Eger - napilap, 1930/2

1930-07-15 / 158. szám

Ae» 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKA! NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON: 11. - KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 158. szám <► Kedd ♦ Eger, 1930 július 15. Sa|át érdekei ellen vét az egri közönség, ha házaló ügynökök útján szerzi be szükségleteit A helyi ipar és kereskedelem megkárosítói ellen fokozottabb ellenőrzésre van szükség. Elkészült az iparfejlesztési tör- véng tervezete. A kereskedelmi minisztérium régen foglalkozik az iparfejlesz- téai törvény reformjával, és el­készült a tervezetnek nyera sző vege is. A javaslatnak egyik része le­hetővé teszi a kereseti adó ösz- azegével a vállalatok jövedelmi adó összegének csökkentését. Ezeken az adómentességeken kívül a javaslat tervbeveszi a kedvezményezett vállalatok pénz­beli támogatását, vagy kölcsön­nel való megsegítését. Igen érdekes lesz a javaslat­nak az a része, amely az ex- portfejlesztás érdekében nyúj­tandó segítségről intézkedik. E szerint ha valamely vállalat termelésé­nek legalább huszonöt százalékát exportálja, ennek arányában adó- és illetékmentességet kap­hat. Ha pedig a magyar mezőgaz­daság termelvényeit viszi ki ne­mesítés után, akkor az adómen­tesség a kiviteli arányt ötven százalékkal is meghaladja. Módot akar adni a javaslat ar­ra, hogy kögazdesági érdekből olyan vállalatok kölctöneiért, amelyek a mezőgazdaság által termelt cikkek feldolgozásával foglalkoznak, az ipari alap jót­állást vállaljon. A javaslat felhatalmazást fog adni a kiviteli hitelbiztosítás és az exporthitel ügyének rende­zésére is. Felhatalmazást ad a kereske­delmi miniszternek, hogy az ősz ízes közüzemeket felülvizsgálja és a feleslegesnek nyilvánítandó üzemek lebontása iránt intéz- kedhessék. Általában az új köz­üzemek létesítését kormányhatő- sági engedélyhez fogják kötni. Igen értékes kedvezéseket he­lyez tehát kilátásba az ipar szá­mára az elkészült javaslat, ame­lyeket nemcsak a gyáripar, ha­nem a kézmüvesipar, a háziipar és a kisipar termelő szövetkezetei is igénybevehetnek, ha a felté­teleknek megfelelnek. Ismét ölt a lübecki halál-szérum. Lübeck, július 14. A tuberkulotikus szérummal beoltott gyermekek közül vasár­napra ismét meghalt kettő. Ezzel a halálesetek száma 57-re emel­kedett. A csecsemők közül be­teg 62. 73-nak javűl az állapota és 59 még orvosi felügyelet alatt ál). Lapunkban nem egyszer in­téztünk támadást a helybeli iparosokat és keres­kedőket súlyosan megkárosító házaló kereskedelem ellen, amely olcsó, de annál silányabb árújával a saját kárán okulni nem akaró közönségnek is szám­talan csalódást okoz. A hatóságok akciónk mellé álltak és egymásután jelennek meg a rend­őrkapitányi s más hivatatfőnöki rendelkezések, melyek a szigorú ellenőrzés élet­beléptetése mellett kitiltják hiva­talaikból a házalókét. Szükség is volt erre, mert konkrét ada­tokkal igazolhatjuk, hogy az ellenőrzésre hivatott intéz­mények tisztviselői között kö­töttek legjobb üzleteiket ezek az ügynökök, akik ruhaszövettől és nyakken­dőtől kezdve a fogpasztáig, min­dent árultak. Az intézkedéseknek sajnos igen korlátozott volt az ered­ménye. A vásárló közönség pedig más kárán okulni nem akar 8 a saját csalódását hamar felejti. Ez az oka aután annak, hogy ismét — mint a legyek — hem­zsegnek Egerben a házaló ügy­nökök. Új rendőrlaktangát kap Hatvan. Hatvan, július 14. A hatvani rendőrség épülete az országban található laktanyák között kétségkívül a legutolsók sorában ál). A község vezetősége éppen ezért akciót indított, hogy a belügyminisztérium építtessen új helyiséget a rendőrségnek. Bizottság ment ez ügyben Sztra- nyavszky államtitkár elé, akinél