Eger - napilap, 1930/2

1930-11-27 / 270. szám

2 EGEK 1930. november 27. •«re—iiw niiiiui m mmmKmmmmmmmmmmmmummmmmmmmmmmmm Az egri kereskedők nagygyűlése Eger, november 26. Az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés egri kerülete tegnap este elöedőgyűlést rende­zett, melyen Polatsik Jenő el­nök és Gröber Ferenc társelnök vezetésével az egri kereskedők csaknem tel­jes számban vettek részt. A Korona-szálló termét telje­sen megtöltő közönség soraiban ott láttuk a hatóságok képvise­lőit és a társadalmi élet több re­prezentáld! is. Polatsik Jenő el­nök megnyitója után Nádor Jenő, az OMKE központi titkára tar­totta meg mindvégig élénk ér­deklődéssel és tetszésnyilvání­tással kísért előadását »A név­telen adófizető mérlege« címen. Az előadás egyes részleteit a következőkben közöljük: — Hevesmegye címerén zöld mezőben gólyát látunk. A gólya egyebek között arról is neveze­tes, hogy sokáig és kitünően áll fél-lábon ie. A hevesmegyei ke­reskedők ezzel szemben két lá­bukon is alig tudnak megállani a mai nehéz helyzetben. A gó­lya fél-lábbal a mező szélén, a kereskedő fél-lábbal a tönk szá­lén áll. A címerben szőlőfürt is szerepel. Ezzel is baj vaD. A fürtöt a gólya egy lábbal tartja. A fürtből préselt egri bikavér­nek, bornak az„árnivóját az ösz- szes szakminiszterek se tudják kellő nívón tartani. — A mai helyzet jellemzésére legcélszerűbb, ha felállítjuk a névtelen adófizető mérlegét, kaki rengeteg sok mindennel tartozik a kincstárnak. Tengernyi egye­nes-, forgalmi- és fogyasztási adóval, illetékekkel és számta­lan közteherrel, tartozik ugyan- azután a tevékenysége után többféle adót és sok esetben a saját pénze után kamatot fizet­ni a kincstárnak. Ezzel szemben követelni — semmit se szokott. — Nagyjelentősége van a kül­földi kölcsönnek, de nem elég a külföldi pénzforrás egymagában, hanem ki kell építeni a felhasz­nálásához szükséges egészséges gazdaságpolitikát. — Igaz hogy nagyon sok a baj, amin nehéz segíteni. A megoldás elől azonban nem szabad és nem lehet kibújni folyton Trianon­nak, a világkrizisnek és a türe­lem szükségességének hangoz­tatásával. — Senki sem tagadja, hogy trianoni állapotok között élünk, de az egyfázisú forgalmiadőrend- szer bevezetését, Frank Tivadar egri városi ta­nácsnok sok költség megtakarí­tását lehetővé tevő adóügyi ra­cionálási javaslatainak megva- valósítását, a magyar kézműves kisiparos termékeit is sújtó luxusadó el­törlését, a szövetkezetek pénz* báli támogatásának megszünte­tését nem tiltja a trianoni szer­ződés. — Nagy részben helyes, hogy az agrár Magyarországon és különösen az agrár Hevssmegyében a mezőgazdaság felsegítésével, mint a kereskedelem egyik leg­lényegesebb vevőkörének meg­erősítésével igyekszenek segíteni a kereskedelmen és iparon is. De ez nem elegendő. 18 éves korunkig jől gondos­kodik rólunk a kultuszminisz­térium, 65 éves korunkon tűi — aggkori biztosítással— a nép­jóléti minisztérium, de 18-tól 65-ig talán csak az adóvégrehajtó törődik velünk igazán. —■ Szeretjük; a meglepetéseket, de nem olyan formában, miat a poatatarifák megkérdezés nél­küli felemelése. Az Esterházy könyvtár itt Egerben őrzi Mikes Kelemen törökországi leveleinek eredetijeit. Lehet, hogy a posta- tarifadrágítSs azt célozza, hogy minél több ilyen megírt, de pos­tára nem adott levél maradjon az utókorra. — A kereskedőre sok ódium hárul a drágaság miatt. A nyers­anyagok világpiaci árai sok cikk­nél 50%-kai estek, a készárukat az üzletben mégsem kapja lé­nyegesen olcsóbban a fogyasz- tőközönség. Ezért is a kereske­dőt okolják, holott azok között sokkal élesebb az árverseny, mint kellene s csak a vasúti díjszabás, postatarífa és adóter­melése, de elsősorban a gyár­ipari kartelek erőszakos árnivó- tartást törekvései akadályozzák a nyersanyagár csökkenésének kellő érvényesülését. Igaz, hogy a készáru ára nem egyedül a nyersanyagtól, hanem a munka­bértől, adóktól a egyéb rezsi­tételektől