Eger - napilap, 1930/2
1930-12-23 / 291. szám
2 EGEK 1930. december 23. iwiniimwii>iniiiwwianwinnfliniiiniiiiii in >wnirr oimwiwwnrni~n'f<ir^ünnririi ■ i-TiíihhiimnrnírnnrTwnifrnirrrírrr-rr-imp—i¥r~Mi Andriska megkapja a Cipőt Ruha- és cipökiosztás 500 Eger, december 21. Fél háromkor kezdődik a ruha- kiosztás. De már két órakor halk cio- szogfisokkal telik meg a városháza előcsarnoka, óvakodnak lassan felfelé a lépcsőn szegény- asszonyok, rongyos gyerekek. A nagyteremben már szépen rendbe van rakva minden. Glé- dfiban a jő egészséges cipők, mindegyiken cédula, rajta név; meleg ruhák, szép ünnepi fehér gallérral; kis csomagok, bennük mindenféle jő: kalács, füge, alma, szentjánoskenyér, meg sok fajta édessége a karácsonyi Jézutká- nak. Az asztal előtt, rshol máskor képviselőtestületi viharok szoktak kavarogni, szelíden áll a karácsonyfa és fenyő»zagot lengetnek meg az ajtónyitások. Pár perc múlva bevonulnak a gyerekek. Öiszázan. Ötszáz sprő, komoly igénylője az élet örömeinek és boldogságának, ami ebben a pillanatban: Ruha és cipő, garmadában szerte a padokon. Sodródnak befelé az ajtón. Közöttük Andriska. Hogy ki az az Andriska kérem ? Egy a sok Andriska közül. Kerekszemű, kerekfejű gyerek, akinek éppen olyan lyukak ásítanak a könyökén, mint a többinek. Andriska szeme már az ajtó- bői vizslán vetődik a cipőkre és hirtelen felujjong, mert ő azért jött ide, hogy egyet közülük a hóna alá kapjon. Csak még egy kis bizonytalanság és kíváncsiság motoszkál a koponyájában : ugyan melyik lehet az övé f De ahogy a helyére megy, elhalad az asztal mellett és hirtelen megpillantja ez egyik pár gyönyörűségen, hogy aszondja: Béta András. ígyEttől fogva Andriskát lélek nélkül víbzí tovább a sokaság. A lelke, kis fázős lelke belebujt a cipőbe és boldogan fészkelődlk odabent: jaj de jő meleg, jaj de jő meleg. Közben bejön a főispán bácsi, főispán néni, a polgármester bácsi, polgármester néni és még sok jő nőni és ott van Rubovizky főtisztslendő úr is, aki mindig csenget és azt mondja: csend legyen gyerekek. Behoznak egy nagy széket is, mert valaki azt mondta az előbb, hogy az Érsek úr is eljön. És csakugyan. Nemsokára bejön az Érsek úr is. Megcirőgat egy pár bodor fejet és leül. A gyerekek felállnak: Dicsőr- tessék a Jézus Krisztus. A nagyteremben egyre kevesebb lesz a világosság. A téli délután hamar sötétedik. A polgármester néni, mag a főispán kisasszony gyújtogatják gyermeknek a Városházán. a gyertyákat a karácsonyfán' Egyizerre megfényesedik minden kivül-balül. Kezdődik az ünnepség. Kis fehérruhás gyerekek szavalnak szépen, énekelnek, rövid jeleneteket játszanak. Közben az ötszázak is énekelnek. Krisztus Jézus született . . . Mennyből az angyal . . . Andriska is énekel. A tanító úr, aki a pad szélén áll és dirigálja az éneket, többször erősen Andriska felé néz. Mert Andriska nagyon siet. Pedig ő nagyon jó fiú. Amikor gyón is, alig van mondanivalója még. Valamikor hallotta, hogy bűn az, ami rossz, és legközelebb meggyőnta a főtisztelendőúrnak a npgy templomban, hogy neki ninci cipője. A főtisztelendő úr egy kicsit szomorúan elmosolyodott és azt mondta : Fiacakám ez nem bűn. Andriska azóta bűatelen érzéssel csapkodta a mezítlen lábát a hőban. Da mostmár lesz cipője: Ott van az asztal sarkán. Da előbb még el kell énekelni,ezt>z éneket. Andriska ezért siet. Borzasztóan boldog, hogy ő már tudja, melyik az övé. Él kéne mondani Jóskának, hogy ő már tudja, de így jobb. így titok. Igaz ugyan, hogy erősen fúrja az oldalát a dolog, de legyűri. Nézi a cipőt. A szeme kidülled és lopva, meg- hatottan, aprókat nyel. Rubovszky fötiszielendő úr csenget: csend legyen gyerekek, mert a főispánná ő méltósága fog szólni. És a főispánná őméltősága szól. Elmondja, hogy ezt a sok ajándékot csak azért tudjuk adni, mert a jószívű emberek sok pénzt adtak össze. De zárjátok szivetekbe a his Jézust is, aki megnyitotta az emberek lelkét, mert az ö segítsége nélkül mi sem örülhetnénk a ti örömötöknek. Azután'a polgármester bácsi beszél: Régen a szegények kunyhóiban is kigyűlt a karácioayfa. Ma nem telik karácsonyi örömre és áttörbetetlen sötétség fedi a a magyar karácsonyfát is. Trianon sötétsége. De amint Krisztus ereje megtörte a gőgösök erejét, a magyar igazság ereje is le fogja rombolni a korlátokat A szegénység szeretetét és háláját teszi le az ÉrsehfőpSsztor lába elé, amiért jő szívvel, adakozással pártfogolja a nyomorultak sorsát. Puohlin Lajosné felolvassa, kik adakoztak. 5 ezer pengőt adott az inségbizottság, ezerkétszázat a Szociális Misszió, a népjóléti miniszter pedig ruhákat és cipőket küldött. Kiosztásra kerül 320 pár cipő, 166 fiú ős 170 lánykaruha. A cipő. Persze a cipő. Andriska már nem bírja tovább. Két lyukas könyök összeütődik. Jóska te — aűgja. — Mia? — Látod ott azt a Cipőt az asztal végiu ? így mondja. Nagy óévei. — Ühü. — Te — és itt elönti az öröm — az az enyém. — Honnan tudod? — Láttam. Most már meg van felezve a titok, most már ketten nézik a cipőt, helyesebben a Cipőt. A fejük kidagad a többi fej közűi, szemestül együtt. Gyerekek csend Ingyen, most imádkozni fogunk. És a gyerekek imádkoznak. Megköszönik a Jóistennek a sok ajándékot és áldást kérnek a jő emberekre. Aztán, aztán, aztán, megkezdődik a kiosztás. Mindenkinek olvassák a nevét. Andriska áll, féllábon, ugrásra készen. »Bőta András.* Andriska rohan, félretaszigál mindenkit, kidülleszti a mellét, megragadja a cipőt és magához szorítja. Alig fér ki a torkán a böizönőmezépan. * Kegyelmes Érsekbácsi, méltó- ságos főitpánnéni ás polgármesternéni és összes jó nénik és bácsik, higyjék el, hogy ennél szebb pere még nem fordult elő a világ- történelemben. (por.) Tíz méteres Ívben zuhant le egy munkás a robogó teherautóról A szerencsétlenség áldozata súlyos koponyaalapi serülést szenvedett. Eger, december 22. A szombatesti órákban súlyos szerencsétlenség történt Szarvaskő közelében. A saját könnyelműlégének áldozatává lett Szecskó József munkás, aki most súlyos koponyaalapi sérüléssel, életveszélyes állapotban fekssik az Irgalmasok egri kórházában. Szecskó József a lillafüredi útépítésnél dolgozott ős 'szombaton este a munka befejeztével egy teherautóra kapaszkodott fel néhány társával, hogy gyorsabban és kevesebb fáradsággal jusson haza. A munkások a teherautó két oldalán foglaltak helyet és a heti munka után jó hangulatban tartottak hazafelé. Az egyik váratlan űtkanya- rulatnál az autó erős lendületétől Szecskó József, aki nem ka- passbodott eléggé, kizuhant a kocsiból s körülbelül tíz méternyi távolságban fogéi esett a megfagyott, rögös útra. A soffőr azonnal megállította a teherautót és a munkásokkal együtt a véresen, eszméletlen állapotban fekvő Szecikőhoz sietett. Eszméletre térítették a szerencsétlen embert, majd beszállították Egerbe, az Irgalmasok kórházába. Itt megállapították, hogy a szerencsétlen ember az esés következtében súlyos koponyaalapi sérülést szenvedett, úgy hogy felépülósó hez nem sok reményt fűznek az orvosok. Rendőri vizsgálat fogja megállapítani a súlyos baleset részleteit s azt, hogy a szerencsétlenségért Serhel-e valakit felelőség ; bár valószínűnek látszik, hogy a szerencsétlenül járt ember saját vigyázatlanságának lett áldozata. Két hónapig függött az abasári erdő egyik fáján egy öngyilkos gazdálkodó holtteste, míg rátaláltak Az erdei varjak borzalmas módon megcsonkították a hullát. Gyöngyös, december 22. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt napokban az aba- sári erdőben favágó napszámosok borzalmas leletre bukkantak. Az egyik fa ágán, kenderkötélen egy oszlásnak indúlt, megcsonkított férfi holttestét pillantották meg. Értesítették a felfedezésről a csendőrséget, amely megindította a nyomozást ás rövidesen megállapította, hogy a halott Takács János 65 éves abasári gazdálkodóval azonos. Az idős ember két hónappal szslött tűnt •! a községből s bőr mindenfelé keresték, nőm sikerült megtalálni. Hozzátartozói gondolták, hogy valószínűleg
