Eger - napilap, 1930/2
1930-10-15 / 234. szám
2 EGEB 1930. október 15. Az egri iparosok és kereskedők nagygyűlése A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége Egerben. Eger, október 14 Az egri iparosok és kereskedők aktuális kérdéseik megvitatására, sérelmeik hangoztatására vasárnap délelőtt fél 11 őrakor az ipartestület székházában nagygyűlést tartottak, amelyen a több mint száz főnyi vezetőiparoson és kereskedőn kívül Fodor Dezső elnökkel ez élén megjelent a miskolci Keresks- delmi és Iparkamara vezetősége is. Radii Károly ipartestületi elnök nyitotta meg a gyűlést s elhangzott üdvözlő szavai után Fodor Dezső, a kamara elnöke állott szólásra. Beszélt elesett gazdasági helyzetünkről, amelynek egyik legfőbb oka — mint mondotta — az, hogy a kormány a szakemberek javaslatait figyelembe nem veszi, hanem csak kísérletezik s a kamara százszámra felküldött memorandumai irattárba kerülnek. Elismeréssel adózott az egri kamarai kiküldötteknek, Az iparosok panaszaira Huska Vilmos a kamara ipari szakosztályának elnöke válaszolt és beszédében — sajnos — semmi reménnnyel sem biztatta az elkeseredett iparosságot. A kereskedők részéről elhangzott felszólalásokra Ferenczi Károly a kamara kereskedelmi osztályának elnöke reflektált. Polatsik Jenő az Egri Kereskedők Egyesületének elnöke a kereskedők nevében mondott köszönetét ezután a kamara megjelent tagjainak. Az értekezletet Radii Károly zárta be. Felszólalásában megállapította, hogy ipartörvényeink rosszak, elavultak és kijátszhatók. Illetékes helyen csak gyártják a törvényeket, egymásnak ellentmondó rendeleteket, anélkül, hogy az érdekeltek közül bárkit is meghallgatnának. így érthető azután, hogy nem tudják, mi fáj a kiskereskedőnek, iparosnak és még most sem látják be, hogy ezek miatt élig 5 százaléka fizetésképes csak az iparos és kereskedő osztálynak. Nagy hiba — mondotta — az is, hogy ez iparosok nehezen értik meg egymást, hiányzik belőlük az összetartás, ami ennek a jobb sorsra érdemes osztálynak súlyt és tekintélyt biztosítana. Kérte a Kamara elnökét, ne vegye rossznéven, ha ő az iparosság érdekeit a kamara ülésein őszintén, erélyesen, sokszor élesen képviseli. Felfogása az, hogy a kamarai szerv ne stílusgyakorlatokat küldjön az illetékes felettes hatóságoknak, hanem terjessze fel a határozatokat úgy, ahogy azok meghozattak. Ismerjék meg a minisztériumban a kamara határozatait a maguk valóságában. Végül köszönetét mondott a miskolci vendégeknek és kérte a Kamarát az iparos és kereskedő osztály érdekeinek hathatósabb megvédésére. Az Egri Műkedvelők Kőre első klasszikus előadása osztályos polgári iskola mindig nagy eredménnyel oldotta meg, hivatását nehéz, küzdelmes évtizedek során, sokszor a közönnyel, meg nem értéssel küzdve mindig becsülettel töltötte be, amit a magyar társadalom azzal ismer el, hogy gyermekei közül kilencvenezer tanulót neveltet ez iskolák falai között a csonka- ország nagy szegénysége közepette is. Ezért a jubileumi ünnepen ez egész magyar társadalom egyeteme tisztelettel, megbecsüléssel fordul a polgári iskolák felé, melyeknek tanárai, tanárnői hat évtizeden keresztül tiszteletreméltó szerénységgel, de sohs nem lankadó ideálizmussal és mindig hazaszeretettől áthatott lélekkel nevelték a nemzet fiainak, leányainak százezreit a haza boldogítására. A földművelésügyi minisztérium hivatalos mezőgazdasági jelentése. A földművelésügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a búzatermés az ország legtöbb vidékén közepesnek mondható. Összesen 19.542.000 mm. az idei termés. A rozstermés eredménye nem kielégítő. A szemek túl nyomó részben aprók és nem eléggé teltak. 6 835.000 q termett. Az árpa gyenge termést adott. 5.280.000 q a termés. A zabtermés eredménye különösen gyenge volt. A szemes tengeri a nyári meleg hatása alatt a szokottnál korábban beérett, törése és be bordása már mindenütt jől előrehaladt sőt helyenként már befejezést is nyert. Idei tengeritermésünk általában véve igen gyengének mondható csak a Dunántúli Dombosvidéken volt kielégítő, mig az ország többi vidékén, úgy a cső , mint a szemképződés hiányos. A burgonya terméseredménye általában véve gyenge. A cukorrépa terméseredménye gyenge. A takarmányrépa szedését megkezdték, az őszi repce (új vetés) jől és egyenletesen kelt és szépen fejlődik. A kerti vete- mények az utóbbi esőkre javultak. A vöröshagyma'terméseredménye jó, a bab gyenge, a káposzta esőkre javult. A dohány termése közepes. A gyümölcs- termés általában véve közepes. Az iparjogosítváng otthonfelejtése nem kihágás. A budapesti kereskedelmi éa iparkamara elvi jelentőségű állásfoglalásban közli, hogy egy országos vásáron egyébként jogosultan megjelent kereskedő ellen, azért indult kihágási eljárás, mert ott iparjogosítványát felmutatni nem tudta. Minthogy abbeli állítása, hogy jogosítványa van, beigazolást nyert, az igazoló ipar jogosítványt véletlen felmutatni nem tudása magában kihágás nem lévén, a pesti kamara felmentendőnek véleményezte. különösen az ipartestület elnökének, akik a kamarai üléseken a legerélyesebban szállnak síkra megbízóik érdekeiért. Végül kérte a jelenlevőket, hogy adják elő sérelmeiket, amelyekre az illetékes helyeken újból megkísérlik orvoslást találni. A felszólalások során Kienle György a társadalom- biztosító díjainak felemelését és a táppénzek leszállítását kifogásolta. Kornstein Soma a vidéki zárórákat helytelenítette s a gazdasági munkások központosított ruhaszállítását tartotta sérelmesnek. Vitéz Kánya Nándor a közszállításoknál előforduló anomáliákra s az építőipari törvény- tervezet helytelenségeire mutatott, orvoslásukat kérve. Lanther János, a cipészszakosztály elnöke iparának leromlásáról, a Bata- gyár letelepedési tervéről beszélt s éles szavakkal mutatott rá, hogy a külföldi ipar betörésének megakadályozásánál nem láthatunk erélyt, erős kezet, holott az ország vezetői nagyon jól tudják, hány iparost és munkást döntene nyomorba a cipőgyár letelepedése. Veres János az egységes helypénz és a vásári sátorosáé ügyét, Ágoston János a szappan- főzés terén uralkodó visszaéléseket, Izsák Ferenc a kötszerek vámját, Tatay Sándor a vámőrlés helytelenségét, a Márkus-cóg megbízottja pedig a közmunkák közel 3 év óta visszatartott elszámolásának ügyét tette szóvá. Eger,' október 14. \ A Velencei kalmár október | 18—19-iki előadásai páratlanul állnak a műkedvelői éleiben s az Egri Műkedvelők Köre történetében is. Ez az első eset, hogy klasszikus darab kerül színre műkedvelő színpadon. Jelentős esemény ez a város kul- túrális életében, nemcsak azért, mert feleleveníti és közelebb hozza Shakespearet a közönséghez és megismerteti darabja minden szépségével, hanem mert világosságot vet azokra a becsülésre méltó törekvésekre, amelyek a fejlődést akarják és munkálják. A poétikus veretű, elevsn vígjáték elsősorban biztos és gyakorlott rendezőt követel. Dr. Búzás Endréné nem becsülte túl erejét, amikor műsorra tűzte a darabot és vállalta a rendezés nehéz feladatát. Olyan szereplő- gárdát válogatott össze, amely vezetése mellett sikerre viszi a darabot. Alkalmunk volt végignézni néhány próbát és elmondhatjuk, hogy az előadás a szenzáció erejével fogja meghódítani a közönséget. A verses szöveg mindenütt simán, tisztán pereg, a jeleneteknél semmi zökkenő, életszerű, kidolgozott a darab minden apró részlete. Hogy az előadás külső kereteiben is felülmúl minden várakozást, abban legnagyobb része van Karczos Bála scenibai rendezőnek. A nézők olyan jelenséget fognak látni, amelyhez nemhogy műkedvelőknél, de még vidéki színházaknál sincs hozzászokva senki. A színváltozások szinte pillanatok alatt történnek, ami a darab tempóját töretlenné, gyorssá teszi. Új díszletek is készültek erre az alkalomra, szintén Karczos tervező kezéből. A szépen megoldott világítási effektusok a korhű jelmezek színes forgataga csak növeli az előadás tiszta illúzióját. A szereposztást az alábbiakban teljes egészében közöljük: A velencei dogé Tóth Viktor. A marokkói herceg dr. Kozma Sándor. Antonio, velencei kalmár Marossy József. Bassanio, rokona Hornyák Miklós. Solanio, Salarino, Gratiano; Antonio és Bassanio barátai: Hatala Pál, Schőnvitczky Béla, Karczos Béla. Lorenző, szerelmes Jessioaba Apor Elemér. Shylock, gazdag zsidó Dövényi-Nagy Lajos. Tubái zsidó barátja Marosy István. Latinoelot Gobbo, Shylock inasa Cholnoky Jenő. Az öreg Gobbo, Launcelot atyja Lestál Miklós. Leonardo, Bassanio szolgája Acso^Dénes.Balthasar, Stephano, Portia szolgái Kerekes László, Román Ferenc. Portia, gazdag örökösnő dr. Búzás Endréné. Ne- rissa palotahölgye Sárga Vilma. Jessica, Shylocs leánya Simon Mária. Palotahöigyek: Huszár Sári, König Klári, Kugler Anna, Merczel Erzsébet. Börtönőr Uj- szászy Gyula. Első néger Melegh Antal. Második néger Matécsa Tibor. Első törvőnyszolga Faragó Lóránt. Második törvényszolga Zára Máriő. Első hallgató Gyenge Sándor. Második hallgató Zachár Ferenc. Eskütt Mata József. Az előadás iránt városszerte nagy az érdeklődés. — Jegyek elővételben Diviaczky Gyula fűutcai drogériájában válthatók.
