Eger - napilap, 1930/2

1930-12-25 / 293. szám

2 1930. december 25 EGSH ir"iiiiTiiriirníirtifirBiiiiifínrnTrTnr~imTTf~irr-íi—nr-mnirrrr---*.....—r'"“-i—rrm—^—r-i^*jr--^-riinfnlrrn—nnivnítmmrnfflTTinmrrn t rnnmurufiiínrr r i i i mmnniminiíi unni» u ciiiininmiTOimin M ennyivel csökkentek 1930-ban az árak? Az ipari fronton a textilcikkeknél mutatKOzik a legnagyobb visszaesés Milyen kérdésekre kell telelnie a népszámláláskor ? Általános a panasz a gazdatársa­dalom körében, hogy a mezőgazda- sági termékek árlemorzsolásával szemben az ipari gyártmányoknál nem mutatkozik hasonló csökkenés és így egyre nagyobb lesz a disz- paritás a mezőgazdasági és az ipari termékek ára között. Tény, hogy az ipari termékek ára nem megy vissza úgy, mint az agrár­termékeké, az a tény azonban nem állítható, hogy egyáltalán nincs csök­kenés, mert különösen a textiliák csoport­jában már mutatkozik az ár- kevesbedés. A cipöfront eddig erősen tartotta magát, újabban azonban itt is akad­tak „kívülállók“, akik leszállították az árakat, igaz, hogy az olcsó cipő minősége is gyengébb. Az olcsó cipő versenye azonban előbb-utóbb ki- i kényszeríti az ármérséklést a jobb- I minőségű cipőknél is. Hogy éppen a textilpiacon mu- : tatkozik legjobban az árcsökkenés ’ folyamata, ez azzal magyarázható, hogy a közönség vásárlóereje any- nyira hanyatlott, Eger, december 24. Az ország súlyos pénzügyi hely­zetében feltétlenül szükséges taka­rékossági szempontok követelik, hogy az elemi iskolákban is takarékos­kodjanak. Éppen ezért, hogy a folyó tan­évben tartandó karácsonyi szünetet kővető 1—1 tanítási nap miatt az iskolák a fűtési költségekkel ne le­gyenek megterhelve, de azért is, hogy az elemi iskolák karácsonyi szünete a középfokú iskolákhoz iga­hogy a kereskedők csak leszállított árak mellett remélhetik a felhal­mozódott készletek értékesítését. Emellett elősegíti az árhanyatlást az is, hogy a textiliparban nincse­nek olyan erősen összekovácsolt kartellek, mint a többi iparokban. ! A legszilárdabb ellenállást az ár- leszállítás követelésével szemben a í szén és a vasipar tanúsítja, tehát az úgynevezett nehéziparok. Ezek az iparok eddig igen kedvező helyzetben | voltak, újabban azonban itt is mu- | tatkozik a dekonjunktúra. A forga- i lom csökkenése és a készletek emel­kedése mihamarabb az árak leszál­lítására fogja kényszeríteni a vál­lalatokat, még ha a kartellek igye­keznek is ennek a természetes fo­lyamatnak a kifejlődését megaka- lyozni. Általában az év eleje óta kb. 8—10 százalék csökkenés mu­tatkozik az ipari gyártmányok­nál, szemben a gabonaárak csaknem 50 százalékos csökke­nésével. Ez az agrárválság egyik oka. Ezen kell tehát elsősorban segíteni. # Eger, december 24. Január elsején az ország egész területén megkezdődik a népszám­lálás. A népszámláló biztosok min­denkit felkeresnek és részletesen kikérdezik az életére vonatkozó ada­tokat. A számláló lapot mindenki­ről kitöltik, tekintet nélkül nemre és korra, tehát még a csecsemők is belekerülnek a statisztika nagy könyveibe. A népszámlálás alkalmával 31 kérdésre kell felelnie mindenkinek. Ezek a kérdések a következők: 1. Vezeték- és keresztneve? 2. a) Atyjának neve és foglalkozása? b) Anyjának neve? 3. Születésének éve, hónapja és napja? 4. Születé­sének helye? 5. a) Állandó lakó­helye? b) Hol volt állandó lakó­helye? 6. Állampolgársága? Illető­sége? 7. Neme és családi állapota ? 8. Házasságkötésének éve ? 9. Gyer­mekeinek száma? 10. Műveltsége? 