Eger - napilap, 1930/2

1930-11-21 / 265. szám

ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON« 11.-KIADÓHIVATAL« EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON « 87. - POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. «I XL1. évfolyam 265. szám ❖ Péntek ♦ Pger, 1930 november 21. Mennyi lesz a különadó? Wekerle Sándor pénzügymirisz- tér a takarékossági törvényja­vaslattal kapcsolatban új adó­tervezettel lépett a nyilvánosság elé. A tervezet szerint azok az adózók, akik kereseti adót fizet­nek, továbbá, akik a társulati adóról szóló törvény értelmében tantiem adó áld esnek, az államkincstár javára külön adót is kötelesek fizetni. E külöa adó alól mentesek azok a jövedelmek, amelyek betenkint a harminc pengőt, illetőleg ha­vonként a százhúsz pengőt nem haladják meg. A következőkben felsorolja a javaslat azt a táblázatot, amely ezt a különadót szabályozza. Heti 30—35 pengőig 20 fillér adót kell fizetni, heti 50 — 55 pen­gőig e különadó összege 50 fil­lér. Heti 75—80 pengő kereset­nél 1 pengő a különadó, amelyet természetesen szintén hetenként számítanak. Ha a jövedelem ha­vonként a 120 pengót megha­ladja, akkor a következő külön­adót számítják havonként: 120—140 pengőig —-80 pengő 140—160 « 1*— « 160—180 « 120 180—200 « 1-60 200-220 « 2 — 220—240 « 2 40 « 240—260 * 280 t 260—280 « 320 « 280—300 « 360 « 300—320 « 4 — 320—340 « 4‘40 340—360 « 4 80 360-380 < 5 20 « 380-400 « 5.80 400—420 « 640 « 420—440 « 7 — 440—460 « 760 460—480 € 820 « 480—500 « 8-80 600-640 « 13 — 800-840 » 22— c 960—1000 « 30 — 1200—1240 « 42— « Kétezer pengőnél havi száztíz pengő, háremezer pengőnél havi kétszázhuiz pengő és hatezer pengőnél havi ötszázhatvan pen­gő az adó. Tízezer pengőnél havi ezer pengő. Tízezer pengőn fe­lül az adó az illetmény tiz szá­zaléka. Ezt a különadót a munkaadó köteles levonni és az államkincs­tárba befizetni. Az egri tisztviselők fizetésük egy részét ielajánlják az inség- akció céljára Eddig a vármegyei, pénzügyi tisztviselők, a jog­akadémia és a siketnéma intézet tanári testületet s a dohánygyári tisztviselők jelentették be felajánlásukat. 4 százaléktól 20 százalékig progresszív kulcs szerint fizetik az önkéntes hozzájárulást. A tisztviselők e nemes gesztusával körülbelül 3—4 ezer pengővel gyarapodik az inségadó anyagi fedezete. Eger, november 20. Hedry Lőrinc dr. főitpán, a törvényhatósági inségakciő meg­szervezésével kapcsolatban érte­kezletre hívta össze az egri igaz- ságügyi, önkormányzati és álla­mi hivatalok vezetőit. Az érte­kezlet beható tárgyalásokat foly­tatott abban az irányban, hogy a városban székelő hivatalok tisztviselői milyen mértékben ve­gyék ki részüket az Ínségesek felsegélyezásének nehéz munká­jából. A tárgyalások folyamán az a vélemény alakult ki, hogy az egri tisztviselők egyöntetűen fog­lalnak állást ebben a kérdés­ben és négy hónapi fizetésük egyrészé- ről lemondanak az insógakció céljára. Az értekezlet konkrét formá­ban is megállapította a felaján­lást. A kisebb fizetésű hivatal­nokok jövedelmét érintetlenül hagyva, inkább a nagyobb fizetésű tisztviselők vállalták ezt a terhet, zzázalékos kulcs alkalmazásával. A terv szerint a 150 pengőn aluli jövedelmű tisztviselők, anyagi helyzetükre valő tekin­tettel, mentesülnek a felajánlás alól, ezen a határon felüli