Eger - napilap, 1930/2

1930-09-10 / 204. szám

1930. szeptember 10. EGER 8 vm-éSAu Mögöttük, az utca egész széles- négéban kifeszített széle« vászon- szalagon, bét iparosifjű viszi a Legényegylet patinás köszönté­sét: Isten áldja a tiistes ipart. A Bornemissza cserkészek arva- lánybaja« csapatát zenekaruk vezeti. Utánuk a legényegylet halványkék magyarnadrágos, — sujtásos szakasza. Felhangzik az erkély alatt a »Vigyázz,« több mint félszáz levente kapja balra fejét. Fass József kalapot emel és büszkén integet a fiúk felé Czerkésztábor, széles társzeaéren. Parányi sátrak között tűz ég, fölötte bogrács, a szakács a zu­bogó vízbe krumplit vagdal. — Pékek, őriáskenyerekbel, mám- mutkiflikkel, molnárok, mögöttük a kéményseprők, majd a métzá- ros céh. Két felvirágozott szarvú, fekete ökröt vezet két mészáros- legény, nyomukba két szelíd, fe­hér, címeres jószág. A hentesek külön. Kocsijuk oldalán füzérek­ben lóg a kolbász,szafaládé, virsli. A következő kocsin szappant mutat elő a mester a prés alól. Szappanosok. A kocsik után a céhek tagjai haladnak. Hetyke kis suszterinas vezeti be a cipészek sorát. Cigarettára gyűjt és hetykén fütyörész, mintha este ballagna, sötét utcán és vinné a »kuncsaftnak« a vadnatűj cipőt. Kalapács kopog a kaptafákon. Énekelnek a cipészlegőnyek. — Utánuk a csizmadia céh. Több­száz esztendős céhládájuk alig látszik a virágtő'. Cipőfelsőrész- készítők, kőfaragók, villanysze relők. Mind c»upa virágos, sza­lagos kocsi. Hatalmas ollókkal szabnak a tzabólegények, a mes­ter éppen mértéket vesz. Siklik a vasaló a nadrág hosszában. A mézeskalácsotok kocsija ctupa magyaros szépség. Arannyal, pi­rossal, zölddel futtatott szívek, aminőket a vásárban a legény vesz a lánynak. A borbélyok vállán, Ízléses díszítésben gyö­nyörűen felsülött hajú női fej. Kát kerékgyártó virággal átfont óriáskereket forgat a cserepesek és kályhások csoportja előtt. Döng a hordó oldala a kádárok hangos munkájától. Papir-sapka feszül a szobafestők fején és szé­les mozdulatokkal belemeszelnek a levegőbe. A Lakatos- és lemez- árugyár összes munkásai kivo­nultak, kék munkaruhában. Két kocsin viszik a gyár készítmé­nyeit. A lakatoslegények kétkéz kalapáccsal szaporán cifráznak az üllőn. A kőművesek téglafa­lat építenek. Villan a szekeres az ácsmester markában, repül a forgács, felkurjong a nóta: Tűi Még alig ült el Egerben az impozáns ünnepély magasztos hangulata, még a levegőben él tek a népjóléti miniszter szavai, mikor vasárnap értesítés jött a fővárosból, hogy dr. Foss Jó­zsefet reggel holtan találták szobájában. Szívszélhűdés ölte meg. Délelőtt negyed tíz órakor érkezett a telefonjelentés a fő- postára és pércek alatt már az egész városban szétfutott a meg­döbbenés. Senki sem akarta hin­ni, hogy az életerős férfi, az or­szág egyik hatalmas tartóosz­a Tiszán faragnak az ácsok. Komoly nagy könyvet vállaznak a könyvkötők, reszel a fűrész az asztalosok kocsiján. Friss réz- rugók remegnek a kárpitosoknál. Gyönyörűfogitkövetkezik. Szép sárga szerszám a lovakon. A szíjgyártók remeke. Parányi lo­von ais nyereg. A nyerges céh munkája. A kertészek kocsija fe­jezi be a hosszú sort. Egész par­kot varázsollak rá a gondos ke­zek. A menetet az ország külön­böző legényegyleteinek képvi­selői zárják be. Háromnegyed óráig tartott a felvonulás. Az erkélyen álló elő­kelőségek meg-megujulő érdek­lődéssel nézték a festői csopor­tokat és melegen viszonozták a céhek üdvözlését. Szép volt. Utolsó, ünnepi fel­vonulása volt az iparos társada­lomnak a Vezér előtt, aki sora­ikból született és nőtt naggyá, aki értük élt és dolgozott. A népjóléti miniszter este hat órakor autón utazott a fővá­rosba. Utbaejtette Gyöngyöst is, ahol barátjánál, dr. Bozsik Pál plébánosnál rövid időt töltött, aki estebédre vendégül látta a minisztert. Dövónyi Nagy Lajos. * Nam volna tökéletes beszá­molónk, ha nem emlékeznénk meg azokról, akik életrehívták és megrendezték a katolikus iparosság demonstratív ünnepé­nek gondolatát. A jubileum