi sem tisztítja jobban a megfertőzött levegőt, mint egy bírói ítélet? Ki fogjuk zárni köreinkbőt a megromlottakat. Viszont minden alakulat ismerje kötelességének azt, hogy az ifjúság erkölcsi fejlődéséhez hozzájáruljon, annak egyéb művelődés eszközeit ne zárjáéi; a nemes törekvé- süeket karolja fel, részesítse jogokban. Ugyanakkor fossza meg ezektől a méltatlanokat. Az ifjúság ne gondolja soha azt, hogy önző célokért kell fellépnie. Barabás Sándor. Walter magántanfolyam legolcsóbban, legbiztosabban készít elő középiskolai magánvizsgákra, érettségire. Vidékieknek levelező oktatás. A júniusi és szeptemberi vizsgákra már most jelentkezzék. Budapest, Rákóci út 51.