Eger - napilap, 1930/2

1930-07-08 / 152. szám

2 EGER 1930. jűliui 8 Nem kell közös strand Egernek! Elvetette a városi közgyűlés Braun Károly bizalmatlansági indítványát. Fel kell emelni az egri rendörlegénység létszámát! Megoldás előtt áll az egri gyümölcsértékesítés. — A városi képviselőtestület közgyűlése. Eger, július 7. Eger közönlégének nagy ér­deklődése közepeit pergett le a ■zombat délutáni városi köz­gyűlés, amelyet zsúfolt karzat előtt nyitott meg délután 4 éra­kor Trak Géza polgármester. — A képviselők mintegy ötvenen voltak jelen. A polgármester évnegyedes jelentését Braun Károly olvasta fel, részletesen beszámolva a város közegészségügyi és gaz­dasági állapotáról, gyümölcs és zöldségkiviteléról, a lefolyt mű­szaki munkákról, idegenforga­lomról. Elsőnek Sós Mihály szólt az évnegyedes jelentéshez, kifogá­solva azt, hogy a képviselőtes­tület beleegyezése nélkül lezár­ták a Szmrecsányi-uti patak- lejárót Láng Nándor a szóló és gyü­mölcs gondatlan éi drága vasúti szállítása ellen szólalt fel, majd a Szvorényi utca öntözését kérte, továbbá a hegyközségekről ér­deklődött. Barsy István megemlítette, hogy gyümölcsvonatot járathatna a Máv; az egri bor hírnevének megőrzésére pedig javasolta, hogy a várost nyilváníttassák zárt területté. Végül idegenfor­galmunk érdekében a még min­dig meglévő vasúti vámház miatt interpellált. Kakuk Ignác felszólalásában többek közt megemlítette, hogy az Újsor ucoába körülbelül egy évvel ezelőtt kihordatta a város az űtburkolő kavicsot, de azt még a mai napig sem terítették szét. Frindt Jenő erélyesen kifogá­solta, hogy az évnegyedes je­lentés mindig csak arról beszél, mit kellene tennünk, ha pénzünk volna, arról azonban hallgat, hogy mit és hogyan tettünk, te­gyük fel a gyümölcstermelésünk érdekében. Braun Károly indulatosan köz- bekiált: »Engem ne vagdaljanak 25 esztendő mulasztásaiért!« Okolicsányilmre : A városi kép­viselőnek jogában van felszó­lalni, hallgassa végig és ne zavarja őt! (A közbeszólásra válaszoló főjegyzőt több ízben figyelmez­teti a polgármester.) Frindt Jenő : Nem érv az, hogy pénz nincs. Súlyos károkat okoz a savtala­nítás, az árokrendezés és sok más fontos kérdés megoldásá­nak elodázása 8 ugyanekkor ha­talmas összegeket költünk pél­dául a női uszodára 1 Palátsik Jenő a mai puttonyo- zás helyett a kilórendszer beve­zetését kérte az egri piac for­galmának fellendítése érdekében. Frank Tivadar tanácsos Sós Mihálynak válaszolva kijelenti, hogy a pataklejárat megszünte­tésére feltétlenül szükség volt. Végtére is egyszer már meg kellett szüntetni azt az ázsiai állapotot, amely éppen a higiénikus tisz­tálkodásnak, fürdőinknek kör­nyékén uralkodott. Trak Gáza polgármester az egri gyümölcs értékesítésével kapcsolatban megemlékezett az exportintőzet- tel folyó tárgyalásairól, amelye­ket lapunkban már több alkalom­mal ismertettünk. Hangsúlyoz­ta, hogy gazdáink a gyümölcsfák gondo­zásával nem törődnek. Beszámolt arról is, hogy a föld­művelésügyi miniszter Egerben valőezinüleg kertészeti felügyelőséget létesít, azonkívül az ősz folyamán kétezer darab gyümölcsfát ad olcsó árért. Az utcaöntözésre vonatkozóan kijelentette, hogy a tűzoltóság segítségével rövidesen az utcai tűzcsapokból öntöznek. Az Újsor utcában már megkez­dik a kavicsozást. A polgármester szavaival az évnegyedes jelentés vitája le is zárult. Utána Nemecsek Aurél tanácsos olvasta fel József kir. hereág levelét, amelyben a 60-as emlékműre megszavazott városi hozzájárulásért mond köszönetét. Petro Kálmán dr. indítványt tett, hogy az egri rendőrség létszámát lénye­gesen emelje a belügyminiszter, Egy ízben már kértük ezt, ak­kor elutasították azzal az indo­kolással, hogy Egerben kielégítő a közbiztonság. Itt van a bizo­nyítéka ! Nem helyes, hogy a táncmulat­ságokat, lakodalmi felvonulásokat betiltják. Végtére is n6m lehet büntetni annyi ártatlan embert néhány garázda legényért. A közgyűlés Sós Mihály és Láng Nándor hozzászólása után egy­hangú helyesléssel tette magáévá Petro Kálmán dr. indítványát és elhatározta, hogy a létszámemelés ügyében sürgő­sen felír a belügyminiszternek. Általános érdeklődés közepeit került a sor a közgyűlés pro grammjának harmadik pontjára, melyet Simonyi Nándor tanácsos terjesztett a plénum elé, elmond­va, hogy Braun Károly virilis — ismeretlen okokból — bizal­matlansági indítványt tett a Városi Fürdő Rt. igazgatósága ellen. Ismertette a tanácsos az állandó választmány javaslatát, mely szerint le kell venni az indítványt a napirendről és bizalmat szavazni a strandellenes igazgatóságnak. Közben Braun Károly fójf gyzö leszálló» az elnöki pulpitusról és megindult a padok felé, hogy onnan tegye meg indítványát. Okolicsányi Imre: Ki fogja ve­zetni a jegyzőkönyvet ? Braun : Van két jegyző is. A polgármester Simonyi Nán­dort bízza meg a jegyzőkönyv vezetésével. Braun Károly : Nem mint városi tisztviselő, hanem mint virilis teszi meg bizalmatlansági indít­ványát. Kakuk Ignác: Régebben kellett volna! Braun Károly : Mindig hangoz­tatták, hogy a nagyértékű fürdők jövedelme a mostani vezetés mellett nem hoz elegendő jöve­delmet, nem biztosítja a belé- fektetett tőke tisztességes hasz­nát. Nem lehet bizalommal azok­kal szemben, akik mikor arról volt sző, hogy jövedelmezővé teszik a fürdőket, nem-mel sza­vaztak. ók nehányan lemondtak, válasszanak helyettük olyanokat, akik így is biztosítják a jöve­delmeket. Okolicsányi Imre : Helyes ! Braun Károly: Részletesen el­mondja, hogy a Városi Fürdő Rt. évi kamatterhei 50.000 pengőt tesznek ki, másik ötvenezer pen­gőre rúg a régié és a személyi kiadások. Ezzel szemben az évi jövedelem csak 80—85 ezer pengő. 1927-ben ez az igazgató­ság megszavazott a Korona épí­téséhez 50°/«-ot. Ennek az ösz- szegnek évi amortizációja 84.000 pengő, azonkívül 18 ezer pengő­vel járűl a Fürdő Rt. a Korona bérösszegéhez. Ez összesen 60 ezer pengő deficitet jelent. Ezt az összeget a háztartásra ruház­ták át. Senki se veheti megnyug­vással, hogy pőtadóban viselje a lakosság ezt a terhet. Nem akar gyanúsítani , . . Okolicsányi Imre: Mi hogy le­gyünk akkor bizalommal a ve­zetőség iránt? Braun Károly kijelenti, maga is kíváncsi, hogy honnan veszik be a deficitet. Nem gondolja, hogy a divatos bolettát szán­dékolják bevezetni a mosodára. Az anyagi bajokon kívül erkölcsi oldala is van a dologoak. 1928-ban azok az urak, akik most lesza­vazták, megnyitották a strandot mindeD ntpr8. Még a bécn Wie­ner Zeitung is írt a dologról. Okolicsányi Imre hangsúlyozta, hogy nem a strandügyböz akar szólni, hanem ahhoz a rendszer­hez, ami itt van, hogy a városi tisztviselők milyen modorban bánnak a képviselőkkel, a pol­gárság küldötteivel. Ne felejtsék el ezek urak, hogy nem a pol­gárok vannak őértük. Kitanítást nem fogad el sem ő sem a többi képviselő a főjegy­zőtől. Nem lehet ilyesmit csinálni, mint a főjegyző itt, hogy lemegy a pulpitusról és ügy beszél. Ezt lehat a színházban, de nem itt! Ha bizalmatlan, vonja le a kon­zekvenciákat. Javasolja az ál­landó választmány javaslatának elfogadását. Láng Nándor : Braun indítvá­nya mellett szólal fel. Néhány kijelentését nagy derültség ki­séri. Petro Kálmán: Egyetért a Für­dő Rt. igazgatóságával abban, hogy nem szavazta meg a stran­dot, de hibáztatja az építkezésekért. Mért nem tisztázták előre a kér­dést ? Ha csak női uszodát akar­tak csinálni, nagyon nehézmé- nyezi az átalakítást, bár azért, hogy rendet teremtettek a für­dők környékén, dicséret illeti az igazgatóságot, de előbb meg kellett volna kérdezni a képvi­selőtestületet is. A Hitelbanknál nyitott hitelkeretet csak a víz­vezeték belső építkezésénél le­het felhasználni s a város csak afekor vállalhat kezességet. Frindt Jenő: Kijelenti, hogy a képviselő testületétől eltérő szem­szögből nézi a dolgot. Egerben a Líceum iskoláiban 700, a gim­náziumban 400 gyerek tanúi, akiknek legnagyobb része vidéki. Eger tipikus iskolaváros és nagy tévedés volt, hogy mindenáron fürdővárost akarnak csinálni belőle. Itt az idegenforgalmat az esz­tendő 300 napján át Egerben lakó diákok adják, meg az ide­utazó fiúk szülei, akik Egerben vásárolnak. Nem a veekendezők hagyják itt a pénzt, akik meg­isznak egy pohár sört és vesz­nek egy levelezőlapot. Ezek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom