Eger - napilap, 1930/2
1930-10-10 / 230. szám
2 E G E K 1930. október 10. m Vásároljon a közönség a Magyar Héten Eger, október 9. A régi békeévekben voltak emberek, akik a ténylegesnél nagyobb jövedelmet vallottak be éa nagyobb adót fizettek csak azért, hogy a kőpviselötestüle- tek, törvényhatóságok tagjai le- heaaenek. Ma a legvagyonosabb emberek is elkövetnek mindent, hogy szegénynek tartsák őket és úton, útfélen hirdetik nagy nyomom kát. Visszavonultan, szinte szegényen élnek, mert divat lett a panaszkodás, a holnaptól való félelem. A szegényebb nép nem vásárolhat, müszegényeink pedig nem akarnak vásárolni. Igen nagy részben ez az általánossá vált visszavonulás eredményezte az ipar és kereskedelem pangását. Nem vásárol senki, elsősorban nem ez az osztály, amelynek még módja volna hozzá. S az országban megáll a termelőmunka, elnémul a műhelyek zaja és hiába várja kétségbeesett kitartással a vevőt az iparos és a kereskedő. A magyar iparosban, kereskedőben pedig él a munka szeretető és nem alamizsnát vár, hanem dolgozni, termelni akar. Ezt a termelési lehetőséget, forgalomemelést akarja a Magyar Hét megteremteni. Vásároljanak magyar árut, magyar kereskedőnél azok, akiknek ma még módjukban áll vásárlásaikkal támogatni a halódó ipart 8 pénzükkel némi forgalmat teremteni a pangó üzletekben. Ez a segítség ma hazafias kötelesség. Ha a Magyar Hét tanításai nyomán a fogyasztőközön- ség egész vásárlóerejével a házéi ipari termelés állandó fogyasztását szokja m-'g, akkor a gazdasági válság túljut a holtponton. Az ipari és bányavidékek katolikus lelkészeinek tanácskozása Diósgyőrvasgyárban Másodszor gyűltek össze az egri egyházmegye területén az ország ipari és bányavidékeinek katolikus lelkészei, hogy az ipari és bányamunkásság különleges lelki szükségleteinek megfelelő teendőkről tanácskozzanak. A tavalyi ózdi gyűlés után a tegnapelőtti diősgyőrvasgyári értekezlet még népesebbnek bizonyult, mart nemcsak az érdekelt lelkészek gyűltek össze nagyobb számban, hanem ott voltak a környékbeli hányass Ipartelepek vezetői és a munkások képviselői is A konferencián vitéz Subik Károly apátkanonok, érsekiiroda- igezgatő elnökölt, mint az egyházmegyei szervezet elnöke. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy ez a konferencia már nemcsak elveket, irányokat akar leszögezni, hanem az eddig elért eredményekről is be akar számolni. Valóságos nyilvános lelkiisme- retvizsgálatot kell tartanunk, — mondotta, — mert feladataink súlyosak és a veszedelem, melynek elhárítására mindent meg kell tennünk, mindig fenyegetőbb. A gyárvezetőség részéről Les- tyánszky Dezső gyárigazgatö üdvözölte az egybegyűlteket. A mai nehéz viszonyok között — mondotta — csak egyetlen mentőeszközünk van : rá kell térni mindenkinek a krisztusi morál útjára. Segítséget ígért a papságnak nagy feladataihoz, de viszont ő is támogatást kért a munkásság szociális problémáinak megoldásához. Keresztes Vencel vasgyári főfelügyelő, a vendéglátó egyház- község világi elnöke köszöntötte ezután a megjelenteket. Majd Csintalan József diősgyőrvasgyári plébános tartotta meg beszámolóját külföldi tanulmányújáról. A nyár folyamán hosszasabban tanulmányozta a belga ipari és bányavidékek munkásainak helyzetét. Sok tekintetben irigylésremél- tőknak tartja az ottani viszonyokat. A munkásoknak van munkájuk, van keresetük és így megalapozott az anyagi jólétük. Gazdasági intézményeik kiválóak, művelődésükről gondoskodnak köri helyiségeik, hol nemcsak a munkások, hanem azok hozzátartozói is második otthonra találnak. Vezetőjük a háttérben szerényen meghúzódó kato- tolikus pap, aki nemciak lelki szükségleteikről, hanem anyagi jólétükről is gondoskodik. — A belga mintát hozzánk átültetni, máról-holnapra lemásolni lehetetlen, hiszen az ottani mozgalmak több évtizedes, sőt főlizá- zados múltra tekinthetnek visz- sza. Da a tennivalók ábécéjét megismerte s szívesen ajánlja paptársai figyelmébe. A tanulságos beszámolót lelkes tapssal jutalmazta a hallgatóság. Biber József vasgyári mérnök az intelligens civil publikumnak a lelkipásztor! munkába való bekapcsolódásáról vetett fel érdekes gondolatokat. Dr. Bartinay Fereno pőcs- bányatelepi esperes-plebános, az ipari és bányavidékek katolikus lelkészei országos szövetségének elnöke értékes fejtegetéseiben a kulturházak létesítéséről és azok programmjáról beszélt. Szerinte a kulturházak nBgy segítségére lehetnek a papnak lelkipásztori munkájában s nem tartaná rossz gondolatnak, külföldi példa nyomán annak megvalósítását sem, hogy a kultur- ház és a plébánia egy épületben nyerjenek elhelyezést. Rohály János negybátonyi bányamunkás a keresztényszo- ciálista szakszervezeti mozgalom támogatására kérte a papságot, Melczer János vasgyári munkás pedig azt a sok jóindulatot köszönte meg társai nevében is, melyet a paptág részéről tapasztalt a munkásság ügyei iránt. Vitéz Subik Károly elnöki zá- rószavában összegezte a megállapodásokat és eredményeket s miután a legközelebbi gyűlés helyéül Salgótarjánt tűzte ki, a gyűlést bezárta. A sí-élet jövője Egerben Eger, Gyöngyös, Diósgyőr és Miskolc Eger, október 9. A magyar sí-sport a háború óta nagyot fejlődött s a főváros környékén minden havas vasárnapra jut egy-egy verseny. A magyar sí-bajnokságokat az utóbbi években a mátrai Galyatetőn rendezték meg. Ezeken azonban kizárólag fővárosi versenyzők vettek részt. A Mátra és Bükk-alji városok gárdája hiányzott a küzdelmekből, holott például Egerben a Magyar Turista Egyesület Sí-szakosztályának kezdeményezésére, már 1926 januárjában megalakult a síelők csoportja, az egri Bükk- osztály kebelében. A csoport szép téli kirándulásokat rendezett, de a tagok űgylátszik idegenkedtek a versenyzéstől. A fővárosi sí-élet megizmosodása után a Magyar Sí-szövetség figyelme a vidék felé fordult. Az idei bajnokságokat valószínűleg a •Mátraháza« környékén rendezik meg. Gyöngyös város most itt építteti hazánk legnagyobb ugrósáncát. Lillafüreden nagyszabású téli sporthetet terveznek. A Magyar Turista Egyesület is sorompóba állt és Sí-szakosztálya útján élénk vérkeringést szeretne vinni a vidéki M.T.E. osztályok téli életébe. Elsőnek egy díszes kivitelű vándordijat szándékozik alapítani, amelyért síelői küzdenének ötös csapataikkal. A versenyt minden évben más városban fogják lebonyolítani. A központ figyelme elsősorban Eger felé fordult és városunk szinte páratlanul alkalmas vidékére esett a választás. A főváros síelői ezekkel a versenyekkel kapcsolatban bemutató sí-ugrőversenyt akarnak rendezni. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele volna az ugrósánc megépítése. A feladatnak a megoldása a városra vár. Megoldásával a téli sportéletnek és a versenyeknek Egerben nem volna semmi akadálya. A versenyek rendezése msllett a másik cél a síelés általánosítása, tömegsporttá való fejlesztése volna. Az egri tanulóifjúság körében már meg is indultak a széleskörű szervezési munkálatok s ha az ifjúság megszereti ezt a testet, lelket edző nemes sportágat, akkor Egerre, erre a nagy »iskolavárosra,« a sí sport terén is — szép jövő vár. a SINGER VARRÓGÉPEK mégis A LEOdOBBAK ?«
