Eger - napilap, 1930/2
1930-12-14 / 284. szám
Aha 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI KAP1LAP Felelős szerkesztő: Dr. Úrbéri Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. i: XLL évfolyam 284, szám ♦ Vasárnap ♦ .'Eger, 1930 december 14, Trak Géza polgármester az egri kereskedők és iparosok nagy többségének kérésére elrendelte _ _ _ rf mm 9 m a W V m R z új rendelet január elsején lép életbe. Trak Géza polgármester egyik legutóbb kiadott hirdetményében közölte Eger iparos éa kereskedő társadalmával, hogy az új esztendő első napjától, 1931 január 1. tői, a Radil Károly nyomddgazgatő, ipartestületi elnök kezdeményezésére eléba terjesztett kérelem alapján a vasárnapokra és Szent István napjára teljes üzleti zárórát rendel. Eger ezzel a lépéssel Budapest és a nagyobb vidéki vároiok mellé sorakozott úttörőül s alátámasztotta azt a szociális törekvést, melynek rövid időn belül meg kell valósulnia az ország egész területén. Mert lokális jellegű ez a záróra már csak az előbb említett jellegénél és az egységes rendszer elvénél fogva sem lehet. Már régtől fogva kellett volna, s ha eddig elmaradt, úgy most kell keresztülvinni az ország minden városában és községében a vasárnapi zárórákat az üzletek, kereskedések sokféleségében addig a vonalig, ameddig azt a mindennapi élet szükségleteinek kielégítése megengedi. Nemzetgazdasági szempontok kívánják a vasárnapi teljes pihenőt. Ezt annak az iparosnak és kereskedőnek, aki nem agyondolgoztatott, örökös rabságba fogott alkalmazottakat foglalkoztat, nem kell bővebben magyarázni: úgyis tudja, hogy mi a különbség egy fáradt, elégedetlen s a szabadnapról visszatérő friss munkaerő produktuma között. Szociális kívánság egyben, amit Eger jőérzétű iparosai és kereskedői akarnak. Át kell engedni egy napot a hétből az alkalmazottnak, hogy magára is fordíthasson némi gondot és lerázhassa a raktárak porát, a business idegőrlő zsivaját. És talán nem esik jől ez a pihenőnap a kereskedőnek, munkaadónak is? Amennyiben nem helyi jellegű, hanem országos lesz ez a munka- programmválioztatás, úgy senki sem hiheti, hogy egy fillér haszontól is elmarad. Manapság a fogyasztó nem azért vásárol, mert unatkozik vasárnap. Vesz, ha szüksége van az árura ős vásárol akkor, amikor nyitva van az üzlet. Nem valószínű ugyan az sem, hogy a szalőki, felnémeti földmíves Füzesabonyba vagy Mezőkövesdre menne vásárolni Eger helyett, ha itt zárva találja egy napon át az üzleteket s ideig óráig az említett helyeken még nem lép életbe a vasárnapi teljes pihenő rendszere. Angliában — amelynek kereskedelmi fejlettségét a miénk még csak meg Bem közelíti — igen jől bevált ez az üzletrend, csodálatos tehát, hogy Magyarországon, így nálunk Egerben is nem egy ellenzője akad. Hogy miért? Konkrét esetekkel, személyi körülmények hangoztatásával könnyű, de nem helyénvaló volna megvilágítani ezt a kérdést. így csak általánosságban mutathatunk rá, hogy azok az érdekeltek, akik a legliberálisabb és szociálisabb gondolkodásúnak vélik magukat, lelkiismeretfur dalás nélkül robotoltatják az alkalmazottat lehúzott rollók mögött, zárórák előtt és után egyaránt, s tűzzel-vassal küzdenek a nekik érthetően nem tetsző újítás ellen. Szerencsére azonban az egri iparosok és kereskedők jórésze — és itt jőlesóen kell leszögeznünk, hogy felekezeti különbség nélkül — átlátta ennek a kérdésnek fontosságát és döntött úgy, amint azt a boltküszöbön túllátő józan felfogása mások érdeksérelme nélkül diktálta. Ennek a döntésnek kifejezője volt azután a napokban megjelent ide- vonatkozó polgármesteri rendelet. A Mátraszanatórium építkezési aktáit felülvizsgálják. [Gyöngyösről jelentik : A Mátrában épülő és befejezéshez közeledő szanatórium építkezése ellen, mivel több névtelen feljelentés érkezett a budapesti rendőrfőkapitányságra és az ügyészségre, az építkezés aktáit a népjóléti minisztérium elővette és szigorúan bizalmas házivizsgálat indult meg annak felderítésére, hogy történt-e egyáltalán visszaélés és ha igen, kit terhel a felelősség. Nemzetközi autóbuszjárat beállításáról tárgyalnak Budapest— Eger—Lillafüred között Rz autóbusz kiinduló állomása Berlin lenne. Miskolc ezt az idegenforgalmi szempontból beláthatatlan fontosságú tervet is magának akarja kisajátítani. — Rz illetékeseknek minden erővel rajta kell lenni, hogg az eredeti elgondolás valósuljon meg. Eger, december 13. Jő pár esztendeje Eger idegenforgalmi jelentőségét miuden elgondolás, terv, szándék az új Budapest — lillafüredi autóúttal hozza összefüggésbe. Ettől az úttól várják u város kereskedelmi életének és méltán elvárt, megérdemelt idegenforgalmának felemelését. A fővonaltól elzárt, megbénított, egyedülhagyott és mostohán kezelt Egernek valóságos megváltás ez az út és esztendők óta távoli remény volt, hogy a súlyos összegeket felemésztő befektetések ezzel a nemsokára megnyíló úttal kezdenek kamatozni. A lillafüredi út megépítésével kapcsolatban felmerült egy nemzetközi autóbuszjárat beállításának terve. Az eredeti elgondolás szerint ennek az autóbuszjáratnak kiinduló állomása Berlin, innen Prágán, Becsen, Budapesten át, Egeren keresetűi vezetne Lillafüredre s ugyanezen a vonalon vissza. Egernek, a város vezetőségének minden erővel törekednie kell, hogy ez a terv egész teljességében megvalósuljon, annál is inkább, mert Miskolc, az Északmagyarországi Idegenforgalmi Szövetséggel karöltve, meg aksrja változtatni ezt az elgondolást. Miskolc magának akarja megszerezni ezt az idegenforgalmi szempontból beláthatatlan fontosságú autóbuszjáratot. Mióta a budi pest—miskolci vasútvonalat megépítették, a sáros, jelentéktelen kis Miskolcből »metropolis« lett, gyárkéményei vannak, élénk kereskedelme van s a szerencsétlen trianoni béke őta egész Felsőm agyarország gócpontja. Nagyon enyhén nevezve is szerénytelenség, hogy most minden dédelgetós tetejébe még ezt az alkalmat is magáévá akarja szédíteni nagyon is átlátszó érveléssel. Egernek résen kell lennie. Veszélyben forog a Korona rentabilitása, amelyet az idegen- forgalomra, elsősorban a Lillafüred felé orientálődő idegenekre építettek. Ki fog a Bükkbe, Lillafüredre igyekező idegenek közül Egerben megszállni, ha nem tud tovább utazni innen, csak a füzesabonyi vicinálison át ? Miskolcon azt hozzák fel érvül az ott átvezetendő putóbuszút mellett, hogy az idegen náluk «parkokat és gyár kémény eket, meg forgalmat fog látni.* Arra, úgylátizik, nem gondoltak, hogy az a berlini, vagy bécsi idegen sokkal nagyobb gyárkéményeket láthat ottaon és legalább olyan parkokat, mint Miskolcon. Nem is beszélve a forgalomról. Nálunk talán több joggal hivatkozhatnánk művészi emlékeinkre, — a középeurópai barokképítészet legszebb remekeire, a maga nemében egyedülálló várra stb. amelyek mind ékesen szőlő érvek Eger mellett az autőbuszút átvezetésére. Mi értelme volt az egész lillafüredi út megépítésének, ha nem fogják felhasználni? Ezzel a szerénytelenséggel szemben résen kell állnia a város vezetőségének és mindent megtenni az eredeti elgondolás keresztülvitelére. A győri Idegenforgalmi Hivatal kiküldöttje Egerben Eger, december 13. A győri idegenforgalom megszervezése és fejlesztése céljából Glück Mihály iparkamarai tisztviselő a győri Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából Egerbe érkezett az egri idegenforgalom tanulmányozására. Ma délelőtt meglátogatta Trak Géza polgár- mestert és Bárány Géza igazgatót s beható tanácskozásokat folytatott velük az egri tapasztalatok felett.
