Eger - napilap, 1930/2
1930-12-25 / 293. szám
IfiJÜ december 25 £ Ö K? $ msusac. juuMuwwwMiiiMiiiiiiiiiiwiiw) Mi—in ii wiim inumwmwin * • fiiinunmimi - n mi t i itrmiWTriiirwwtniirrr-T*"-"*-"-"-**-*--------------------------------nrrrinmiwirinimiiirn iititiwiii»ni*in«»riir«-tnmTiMMnwnwnTt B aráczSss József lett w.% új egri kanonok Változások és elő lépések az egri kanonok! testületben. Az ÉfBebfópáeztor a Hámán Ardrá« tpítk^noook elhunytéval kepciolatus fokozatos előléptetések folytán megüresedett ötödik sanonoki sisllumot Török Kálmán prépost kanonoknak, az így megürőaed-tt székesegyházi fő»*perősséget Venczell Ede prépost kanonoknak adományozta, az utolsó mt-stsrkanonoki szek.De pedig Baráczius József prépost, főesperes maklari plébánost nevezte ki én ezzel betöltötte ez üresedés- ben lévő kanonoki Ktallucaot. As Ér*6kfépán>z!or ezenkívül dr. Bárányay József enpsre», pócípatri plébánost éa Koncz Lajos erperer, kereiztespüspőki plébános* tűztelatbeli kanono «okká, Harkabusz László szent széki tanácsot-, b. esp *res, pásztói j plébánost pedig deghi c. apáttá í nevezte ki. Eger 1848 után Leskó József, az egri érseki Liceum nagytudású könyvtárosa a közelmúltban egy rendkívül érdekes és városunk históriája szempontjából igen értékes adatokban bővelkedő történeti munkát fejezett be „Egri krónika“ címmel. Az alább következő szemelvény a mü második részéből való, amelyet önálló kutatások alapján írt meg a tudós pap. Elfogatások Bartakovics Bsla Amit a 48-as időktől remélt a nemzet, minden megsemmisült. A földrengés összedöntötte a régi intézményeket és csak romokat talált az új egri érsek: Bartakovics Béla. Pyrker még 1847 december ‘2-án halt meg Bécsben, a rendűek ez a tökéletes megtestesítője nem élte meg a forradalom lázas idejét. Lonovlcs József Csanádi püspököt 1848 augusztus 2-án kinevezték ugyan egri érsekké, azonban az érsekséget soha sem foglalhatta el, mert a forradalom után le kellett mondania még a csanádi püspökségről is. A nyolc osztályú gimnázium. A város nagyjai, bálványai mind ledőltek s várakozóan tekintettek az egriek Bartakovicsra. vájjon mit tud tenni a zűrzavarban? Az osztrák hatalom beszüntette a jogi és filozófiai iskolákat, ha gyorsan nem járnak el, csak kis gimnáziumot engedett volna meg. Először is a nyolc osztályú középiskola nyílt meg az ő hathatós segedelmével, de kispapját részére továbbra is fenntartotta a bölcsészeti szak kétéves folyamát s csak a kellő pillanatra várt, hogy a jogi főiskolát is megnyithassa. Angolkisasszonyok. Már elődje Pyrker érsek tervezte, hogy a nők behatóbb nevelésére zárdát alapít Egerben, Erre úgy ő, mint fíajner Károly szép összeg pénzt hagyományozott. Bartakovics 1852-ben behozta az angolkisasz- szonyokat, akiknek mai épülete egy utcára terjed és magában foglalja az elemi, polgári, tanítónőképző, leánygimnázium és felsőkereskedelmi iskolákat. Irgalmas nénék. Legényegylet. 1858. körül sikerült megoldani az egri szegény intézetnek az ügyét is. Összesítette az idetartozó alapítványokat és a női ispitályt rábízta Szt. Vince leányaira, a szürke né- nékre, akik nagy önmegtagadással rendet hoztak be a züllött intézetbe, kórházat, elmebetegek házát és a szegényeknek menedéket nyújtanak. Ezen intézmény nagyon sokat köszön néhai Hersich Rafaella főnöknőnek, aki ötven évnél tovább vezette a kórházakat, folyton építke zett, senkire sem támaszkodva. 1860 szeptember 8-án nyílt meg a Katolikus Legényegyesület, amely az iparos segédeket gyűjtötte ösz- sze védő szárnyai alá. Ez is sokat fejlődött az elmúlt 70 év alatt. Új kétemeletes székházát, amely többi közt az iparostanulóknak bennlakást is ad, nemrég avatták fel. Örök váltság. Eger igen sokat köszönhet Bartakovics érseknek, ö szüntette meg a folytonos villongást akkor, amidőn 1854-ben megkötötte a várossal az örök szerződést. A borkilencedet, a szőlőalja taksákat'a város ötvenezer írtért megvásárolta a két földes uraságtól, ebből tízezer frtot az érsek egy külvárosi iskola építésére elengedett. Ez a szerződés Egernek teljes felszabadulását jelenti mindenféle jobbágyi szolgáltatások alól. Az akkori becslések szerint kétszázezer frt tőkének felelt meg az átengedett jö vedelem Bartakovics hazafias beszéde Bartakovics érsek méltóan szerepelt a politikai téren is, szigorúan ragaszkodott a nemzet alkotmányos jogaihoz. 1857-ben itt járt az ifjú uralkodó, Ferenc József még mint császár, nemtudjuk az ország állapotára nézve tett-e kérdéseket az érseknek, de az nyilvánvaló, hogy Bartakovics 1859. nov. 6-án a hercegprímás jubileumán, az uralkodó képviselője stb. előtt bátran elmondta: „Most is szigorú időket élünk; de egünkre a verőfénynek ismét fel kell derülnie. Itt régen a Bakácsféle kápolnában volt egy kő, melyre ez volt vésve : „Lege et fide diri- gitur populus.“ (Törvény és bizalom kormányozza a népet.) Akkor még törvény és bizalom kormányozta a nemzetet! A bazilika építésénél azonban a kő elveszett és a falazatba betemettetett. Ezen kőnek ismét napfényre kell jönnie; meg kell érnünk, hogy a népek ismét a törvény, a bizalom és igazság által kormá- nyoztassanak.“ Az abszolút korszak erslye. Az önkényuralomtól lenyűgözött nemzeti szellem csak elvétve nyilatkozott meg ily erősen. Az emberek hallgattak s csak egy-egy gazdasági, vagy még megtűrt irodalmi társulat gyűlésein vonultak fel és burkolt szavakkal érintették a fájó sebeket. Még a pincékben is vigyázni kellett. 1851-ben március 15. előestéjén több egri polgár gyűlt össze egy földalatti helyiségben és ott poharazás közben a haza szomorú sorsa is szóbakerült. Kihallgatták s másnap már következtek az elfogaMaradandó értékű ajándék a hordozható w villamos Singer varrógép * Preciziós munka és elismert legjobb minőség! Részletfizetésre is ! Kényelmes havi részletek ! Díjmentes bemutatás saját otthonában! Singer Varrógép Részvénytársaság. FIÓKÜZLET: EGER, KÄLLÄY ZOLTÁN UCCÄ 11. tások. Kapácsy Ferenc, Kosa György, Pók György, Dombrády László s Lieszkovszky József a pesti újépületbe hurcoltat- tak s csak bosszú zaklatás és fogság után jöhettek haza, Csiky Sándor azonban három évig ott maradt a bötönben. 1859-ben az egri kaszinó is meg akarta ünnepelni más városok módjára Kazinczy Ferenc születésének százéves fordulóját. Az irodalmi ünnepségből azonban nem lett semmi, betiltották s csak az alkalomra Pájer Antaltól és Tárkányitól írt ódák jelenhettek meg! A kis alkotmány ideje. Az 1860 október 20-án kihirdetett diploma szabadabb mozgást és levegőt látszott jelenteni másutt, de nem Egerben. Csak röviden rámutatok a megyeházán lezajlott jelenetekre, amelyekben Bartakovics Béla érsek, mint rövid időre kinevezett „örökös főispán,“ Almásy Pál, Németh Albert, Mocsáry Lajos, Szalay József stb. szerepeltek. Több nagy- és kisgyű- lés után semmit sem végezhettek, mivel az adó beszolgáltatását és a katona állítást a bécsi kormány magának tartotta fenn. Eger városa valósággal mozdulni sem tudott. Adóbehajtások 1 A város 48-iki törvények alapján megválasztott (1861. jan. 12.) tisztviselői Csiky Sándor polgármester, Schaffner János főbíró, majd később Csiky Sándor képviselővé választása után Ribossy Ignác helyettes polgár- mester tanácstalanul bolyongtak a kényszerűségek útvesztőjében. Úgy a kettős megye, mint Eger városa országos adót nem akart fizetni, mivel azok törvénytelenül voltak kivetve. Július 9-én a Líceum előtt felállított vadász századból egy sza- j kasz trombitaszó mellett az érseki palotába ment és követelte az adót, 16 forintot. Lefizették, majd a kanonokokhoz mentek, ahol már a fizetés nem esett meg simán, mert mindegyik házba 4—8 katonát szállásoltak be, ugyanez történt a vármegyeházán, a városházán, a tisztviselők lakásán és a város lakói táplálhatták a zsandárokat és azoknak sokszor még nem tiszteséges kör nyezetét is. A feketa orsók 1 Ezeket a sarcolásokat még az év első hónapjaiban sajátságos események előzték meg. Az akkor alakulóban lévő nőegyesület február 16-án a főtemplomban gyászmisét akart mondatni az Aradon kivégzett vértanukért. Ezt a helybeli katonai térparancsnok betiltotta. „A fekete mise“ betiltása megismétlődött február 27-én. 1848/9-ik évben elesett honvédekért február 27-én, mint a kápolnai csatának évforduló napján a főtemplomban gyász isteni tiszteletre akart összejönni az egri közönség. A helytartó tanácstól rendelet jött a főispánhoz, amely azt megtiltotta. Már 26-án délelőtt egy teljes zászlóalj vadász és egy lovas század zeneszó mellett vonult be a városba. Éjjel erős lovas és gyalog őrjáratok cirkáltak az utcákon. Másnap az összes templomok minden bejáratát szuronyos vadászok őrizték, a templomba senki sem mehetett be. A barátok templomában a soros miséző atyát levetkőztették, a servitáknál a felállított gyászravatalt a katonák szétszedték, pedig csak egy meghalt hivőért miséztek volna. Méhány előkelő nő a vári kálvárián gyűlt egybe, de csakhamar eltávozott. Ezeket a várba vezényelt katonák seprőkkel akarták szétverni. Börtönke viszik az iskolás ifjút. Sokat beszéltek Pertics Mihály nyolcadikos gimnazista esetéről is. Ez egy magánlevélben olyan dolgokról írt, amelyek akkor a leve gőben voltak, (jön Garibaldi stb.) Az ifjú Szabadkán a hadbíróság előtt tisztázta ugyan magát, azonban a budai főparancsnokságtól szi-
