Eger - napilap, 1930/2
1930-07-03 / 148. szám
ES Ara io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.- KIADÓHIVATAL EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87 - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : XL1. évfolyam 148. szám ♦ Csütörtök ❖ Eger, 1930 július 3. Megérkeztek Egerbe a képzőművészeti főiskola növendékei. Eger, julius 2. Mo»t érkeztek meg a képzőművészeti főiskola növendékei közül négyen Egerbe, hogy a nyári szűoidő alatt impressziókat gyűjtsenek itt, vászonra vessék azokat a külön színeket, amikkel Eger szép. A jövő fiataljainak és friss erőinek összetalálkozása a tradícióval és a múlt gazdag kincseivel, bizonyára érdekes és értékes alkotásokra inspirálja a szeretettel fogadott vendégeket. Sturm József siketnémaintézeti tanár buzgőlkodására a város melegszívű mecénásai tették lehetővé, hogy a fiatal művészek Egerbe jöhessenek s itt töltve a nyári pihenést, megszerettessék a művészetet mindenkivel, munkájukban pedig emléket állítsanak a városnak. Most már csak egy fontos dolog van : a fiatalok meg fogják-e találni azt, amit itt keresnek és megértik-e Eger szépségeinek hangját. Ha igen, akkor nagyon kell. mes impressziókkal távoznak innen az ősz elején. A déli harangszó emlékezete. Köztudomású hogy a déli ha- rangszót III. Callixtus pápa világszerte annak a fényes di hidalnak megörökítésére rendelte el, melyet a Huuyady János és barátjától, Kapisztrán János vezényelte keresztény magyar sereg 1456 bán Nándorfehérvárnál a törökön kivívott. Hogy őseinknek az egyetemes kereszténység védelmében tanúsított s a katolikus egyház fejétől a déli ha- rangszővel oly világraszólóén elismert és megörökített hősi önfeláldozása a magyar lelkekben állandóan ébren tartassák és követésre buzdítson, a veszprémi püspök elrendelte, hogy ezentúl a nándorfehérvári diadalévfordulója alkalmából július 21—22-6n, illetve az ahhoz legközelebb eső ünnepnapon az egyházi istentisztelet keretében a déli harangszőnak keresztény magyar dicsőséghez fűződő eredetét megfelelően a hívek emlékezetébe idézzék. Mi lesz az Eger, július 2. Évek őta kérdezi ezt mindenki, de a kérdés utóbbi időben gyakori, mióta a város döntött ebben az ügyben és odaítélte a munkát. De ez már rfg<u volt. Április végéo. És ma júliust Lünk. Az idő naoyon alkalmas volna a munka megkezdésére és az újból fel-felütödő munkanélküliség hosszú időre levezetést talalna, pár félretett krajcárt juttatna télire sok családnak. Da azért ie dologhoz kellene már látni, mert az építkezés különben nem fejeződik be az őszi hónapokra, amikor is az időjárás sok kellemetlenséget okozhat Mi van tehát az építéssel? Nem a várostól kérdezzük ezt, mert a város elvégezte a szükséges tennivalókat két hónappal ezelőtt. Nem itt van s baj. A baj ott van, hogy az útépítésben intézkedő városi határozat azóta Is fenn van a minisztériumokban, kullog és lökődik egyik asztaltól a másikig és csendesen pihen a referensek kezében. Mert nem hisszük, hogy egy jelentős város fejlődésében egyik legfontosabb és legsürgősebb tényezője megválón ászhoz. a feö útépítéssel? rülményak megfontolásához esztendők gondolkozása kell, különösen akkor, amikor hitelajánlatokról is van sző. Nem is hihetjük. Ellenben, hogy nincs meg a miniszteriális kezelésben az ügyek fontosságához mért gyors munka az egészen bizonyos. Úgy járunk megint, mict a vízvezetéki szabályrendelet három évig tartó jóváhagyásával, ami bigatell hatszázezer pengő jogos vízdíjbevételt tett bizonytalanná ? Vegy talán a locsolóautó aktuális elintézését illessük elismerő szavakkal, ha az említett objektum beszerzését, tekintettel a nyári porra decemberben sürgősen jóváhagyják ? Úgy látszik, az illetékes ügyosztályok erőszakosan akarják megfojtani a városokat és elnyomni fejlődésüket. Különösen borzasztó ez az útépítésnél, mert tudomásunk szerint a városi döntés a pénzügyi és belügyminisztérium előzetes véleményadásával történt meg. Egy jobb sorsra érdemes város közönségének nevében emeljük fel szavunkat: gyorsabb elintézést kérünk és nagyobb méltányosságot! Az állam mindent megtesz, hogy elősegítse az értékesítést. A piacok az ország nagy részében már megvannak szervezve, Mayer János miniszter most Eger és vidéke viszonyait akarja feljavítani. Az exporintézet célja a piacok megismerése és a kereskedők irányítása. Éppen ezért szükséges tudni, hogy Egerben milyen minőségű és mennyi gyümölcs van. Ezért a gazdák minél előbb jelentsék be érett és érő gyümölcstermésük mennyiségét — Braun Károly helyettes polgármesterhez. Szó van a zöldség, bor, baromfi és tojáskivitel megalapozásáról is. Az exportintézet ezek után kiviteli kereskedőket, sót idegen kereskedőket irányít Eger felé, a termés felvevőiére. Igen fontos még, hogy a gazdák megfogadják azokat a tanácsokat, amelyeket az időnként Egerbe jövő szakemberektől hallanak, mert a kivitel kifogástalan és egységes termelést kiván. Az eredmény meg fogja érni a fáradságot. Példának csak az alföldi Jánoshalmát hozzuk fel, amelynek lakossága az exportintézet támogatásával a három nyári hónap alatt 870 ezer pengőt keresett gyümölcsből, ami napi 27 ezer pengőnek felel meg. Van tehát itt is péaz, csak meg kell látni, érte kell nyúlni. Lapunk munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Hartzer Tibolddal abban az irányban lehet e és kell-e egy állandó intézményt, egy terményértékesítő szövetkezetét létesíteni Egerben, amely végleg irányítása alá venné] a termelés és értékesítés kérdését. Az exportintézet kiküldöttje a feltett kérdésekre azt válaszolta, hogy, ha nagy mértékű a gyümölcstermelés, az állam is támogatja az ilyen szövetkezet felállítását és ez a szerv egyáltalában nem ró terheket a termelésre. Véleményünk szerint sürgősen meg kell alakítani a termény- értékesítő szövetkezetei, amely nemcsak a gyümölcs, hanem a zöldség, bor, baromfi és tojáskivitelt is kézbe veszi. Eger gazdatársadalma csak köszönettel és hálával gondolhat Mayer János földművelésügyi miniszterre és Staub Elemér államtitkárra, akik segítségére siettek és felkarolták a város termelési és kiviteli érdekeit. Szervezik az egri gyümölcsös zöldségkivitelt A Mezőgazdasági Exportintézet kiküldöttje összeírja a gyümölcsmennyiséget. — Alakítsanak Egerben terményértékesítő szövetkezetét Eger, julius 2. Lapunk hasábjain már több ízben szóvá tettük az egri gyümölcs és zöldségértékesítés bajait, amelyek között legnagyobb: a kiviteli piac szervezetlensége. A termelők, máa vidékek élelmesebb gazdáival szemben nem jöttek rá, hogy a piacismeret és összeköttetések hiánya megakadályozza az értékesítést és igy a termelés illuzóriussá válik. Igaz, ezelőtt nem is fordítottak gondot a gyümölcsre, megéltek a szőlőből, amely szép megélhetést biztosított. Most azonban, hogy az elemi csap ások és a borőrtékesitési viszonyok rászorítják a gazdákat a gyümölcs jövedelméből való megélésre, életszükségnek mutatkozik az exportpiac megszervezése és olyan intézmény felállítására, amely rendet és rendszert ad a termelésben és az értékesítésben. Nagyban segítségére sietett az egri termelőknek a földművelésügyi kormány Mezőgazda- sági Export Intézete, amelynek kiküldöttje: Hartzer Tibold exportfelügyelő már napok óta Egerben tartózkodik.