kerülete kívánságának teljesítése érdekében Seinyei Merse Jenő képviselő is interveniált. A hat­vaniak erősen bíznak az akció sikerében. Különösen sok akad, aki ruha­szövetmintákat mutat be és arra megrendeléseket vesz fel. Hogy a leszállított árú mily silány minőségű, az csak később tűnik ki, amikor már visszt csinálni nem lehet az üzletet, emely törvénybe is ütközik, mert ez 1900. évi XXV. t. c. sze­rint iparosok, kereskedők, vagy ezeknek megbízottai, az iparos, vagy kereskedő lakhelyén kí­vül, mintával vagy minta nél­kül, megrendelések gyűjtésére csak olyan iparosokat és keres­kedőket kereshetnek fel, akik mint szakemberek, ugyanazon árunak eladásával foglalkozhat­nak. Különben A hivatlan házaló megrendelés- gyűjtésével kihágást követ el, amelyet a nála talált árúkészlet elkobzásával és súlyos pénzbír­sággal büntetnek. Egri kereskedőink és iparo­saink raktáraiban megtalálja a vásárló kÖ8Önség a kívánt cik­keket, ne küldje tehát pénzét idegenbe. Pártoljuk a helyi ipart és kereskedelmet. Az illetékes hatóságok pedig fokozottabb el- lenőrzéesel szerezzenek érvényt kiadott, de be nem tartott ren­delkezéseiknek. Üresek a balatoni nyaralók. Lassankint a nyár deresa felé ballagunk. A forró kánikula után ha most átmenetileg hűvösebb is az idő, mégis ilyenkor már megteltek a balatoni fürdőhe­lyek. Az idén még Siófok is tel­jesen üres. Jellemző Aligára is, hogy míg tavaly ilyenkor 70 volt a per sióban levők száma, idén csak 18 an vannak. A balatoni fürdők kihaltságának egyik fő­oka az, hogy a társadalom ál­talános elszegényedésével kap­csolatban kevesebb lett azok száma, akiknek fürdőre is jut. A másik ok pedig a magas árak, amelyek a külföldi fürdőárakkal nem versenyezhetnek. Nemzeti hadsereg a toborzott hadsereg helyébe, ez ma Magyarország sok prob­lémája között az egyik legelső helyen álló. A trianoni békeszer­ződés úgy rendelkezett, hogy magyarország nem tarthat ren­des katonaságot, hanem csak zsoldos hadsereget. Ennek a hadseregnek a létszámát 35.000 főben szabta meg. Nyilvánvalóan nagyon kicsiny hadsereg ez, alig elegendő a legelemibb katonai szolgálatok ellátására. Mégis óriási összegekbe kerül, éppen mert minden egyes tagját kifi­zetői kell. A béketárgyalások idején a győztes hatalmak minden erő­vel ragaszkodtak a zsoldos had­sereghez. A maguk szempontjá­ból nagyon is jól tudták, hogy miért teszik ezt. A zsoldos had­sereg egyrészt a rendszer belső természetéből kifolyólag sohasem éri el a katonai szellemnek azt a fokát, amelyet csak a rendes sorkatonaság biztosíthat, más­részt óriási összegekbe kerül. Ha a győztes hatalmak nem ragasz­kodtak volna a zsoldos hadse­reg rendszeréhez, akkor éppen a redukált létszám miatt a had­ügyi kiadások meglehetősen cse­kélyek lettek volna. Ez azonban annyit jelentett volna, hogy az itt megtakarított összegeket a háborúban gazdaságilag megté­pázott vesztes országok talpra- állílására lehetett volna fordí­tani. Mivel azonban a fegyve­rekkel megvívott harcot logiku­san követi a gazdasági háború, a győztes hatalmak ennek egyet­len kínálkozó lehetőségét sem akarták kihasználatlanul hagyni. El kellett azonban fogadni ezt a méltánytalan rendszert, mert hiszen a háború befejezését kö­vető »béke-tárgyalások« tulajdon- képen nem tárgyalások, hanem az egyik fél diktált, a másik pedig kényszerből mindent aláírt. Ez az időpont azonban már több mint tíz évi messzeségben van mögöttünk. Ideje tehát, hogy a békeszerződések igazságtalan­ságait mind nagyobb erővel szellőztessük és küzdjünk azok megváltoztatásáért. Ennek a tö­rekvésnek a során merült fel az a gondolat is, hogy az engedé­lyezett 35.000 főnyi létszám fenn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom