Eger - napilap, 1930/2
1930-11-07 / 253. szám
Aha 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGÓ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11— KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: ELI. évfolyam 253. szám ♦ Péntek ♦ .Eger, 1930 november 7. Az egri háztulajdonosok is belátják, hogy tarthatatlanul magasak az üzletbérek A gazdaiági válság egyre nagyobb méreteket ölt > az élet minden vonatkozáiában érezni lehet azt a pánikszerű, szinte kétségbeesett erőfeszítést, amely- lyel megoldásokat keresnek az emberek a katasztrófa felé vezető űtről. Panaszkodik a termelő, a kereskedő, a fogyasztó. Az általános panaszkodásban aztán akadnak emberek, akik rátalálnak a maguk útjára: a kivezető útra,vagy megértik a paranosolő szükségességet és követik annak parancsát. Itt egy pék akad, aki a panaszkodők közül kiválik és pár fillérrel leszállítva árait több hasznot talál, mint a többi együtt. Amott egy cipőkereskedő forradalmasítja olcsóságával a szakmáját. Sok panaszuk és sérelmük van a kereskedőknek is manapság. Nagy rezsivel dolgoznak, magas az üzletbér, bevétel nincsen. Bizonyos, hogy van igazság ebben a panaszban. A város legforgalmasabb réséért üzleteket látunk »Kiadó« cédulával, hónapokig bezárva. Nincs rá bérlő, mert magas a bér. A háztulajdonosok legnagyobb része azonban nem érzi, vagy nem akarja érezni, hogy megváltoztak az idők, ma már nincs konjunktúra. A bérek ma is olyanok, mint a »jólmenő« időben voltak. Hiába kérték a kereskedők: a bérek nem lettek alecsonyabbak. Most végre ezen a fronton is megtört a jég. Az egyik Széchenyi utcai ház- tulajdonos, Ruzsin Bertalan a házában levő hat üzlet bérét minden kérés nélkül 10 százalékkal leszállította. Ez a tíz százalék aránylag nem nagy összeg. De mégis precedens, amire hivatkozni lehet, ami megindíthatja az egész városban az üzletbér leszállítására irányuld mozgalmat. Eger a Lloyd útikönyvek sorozatában A Magyarországról szóló németnyelvű kiadás tizenkét oldal terjedelemben foglalkozik városunkkal. A népszerű »Lloyd-utiköny- veb«, az első magyar Baedecker, ' amely eddig kimerítően foglalkozott köteteiben Ausztriával, Olaszországgal stb; most uj feladatra vállalkozott. Látva azt, hogy a külföldi ismertetések meglehetős hézagossággal tárgyalják országunkat, elhatározta, hogy egy részletes, megbizható könyvet ad ki Magyarországról idegen nyelveken. A Lloyd útikönyvek Magyar- országról szóló kötete most jelent meg német nyelven, rövidesen várhatő az angol, francia és olasz kiadás is. A könyv közelebbről is érinti Egert, mert írója: Német Andor 12 oldalt szentelt városunknak. Leírva annak műtörténeti szépségeit, különösképpen az érdekességeit sorolja fel. Az Egerről szőlő részt 9 illusztráció ős egy mélynyomásű kép élénkíti, amely a Líceum könyvtárrészletét ábrázolja. A szöveg mindenütt megfelel a célnak ; a reprodukciók nagyon jók. A könyv egyébként is kielégíti a legkényesebb igényeket és nagyban hozzá fog járulni ahoz, hogy Magyarországot alaposan megismerjék külföldön. A kötet elején az irő kiterjeszkedik az ország kultűrális viszonyaira, ismerteti nagy vonásokban művészetét, irodalmát és külön figyelmet szentel a magyar specialitásoknak. A térképmellékletek a könyv legfőbb erősségei közé tartoznak. Nincs Európában útikalauz, amelynek ilyen szép kiállítású, részletes, pontos térképei lennének. Eger egyébként a városismertetésén kívül több fejezetben külön is szerepel, így a művészetek és a sportról írt részekben. Miért nem térnek át Eger szőlősgazdái a csemegeszőlő termelésére ? Adóelengedést kell adni azoknak, akik megváltoztatják az eddigi termelési rendszert. Eger, november 6. Mostanában igen sok sző esik bortermelő vidékeken az értékesítés válságáról. Szakértők azt hangoztatják, hogy a mostani termelési rendszert abba kell hagyni s a gazdák térjenek át a borszőlőről a csemegeszőlő termelésére, Egerben is erre ösztönzik a szőlősgazdákat s az eszme propagálói amiatt panaszkodnak, hogy a gazdakőzönség nem érti meg az idők szavát. Maradiság- bői ragaszkodik a régi termelési mődszerhez, holott a csemege- szőlővel sokszorosan megfokozhatná jövedelmét. Ha ennek a huződozásnak igazi okát keressük, egészen más világításban látjuk a dolgot. Nagyon jól tudják a szőlősgazdák, hogy kifizetőbb dolog a csemegeszőlő termelése, mint a borszűrés, különösen ma. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a csemegeszőlőre való áttérés súlyos áldozatot jelentene a gazdáknak, akik elesnének ilyenformán jövedelmük egy részétől. Ma a szőlőbirtokosnak, különösen a kisebbnek, aki évek óta a rossz termés és az értékesítés válságával küzködik, nincs pénze az uj oltványok beszerzésére. A kormánynak módot kellene találni arrs, hogy az űj oltási! csemegeszőlőket legalább hat évre mentesítse az adó alól. Ennek a segítésnek igen nagy jelentősége volna és nagyon jő ösztönzésül szolgálna a gazdák részére. Az állam is megtalálná a számítását, mert elesne ugyan attól, hogy tartalékolja az adóból a befolyt összegeket, de az export megindulásakor szép őse- szegű idegen pénz javítaná kereskedelmi mérlegünket. Nem szabad elfelejteni, hogy ma három millió hektó eladatlan bor van az országban s ez ma teljesen holt töke. A kereskedelem olcsóbb tarifát kér a postai csomagszállitásra Eger, november 6. A kereskedelem már régebben azzal a kéréssel fordult a posta igazgatóságához, hogy a postacsomagok szállítási díját mérsékelje. Az 5 kilogrammos postacsomagok után a posta 70 fillér szállítási dijat számít, míg a 6 kilós csomag díja 2 pengőt tesz ki és így 5 kilónként 1 pengővel drágulva, a 20 kilogrammos csomag díja 4 pengőbe kerül. A kereskedő úgyszólván bírságot fizet azért, mert a postának kevesebb munkát okoz és nem 4 csomagban adja fel a 20 kilót, mert 4 csomagban elküldve mindössze csak 2 80 pengőt kelleue fizetnie. Ezek ismert dolgok, de még mindig nem történt intézkedés ez ügyben. A gyáripar és a kereskedelem azzal a kéréssel fordult a kereskedelmi kormányhoz, hogy a most érvénybenlevő postai tarifát revizió alá vegyék. Mint beavatott forrásból értesülünk, Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár az ügyet revizió alá veszi és a lehetőség szerint módosíttatni fogja a tarifát. E célból bárő Szalag Gábor vezérigazgatóval beható tárgyalásokat fog a közeljövőben folytatni és remélhetőleg a gyáripar és a kereskedelem kívánságait honorálni fogják.