11. Milyen szakiskolát végzett? 12. a) Eleget tett-e a testnevelési tör­vényben előírt testgyakorlási köte­lezettségnek ? b) Testnevelésben ré­szesül-e jelenleg ? 13.‘a) Volt-e cser­kész ? b) Cserkész-e jelenleg? 14. a) Milyen sportot űz ? b) Melyik sport­egyesület tagja? 15. Vallása? 16. Anyanyelve? 17. Anyanyelvén kívül mely más nyelveken beszél még ? 18. a) A foglalkozási ág tüzetes meg­nevezése ? b) Szakképzettsége ? c) A foglalkozási viszony megjelölése ? d) Mióta van jelenlegi alkalmazásá­ban? 19. Ha jelenleg nincs alkal­mazása, mennyi idő óta van munka (kereset) nélkül? 20. Van-e valami állandóan vagy az év egy részében rendszeresen űzött mellékfoglalko­zása? 21. a) Ha nincs foglalkozása, ki az eltartója és mi annak a fog­lalkozása ? b) Ha tanuló, milyen is­kolában és hányadik osztályban (év­folyamban)? 22. Van-e háza, földje, földhaszonélvezete, földbérlete vagy részes földje ? 23. Teljesített-e tény­leges katonai szolgálatot és mikor? 24. Mely csapattestnél szolgált utol­jára, mily beosztásban? 25. A vi­lágháború alatt teljesitett-e harc­téri arcvonal- (front) szolgálatot? 26. Van-e sebesülési érme, Károly­csapat keresztje, vagy más a harc­téren szerzett kitüntetése? 27. Ér­zéki, testi vagy szellemi fogyatko­zása van-e és milyen ok következ­tében keletkezett? 28. a) miben áll a rokkantsága? b) milyen százalék­ban állapíttatott meg a rokkantsá­ga? c) Kap-e rokkantsági ellátást? 29. Katonai szolgálata folytán vált-e rokkanttá? 30. Van-e jelenleg, vagy volt-e az elmúlt évben tüdőcsúcs- hurutja? 31. Közsegélyben része­sül-e? a) ha igen, milyenben? b) milyen a támogatás? c) a segélyre I szorultság oka? Az iskolák karácsonyi szünetét Január 6-ig meghosszabbították Egerben Vándorolnak az akták a törvényszéken Január elsejétől két, vagy három egyesbíró lesz. Eger az utóbbi években örven­detes fejlődésnek indult, amit nem­csak a modern pedagógia elveinek megfelelő és minden kellékeivel fel­szerelt iskolák és egyéb intézetek gyönyörű palotái mutatnak, hanem a magánépítkezések kis családi házai is, amelyek egymásután emelkednek a külső perifériákon. így az Érsekkert mögötti városrész — mert ma már itt is városrészről be­szélhetünk — a város terjedelem­beli növekedésének talán a legpreg- ránsabb bizonyítéka. Szépvonalú, masszív kis villák, egyszerűbb, Íz­léses munkásházak nőttek ide rö­vid idő alatt, egy-egy dolgos csa­ládfő reményeit váltva be, meleg otthonként. Nagy kertek közepén, távol a város , forgalmától állnak ezek a házak. Úgy mutatják, hogy a megelégedés költözött beléjük a lakókkal. És mégis van panasz. A lakóknak nem okoz gondot, hogy a város középpontjától távol esik a lakás, mert az érsekkerti rövidebb út megkerülésével a Deák Ferenc uccán mindvégig sima aszfalton ha­ladhatnak. Az állomás közelében azonban következik a régi kálvária: nincs út. Uecai villanylámpák nem oszlatják el eléggé az esti homályt s a ház­zodjék, valamennyi állami, feleke. zeti és más iskolákban a kultuszminiszter ebben az évben a karácsonyi szünetet 1931 január 6-ig meghosszabí- totta. Azoknak az iskoláknak a tanítói, akik a vidéken a népszámlálásban részt vesznek, ezeket a munkálatokat erre a napra be fogják fejezni, nehogy emiatt egyes iskolákban a tanítás még janu­ár 6-on túl is szünetelni legyen kénytelen. tulajdonos vagy családja sötétség­ben kénytelen nekivágni a sárnak. Régi óhajból fakadó tervet valósí­tanának meg az illetékesek, ha legalább egy salakozott dön­gölt útról gondoskodnának a fő megközelítési vonalon, addig is míg megfelelő anyagi fedezet állna rendelkezésre a komoly útépítéshez. A városrész állandóan fejlődik, a forgalom természetszerűleg egyenes arányban növekedik s egyre aktuá­lisabb és sürgetőbb lesz a kérés, amely eddig kényszerű okokból zárt ajtókra talált. Itt nincsennek vízmizériák, mint sok más városnegyedben, mert a szükségletet kristálytiszta vizű fúrt kutak látják el s így az érdekeltek egyelőre semmi szükségességét nem érzik an­nak, hogy városi vízvezetéket kérjenek. A világítás ellenben a fentiek alap­iján némi kívánnivalót hagy maga után s az út megépítésével általá­nos érdekű panaszok találnak orvos­lásra. Nem kétséges, hogy vannak gátló körülmények, amelyek az ille­tékesek kezeit megkötik az új negyed kérésének teljesítésénél mégis a vá­rosrész minden oldalról megnyilat-’ kozó hangja szól e sorokban, hogy hacsak egy mód van reá elsősorban kerüljön ez a kérdés napirendre. Eger, december 24. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény január elsején lép életbe. Az ujesztendő nagyon sok vál­tozást, reformot hoz az igaz­ságszolgáltatásba. A törvénynek a legfontosabb in­tézkedései a büntetőtanácsok te­hermentesítését hozzák. Ennek már régen elérkezett az ideje. A tanácsok az apró, jelenték­telen ügyekkel annyira el van­nak foglalva, hogy, mint a na­pokban megírtuk, a tradicio­nális karácsonyi szünetről is kénytelenek voltak lemondani. Január elsejétől ezeknek az apró és kisjelentőségű ügyeknek nagy­része az egyesbíróság elé kerül. Sok olyan bűncselekményben fog ezentúl Ítéletet mondani az egyesbiróság, »— A mai nappal a Minden­ható jóvoltából ismét megértük a békesség és szeretet ünnepét. — Ha valaha időszerű volt a földön Krisztusnak az a mondása, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, úgy sohasem volt aktuálisabb, mint ma, a nyomor napjaiban, ma, az emberek meg­próbáltatásának idején. — Ki igen sokan voltak a jó­akarata emberek között, akik hallgatlak az Űr szavára és tet­tekkel bizonygatták, hogy ebben az önző világban akadnak segítő kezek a szenvedők, nyomorgók, az élet elesettjei számára. amilyenek felett eddig három bírónak kellett idejét tölteni. A törvényszéken máris megtör­téntek az intézkedések, hogy alkal­mazkodjanak az új rendhez. Meg­kezdődött az akták kiválogatása az ügyészségen és a bíróságon, a tanácsoktól napok óta ván­dorolnak a kisebb ügyek ira­tai az egyesbíróhoz. A reform, mint ezekből is látható, megsokszorozza az egyesbíróság mun­káját. A törvényszéken számolnak azzal, hogy ennek megfelelően kell beren­dezkedni és az eddigi egyesbíró mellett még egy, esetleg még két egyesbírót kell megbízni. Erről azonban csak ké­sőbb, a gyakorlathoz viszonyítva dönt majd a törvényszék elnöke. — Eger város munkássága hálás ajakkal mond köszönetét nekik; azoknak, kik az ő nagy nehézségükben támogatásukra siettek pengőkkel, vagy fillérek­kel és jótékony áldozatkészsé­gükkel letörölték a könnyet a szeretet ünnepén elnémult mű­helyek mélyén, teríttetlen aszta­loknál remegve várók szeméből. — Legyen legnagyobb jutal­muk, hogy az elkövetkező idők­ben egy boldog, nagy ország munkás népének megpihenését lássák a szent Karácsony napján. Szakos János, az egri keresztónyszociálista munkásság elnöke.“ Utakat és Jobb közvilágítást kérnek az Érsekkert mögötti városrész lakéi Eger, december 23. Eger munkássága köszönetét mond azoknak, akik az inségakclóra adakoztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom