Eger - napilap, 1930/2
1930-12-19 / 288. szám
Aba 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. FGLITIEAI NAPILAP Felelős szerkesztőt Dr. Urbán Gusztáv. in SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 288. szám ♦ Péntek ♦ .Ege?', 1930 december 19. 2200 fővel szaporodott az idén Hevesvármegyében az elemi iskolások száma Ezzel szemben a tanítók száma mindössze néggyel emelkedett. Sok iskola túlzsúfolt, mert még mindig nincs elég tanterem. Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén igen érdekes adatokkal ismertette a vármegye közoktatásügyi állapotát. Jelentése szerint a folyó tanévben a vármegye területén mostanáig 39,358 mindennapi elemi iskolai tankötelest iskoláztak be. Ez a szám 2200-al több, mint az elmúlt tanévben. Különösen a felsőbb osstályok létszáma mutat állandó emelkedést, ami a beiskolázások fokozottabb ellenőrzésének örvendetes következménye. »A tanulók létszámának emelkedésével, sajnos, nem tarthattunk a mai nehéz gazdasági viszonyok között lépést uj tantermek építése tekintetében — mondja a jelentés, mert most is még hatvankét tanteremben váltakozó tanítás folyik. A vármegyében összesen 688 tanerő működik, és csak 634 tanterem van. Legalább még 70 új teremre volna szükség, hogy az itt-ott mutatkozó zsúfoltság és váltakozó tanítási rendszer megszűnjék. Túlnépes a kiskörei iskola, ahol 5 tanító 487 tanulót tanít. Ezért itt legalább még három új tanítói állás volna sürgősen megszervezendő, hogy a megfelelő tanítási eredmény biztosítható legyen. Éhez hasonló népességű iskolák az ecsédi, csányi, horti és erdőtelei, amelyeknek fejlesztése szintén elodázhatatlan már. A tanórái létszám az idén csak néggyel szaporodott, holott a tanulók száma 2200 fővel emelkedett. Mindamellett a vármegye népoktatásügyének képe nem a legrosszabbak közé tartozik, mert ha az említett iskolákat a szükséghez képest fejlesztik, akkor megyeszerle egy tanerőre átlsg 54—55 tanulónál nem jut több, ami megfelel a normális és előírt aránynak. Kriston Endre püspök vezetése alatt népes küldöttség kérte a kereskedelmi minisztertől a tiszapolgári kid megépítését Csak kézzel zúzott kővel szabad utat építeni. A belügyminiszter egy újabb rendeletével úgy intézkedett, — hogy a munkanélküliség leküzdése érdekében a makadámutak építésénél csak olyan zúzott követ szabad felhasználni, melyet a helyszínen kézierővel zúznak. Ennélfogva felhívja a hatóságokat intézkedésre, hogy a végrehajtásra kerülő összes maka- dftm útépítéseknél a fedőanyagot a helyszínére kőalakban szállítsák és az a helyszínén kézierővel törjék az előírt szemnagyságra. Az eljárási mőd lehetővé teszi, hogy útkilométerenkint 2—300 napszám alkalmaztassék, ami, mint munkaalkalom, a mai viszonyok között nem mellőzhető. Egg idegbeteg rokkant megakasztotta a törvényszéki tárgyalást. Eger, december 18. Az egri kir. törvényszék Pret- tenhoffer tanácsa előtt hatóság elleni erőszak vétségével vádolva állott Juhász József száz százalékos hadirokkant. Kihallgatni azonban nem lehetett a szerencsétlen embert, mert a tárgyalás alatt idegrohamot kapott, úgyhogy a tárgyalást is fel kellett függeszteni. Időjárás. Budapest, december 18. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Hazánkban a hőmérséklet süllyedése mellett csak elvétve volt kisebb havazás. Budapesten ma délben 2a 6. a hőmérséklet. Prognózis: változékony idő, kisebb kavazásokkal, később csendesebb, derOltebb és főleg éjjel hidegebb idő várható. * Eger, december 18. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap -j-2‘5 G. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig —12 G. fok. Ma reggel 7 órakor +1-6 0. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 771*2 mm. Szélcsend volt. A talaj mentén —4'8 C fokot mértek. Eger, december 18. A tiszapolgári hid ügyében nagyszabású küldöttség kereste fel Búd János kereskedelmi minisztert. A küldöttséget Kriston Endre püspök vezette. Debrecen város részéről Zöld József tb. polgármesterhelyettes, Boriodvármegye képviseletében Borbély Mateky Emil főispán vettek részt benne, valamint Hajduvármegye, Borsod, Miskolc törvényhatóságának kiküldöttei és a debreceni és miskolci kereskedelmi és iparkamarák vezetősége, az érdekelt tiszántúli vármegyék országgyűlési képviselői. Kriston Endre püspök részletes, alaposan megokolt memorandumot nyújtott át a kereskedelmi miniszternek, majd élőszóval is rámutatott arra, hogy a gazdasági, kereskedelmi és honvédelmi érdekek egyformán azt kívánják, hogy a tiszapolgári hidat mennél élőbb megépítsék. Debrecen város nevében, egyben Miskolc felkérésére is Zöld József polgármesterhelyettes kérte a minisztert, hogy a tiszapolgári hid megépítésével hozza közelebb egymáshoz azt a két országrészt, amelynek Debrecen és Miskolc a fővárosa. Búd János kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy ő maga is fontosnak tartja a tiszcpolgán hid megépítését és amint lehetséges, gondoskodik is a szükséges fedezetről. A kereskedelmi miniszter ezután hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A világpolitika forrongásai! A világpolitika horizontja borús, ködös s a leikeket megülö bizonytalanság nemhogy enyhülne, de fokozódik, mint a krízis felé tartó test hőmérséklete. A forrongás centruméban a gazdasági okok és rendszertelenségek állanak, amelyek egyformán megülik a magánháztartást és 8z államok pénzügyi gazdálkodását. Az állambölcselők és világgazdasági szakértők táborában voltak reménykedők, akik azt hitték, hegy egyes bajbajutott államok szanálásával meg lehet akadályozni a bajok elharepőzásfit, de amikor a hullámok egyre jobban terjedtek a az államok egymásután víz alá merültek, be kellett látniok azt, hogy a védelmi vonalat egyre jobban ki kell tolni. így állt elő az a helyzet, hogy egész Európát elöntötte a gazdasági krízis s egyöntetűvé vált a felfogás, hogy most már nem is egyes államokon, hanem egész Európán kell segíteni. Hogy még ezzel sem jutottunk nyugvópontra s hogy az erjedésszerű jelenségek határai még jobban kiszélesednek, azt a fel felbukkanó világjelenségekből megállapíthatjuk. Speciálisan magyar vonatkozásban, nem érdektelen figyelni az úgynevezett utódállamok helyzetét s egyben — a magyar gazdasági viszonyokkal szemben való viselkedését. A négy utódállam közül kétségtelenül Románia van a legnagyobb bajban, mert mig belső villongás gyengíti az állam belső erejét, addig az európai államok nem bíznak Románia gazdasági berendezkedésének stabilitásában s éppen ezért magukat távoltartani igyekeznek a romániai gazgasági élettől. Jugoszlávia a diktatúrában éli fai önmagát s ugylátszik, hogy gazdasági erejét nem is a termelés fokozására, hanem állami biztonságának körülbástyázására fordítja. Csehország csak a napokban buszálta össze azokat a szálakat, amelyek szerződéses atepon Magyarországhoz fűzték s az a szétválás, amely a két ország között a kereskedelmi szerződés felbontásával létrejött, eaak még jobban fokozza azt a