meg­ünneplésének terve vitéz Subik Károty oldalkanonoknak az ipa­rosság iránt érzett meleg sze- retetéböl fakadt, ugyancsak ő irányította a rendezést is, amely­ben a Legényegylet lelkes tit­kára: Köhler Imre, agilis alel- nöke: Tancsa István és Kusner István lelkész, másodelnök te­vékenykedtek nagy sikerrel. A festői felvonulás megrendezése lodorovits Antal törvényszéki irodatiszt érdeme, aki ötleteivel, ízlésével páratlan élményt nyúj­tott Eger lakosságának. A ren­dezés munkájából az egylet if­júsága derekasan kivette részét Odry Dániel első dékán veze­tésével. Mindenütt mintaszerű rend és pontos, lelkiismeretes kőtelasségteljesítés. Beszámolónk során már előbb említettük Huszthy Zoltán országos társ- karnagy nevét, aki az egylet nagy énekkarát tanította és ve­zette értékes eredménnyel. A Bornemissza cserkészek, pa­rancsnokuk : Greskovits Lajos vezetésével gyönyörű munkát végeztek. lopa, kisimult arccal fekszik a halottas ágyon. De a később érkezett hírek megerősítették az első jelentést. Valósággal egy ütemre borult gyászba Eger, az épületek ormán megjelentek a fekete lobogók, hogy hirdessék az ősi város mély és igaz fáj­dalmát. A halálesetre a miniszter soffőr- je jött rá, akit Vass József fél kilencre rendelt szobájába, azzal az utasítással, hogy költse fel. A soffőr azonban hiába döröm­bölt a hálószoba ajtaján, belül­ről semmi nesz sem hallatszott. Bendörök segítségével betörték az ajtót és megdöbbenve vették észre, hogy a miniszter nyugodt arcoal, két karját feje fölé kul­csolva, holtan fekszik ágyán. Az előhívott orvosok konstatálták, hogy a halál 4—5 órával ezelőtt állt be. Vasa József holttestét bebal­zsamozták és gyászoló ezrek sorfala közt szállították a kere- pesi úti temető halottasházábi. Az elhunyt népjőléti minisztert pénteken délután 4 órakor teme­tik a parlament kupolacsarnoká­ból. Itt a beszámolást Serédi Jusztinián hercegprímás végzi. A holttestet az egyetemi templom katolikus pantheonjában helye­zi örök nyugalomba ZscAt/Gyula gróf, kalocsai érsek. Az engesztelő szentmiseáldo­zat másnap, szombaton délelőtt tiz órakor lesz a koronázó fő­templomban, ahol a gyászszer­tartást Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek pontifikálja. wmmmmmammmmmmmmmmmm A Mese jubiláris úszóversenye Eger, szeptember 9. A Mese Egri Sport Egylet, amely most üli. működésének ti­zedik évfordulóját, az ünnepsé­gek elkövetkezendő sorozatát olyan eseménnyel vezette be, amilyent a magyar vidék soha­sem élvezett, s az ország fővá­rosa, Budapest is ritkán látott. A tegnap délutáni úszóverseny, amely kétezer főnyi előkelő kö­zönség jelenlétében zajlott le, minden várakozást felülmúlt. Fél 4 körül már nem volt üres hely s az előkelőségek is elfog­lalták a számukra fenntartott helyet. Ott láttuk a versenyen a város polgári és katonai ve­zetőtagjait kivétel nélkül. Az idegenek sorában Borbély Macz- ky Emil főispán, a kormány gyásza miatt távol maradó hon­védelmi miniszter képviselője, Pokorny Hermán altábornagy, vegyesdandárparancsnok, lovag Corbari, az Olasz Úszószövetség elnöke, vitéz Kiss Béla vezér­kari ezredes, Fráter ny. altá­bornagy, országgyűlési képvi­selő, Kollár Nándor, a Musz al- elnöke és Schmidt József kor­mánytanácsos, az OTT vezető- tagja ült. Nehány perccel félnégy után már a Himnuszt intonálta a ze­nekar s kezdetét vette a verseny. A 30 méteres kisgyermek mell­úszás népes mezőnyében első lett Róth, Ete (25*2 mp), 2. Rag- gambi Mese (26 8), 3. Kulcsár Mese (27 2). Az Ő'X.öO m. gyer­mek gyorastafétát az Ete csa­pata nyerte (2 p 50 mp) Jász­apáti együttesét második helyre szorítva. A 3X.100 m. ifjúsági vegyesstafétában a jászapátiak győztek (4 p 10 mp) az Ete ellen. Általános érdeklődés közepeit került sor a 400 méteres gyors­úszásra, amelynek startjánál Európa legjobb versenyzői áll­tak. Olaszországot négyen kép­viselték. A magyarok közül a szegedi Mihályffy és az egri Bá­rány ay indult. Pompás start után VASS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom