Eger - napilap, 1930/2
1930-10-04 / 225. szám
2 EGER 1930. október 4. msmtmKKmammmmmBmmmmmmamsmmmmmiBmmmKmmBamt Beadványt intéztek Hevesvármegye alispánjához a Bata-cipőgyár települési engedélyének megtagadása érdekében Eger, október 3. A magyar ipart fejlesztő Liga felismerve azt a veszedelmet, amelyet a válságos óráit élő gazdasági életünkre acieb Buta- cipőgyár magyarországi letelepülése jelentene, a törvényhatóságok első tisztviselőihez, igy Heves vármegye alispánjához is beadványt intézett, kérve, hogy az önkormányzat saját hatáskörén belül tagadja meg a Bata- cipőgyár résziről kért letelepülési engedélyt. A beadvány rámutat arra, hogy Heves vármegye cipésziparosai között mily nagy megdöbbenést váltott ki a Bata- gyár letelepülésének hire, amely ha velőra válik, egyértelmű a magyar cipészipar teljes tönkretételével. 30 ezer kisiparos vállna proletárrá, ami nem csak az egyén szemszögéből bírálandó el, hanem figyelembe kell venni a velejáró súlyos politikai következményeket is. Az iparfejlesztő Liga ezután részletesen kifejti beadványában, hogy a cseh gyár letelepadése sem közérdekből, sem szociális szempontokból nem jelentene előnyöket. Növelné a munkanélküliséget, a szükséges rengeteg textil, fa és bőranyag behozatalával rontaná külkereskedelmi mérlegünket és a közönség nem járna jól az olcsó, de igen silány minőségű áruval. Az ország egyetemes érdeke tehát — fejezi be a beadvány — hogy a Bits cégnek a vármegye területén való letelepedési engedélyért benyújtott kérelme elutasítassék, hogy így a gyár Magyarország területén való.mű- ködöse lehetetlenné váljék. Leesett a fával megrakott szekérről és szörnyethalt egy káli gazdálkodó ft Kát, október 3. Halálos szerencsétlenség áldozata lett az elmúlt napon Aux Vilmos káli gazdálkodó, aki fa szállítás közben lezuhant a szekérről és szörnyethalt. Aux Tófaluból egy kétlovas szekéren tartott hazafelé, kissé ittas állapotban s a magasra rakott ölfa tetején elbőbiskolt. Az út egyik zökkenőjénél egyensúlyát vesztette és lebukott az útra, a lovak közé. Olyan szerencsétlenül esett a fejére, hogy az út éles kavicsai több helyen betörték a koponyáját. Az esés következtében eszméletét vesztette s úgy találtak rá az úton elhaladók, véresen, öntudatlan álla pótban. Beszállították a faluba, ahol első segélyben részesítették, azonban a sebesültön már nem lehetett segíteni: pár óra múlva belehalt sérüléseibe. A haláleset ügyében a csendőrség erélyes nyomozást indított, amelynek eredményeként megállapították, hogy a halálos végű balesetért senkit sem terhel felelősség. A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben tartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. V. A törökök birtokában lévő Eger vára ellen a körülzárás és ostrom 1687. július 9.-én kezdődött és 1687. december hő 17. én történt a visszavétel, az átadás. A kivonulás után Egerben hatszáz (600) török maradt visz- sza, akik keresztények lettek (uj keresztényeknek nevezték őket), akikhez még lakosokul görögök és szerbek (rácok) jelentkeztek. (Szederkényi i, m. III. 185. s köv. L IV. 6 1.) Eger várát Ráköczy is ostromolta és 1705. február havában vonult be és az 1708. év nyará nak egy részét ii itt töltötte. Az 1783. évben a vár stratégiai szüksége megszűnt. (Szederkényi IV. 21., 92., 114. 1.) Eger a tatárjárástól egészen a 18. század elejéig majdnem mindig háborús zavarok színhelye volt és a törökök kivonulása után alig volt magyar lakossága, hanem — amint már előbb jeleztem—majdnem ctupa idegen. És merné-e valaki ma azt állítani, hogy Eger nem magyar ? Eger története szorosan összefügg az egri püspökség és káptalan küzdelmeivel. Ennek a küzdelemnek célja az volt, hogy az egri püspök és káptalan megfelelhessen annak a kötelességének, amit egyházi tiszte és magyar közjogi helyzete reá hárít. A közjogi teendők (örökös főispán stb.) mellett egészen természetesen, elsősorban a hitélet és a kultúra terjesztése függött a püspök és káptalan működésétől. Nagy tanulmányt igényelne a küzdelmek részletezése, azonban az események arról tanúskodnak, hogy a püspök és a káptalan a legnagyobb zavarok idején sem állottak teljesen félre, hanem önfeláldozó kötelességőrzéssel mindig arra törekedtek, hogy hatáskörüket betölthessék. Telekesi István püspök a ku- ruclabanc viszonyok okozta sok súlyos viszontagsága ellenére is (1699—1715) papnöveldét, nemesi konviktust és gimnáziumot alapított, amivel a fejlődést úttörőJLID SHAMPOO emeli a haj ; természetes fényét Az elmúlt éjszaka ~-5a2 fokra szállt le Egerben a hőmérséklet a talaj mentén Reggelre ujjnyi vastag dér lepte el a fákat és a háztetőket Eger, október 3. Tegnap hirtelen hűvösre fordult az idő. Estefelé már erősen meglátszott a lehellet a levegőben, éjtszaka pedig olyan hideg volt Egerben, aminőt az országban tegnep sehol nem mértek Tárcái kivételével. A koránkelök meglepetve látták, hogy a reggeli órákban ujjnyi vastag dér lepte el a fákat és a háztetők fdhérek voltak a fagyott párától. A talajmentén ma éjszaka — 52 C. fokot mutatott a hőmérő. A fagy nem okozott semmi kárt, sőt a szőlő minőségére javító hatással volt. Az időjárásról a budapesti Meteorologiai Intézet ma délben a következőket jelenti: Hazánkban a nappali borulást éjszaka derült idő váltotta fel, ennélfogva az alacsony hőmérséklet több helyen a fagypont alá súly- lyedt. Egerben és Tarcalon a lehűlés —,5 2 C. fokig terjedt. A nappali hőmérséklet alig emelkedett 15 C. fokig és néhol eső is esett. Budapesten ma délben 10 C. fokot mértek. Prognózis: Túlnyomóan derült idő várható, helyenként éjjeli faggyal. * Eger, október 3. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 13'2 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 14 G. fok. Ma reggel 7 órakor 00 C. fokot mértek, — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és teugerszíure redukálva 777 8 mm. Gyenge északi szél volt. A talajmenti hőmérő —52 C fokot mutatott. Előadás a testileg fogyatékos gyermekek védelméről Eger, október 3. Dr. Horváth Mihály egyetemi tanár, orvosprofesszor október 4.-én, szombaton délután 6 órakor a városháza közgyűlési termében felolvasást tart a testileg fogyatékos gyermekek védelméről. Az igen érdekesnek Ígérkező előadás hazafias és embervédeimi szempontokból egyaránt igen nagy fontosságú, így annak meghallgatása minden tanítással, neveléssel foglalkozó polgároknak érdeke és kötelessége. Az előadáson minden érdeklődőt szívesen látnak. ként megindította. (Szederkényi i. m. IV. 135.1. és Csanády László : Telekesi IstváD, Eger 1912) Az 1740. évben alapította Foglár György c. püspök, egri kanonok a jogi iskolát, amely ma is (érseki jogliceum) fennáll. Ennek első jogtanára Huszty István volt. Jurisprudentia Practica seu Commemarius novus in ius Hungaricum (Buda 1745—7, Nagyszombat 1766, Eger 1778 és 1794) cimű műve régi jogi irodalmunknak egyik kiváló alkotása. Sok kiváló tanára közül különösen érdekel minket, hogy a magyar jogászok egyik legkiválóbbika, Vavrik Béla, az 1861—1869. évben szintén tanára volt. (Dr. Udvardy László, Egri érseki jogliceum története 1740— 1896. — 378. I.) Gróf Eszterházy Károly egri püspök (1762—1899) arra törekedett, hogy egyetemmé fejlessze a líceumot. Megépíttette a gyönyörű épületet, amely büszkesége és műkincse hazánknak és a magyar Athén szimbóluma. Magában foglalja mindazt, ami a kultúrát fejleszti. Ott van a jogi főiskolán kivül a theologiai főiskola, az 1754. évben alapított püspöai nyomda, az 1828. évben alapított első magyar tanítóképző intézet (Pyrker J. Lászlő érsek), egyéb iskolák; ott van a hatalmas könyvtár, gondosan rendezett művészeti múzeum, stb. Az épületben lévő három művészi menyezetkép méltó keretben van ott. A tudomány és művészet otthona a líceum épülete és az utód — méltó tiszteletéről tanúskodik, hogy azt a közel múltban művészi gondossággal es nagy áldozattal restaurálták. Toldy Ferenc az »Egri szünnapok« c. értekezésében azt írja a líceumról: »Könyvkincse Egert tudományos tekintetben hazánk egyik első városává avatja.« Az egri egyházmegyei könyvtár tulajdonában sok könyvkincs van. Mikes Kelemen * Törökországi leveleinek« eredeti kézirata is ott van, amelyet Toldy Ferenc az 1858. évben talált meg és Toldy Ferecctől Bartakovics érsek szerezte meg az 1867. évben (Dr. Huttkay Lipőt: Mikei Kelemen Törökországi levelei, Eger 1905.)