havi fize­tések 4—20 százalékát ajánlják meg, fizeiési osztályon­ként progresszívon emelkedő kulcs szerint. A hivatalok vezetői az érte­kezlet eredményéről értesítettéa tisztviselőiket és jellemző az egri hivatalnokok megértő szivére és szociális lelkületére, hogy a kol­legiális megbeszélés befejeztével egymásután csatlakoznak az áldozatos mozgalomhoz. A vármegye főispánjának ed­dig a vármegyei, pénzügyi, do­hánygyári tisztviselők, valamint a jogakadémia és a siketnéma intézet tanári karai jelentették be megajánlásukat a megálla­pított feltételek szerint. Az egri tisztviselők e nemes gesztusával körülbelül három négyezer pengővel növe­kedik meg az insógakció anyagi fedezete. Bizonyos, hogy a tisztviselők magatartása, különösen ha te­kintetbe vesszük a kereseti adő rövidesen várható felemelését, olyan áldozatkészségről tesz ta­núságot, amely kell, hogy el­ismerést és megbecsülést keltsen az egész társadalomban a sokat szenvedett de törhetetlen közép- osztály iránt. Időjárás. Eger, november 20. A Metsorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap -j-1‘2 0. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig —1 C. fok. Ma reggel 7 órakor —0 2 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7598 mm. Szélcsend uralkodott. Csapadék (hó) alig mérhető. A talaj mentén —42 C. fokot mér­tek. Prognózis: Az időjárásban lénye­ges változás nem várható. Legyen konjunktúra. Előkelő vendég járt Budapes­ten, megérkezett és elutazott Ronald Steal dr., az amerikai konjunktúrakutató intézet egyik vezetője. Mialatt Budapesten járt, nagyon okos dolgokat mondott. Amerikában az »ölven erős em­ber« összeült, hogy megbeszélje a termelés válságának kérdését és megállapítsa, lehet-e segíteni a gazdasági bajokon. Ez az őt- ven ember körülbelül 10 mil­liárd dollárt jelent készpénzben, ami még odaát is szokatlan do­log. A jő Európát is érdekel­heti, mit határozott ez a 10 mil­liárd dollár a jövőről, hát még, ha tudjuk, hogy ez egyszer ala­posan fején találták a szöget. Tulajdonképpen roppant egy­szerű a dolog, csak arról van sző, hogy a fogyasztók vásárló- képességét kell Európában és Amerikában növelni. Mert nem nem igaz az, hogy túltermelés van, hiszen ugyanakkor, amikor Brazíliában hajőrakomány szám­ra öntik a kávét a tengerbe, na­gyon sok európai polgárnak még cikóriára sem telik. És az is igaz, hogy Ford sem tudna elég autót gyártani, ha mindenki autőt vehetne, akinek arra szük­sége van. Egyedül Magyaror­szágon játszva föl lehet sorolni 200 ezer embert, akiknek nincs autójuk, pedig foglalkozásuk megkívánná. Hát mindez ilyen egyszerű. Yoltaképen nem is hiányzott az egész kérdés megoldásához más, minthogy a dolog nemcsak a fo­gyasztóknak, hanem a nagyter­melőknek is sürgős legyen. Ne­künk ez a kedves amerikai ven­dég egyáltalán nem mondott új­ságot, mi ezt már régen tudtuk, de úgy voltunk vele, mint a bi­zonyos ember a kutyával. »Ne féljen, nem harap a mi kutyánk«. Erre a mi emberünk szerényen megkérdezte: >Ea elhiszem ké­rem, de tudja-e ezt a kutya is? Ilyenformán voltunk mi is ezzel a gazdasági válsággal. Most nagyon jól esik, hogy vég­re Amerika is tudomásul veszi, hogy ő nem skarja Európával szemben a harapós kutya sze­repét játszani. Az egészből pedig van egy tanulság: a gazdasági válság

Next

/
Oldalképek
Tartalom