is függ s ez utóbbiak nem csökkentek, de 50 */«-os nyersaoyagárcsökkenéínek nem 4—5 %-os készárumérséklés fe­lel csak meg, hanem több. Tes­sék megnézni az egri kereske­dőknek közvetlenül gyáripari elsőkézböl vett számláit s a két esztendővel ezelőttiek és a maiak között nincs meg a kellő dife- rencia. Le kell szállítani a vám­tételeket s akkor a gyárak és kartelek kénytelenek lesznek normális árnivőra leszállni. Nem a kereskedő drágít, Szabott árak betartásával, a rosszhiszemű vándoradóiok kö­zös nyilvántartásával, a márka- cikkek minél nagyobb mértékű bevezetésével és az oktalan áru- elpocsékolás kiküszöbölésével kell védekezni a kartelek mai politikájával szemben. Egy egészséges fokozatos árle­morzsolódásnak okvetlenül jön­nie kell. Bizni kell az egri kereskedelem őserejében. Eger a történelem egyik moz­galmas korszakában nem egé­szen 300 év alatt hétszer pusz­tult el és újra talpraállott mindig, talpra fog állni most is. — Ehhez azonban az Is szük­séges, hogy a kereskedelem sza­badon fejthesse ki tevékenységét. Ne legyenek káros megkötöttsé­gek, államilag szubvencionált il- ligitim versenytársak. (Az Eger tudósítójától) Gyöngyös, november 26. A gyöngyösi Gizdakör most tartott egy nagyszabású Szent Imre ünnepélyt, amely után ban­kettet tartott az Egyesület. Itt több olyan felszólalás történt, amely túlnő a bankett keretein és nagyon kívánja a nyilvános­ságot is. Gyöngyösön, amely város az 1917 es nagy tűzvész óta rop­pant igyekvéssél próbálja utúl­érni sajátmagát, sok mindent tettek, ami követendő példa Eger előtt is. Puky Árpád dr. polgár­mester felszólalása kapcsán el­mondotta, hogy Gyöngyösről az idei szőlőóvad alatt több mint 1250 vagon szőlőt exportáltak a gazdák. Ez a jobb idők kezdetét je­Eger, november 26. Súlyos gázolás történt az el­múlt este hét óra tájban a fel­németi országúton. A gázolás ál­dozata összeroncsolt tagokkal fekszik az Irgalmasok kórházá­ban. Molnár József 54 éves szarvas­kői cipészsegéd szerszámokat venni jött Egerbe s itt bevásár­lásait elintézve, hazafelé tartott Felnémet irányában. Az öreg cipészsegéd elgondol­kozhatott az úton, mert nem vette észre, hogy a háta mögött egy kétlovas parasztszekér kö­zeledik erős vágtatásban. Föl­eszmélni sem volt ideje, mert a a kocsis egyenesen ráhajtott a szerencsétlen emberre. — Amint kifizetődött megja­vítani az emberi exisztenciák pusztulásának statisztikáját, a halálozási statisztikát, úgy kifi­zetődik megjavítani az ipari és kereskedelmi exisztenciák pusz­tulásának, a kényizeregyezsé- geknek és csődöknek statiszti­káját. — Kérjük, jöjjenek az illeté­kesek ezt a kereskedelmet, ezt a nagyon beteg magyar keres­kedelmet talpraállítani amíg nem lenti, különösen ekkor, ha hoz­zátesszük, hogy a tél folyamán egymillió hektoliter bor külföld di elhelyezésére van kilátás. Igaz, ezzel szemben egy ke- vésbbá örvendetes kijelentések ii hangzottak el ezen a banketten. Ezek bizonyságul szolgálnak arra, hogy éveken kereiztül nagyon megfeszített munkával keli dolgozniok a gazdáknak, ha ki akarják heverni az utóbbi néhány esztendő rossz termését és forgaimatlanságát. Oswald Géza kimutatást ter­jesztett elő, mely szerint Gyön­gyösön betáblázott teherként 20 millió pengő nyomja a szőlőtulajdono­sok birtokát s ugyanannyi lehet a be nem táblázott adósság összege. Molnárnak már nem volt ideje elugrani, a kocsi rúdja fellökte, majd a kocsi is átgázolt rajta. A szerencsétlenség után Molnár elvesztette eszméletét, s ezt a gázoló kocsis fölhasználva megcsapkodta a lovakat s a szerencsétlen embert össze­tört tagokkal, vérbefagyva késő.« Húszmillió pengő nyomja a gyöngyösi ingatlanokat 1250 vagon szelőt exportáltak külföldre a gyöngyösi szőlőbirtokosok. Súlyos gázolás a felnémeti országúton A szerencsétlenség után elmenekült a gázoló brutális kocsis. Egész éjszakán vérbefagyva fetrengett az áldozat egy ház tövében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom