Eger - napilap, 1930/2
1930-10-07 / 227. szám
2 EGER 1930. október 6 Az egri katolikus egyházközség egyháztanácsának alakúié gyűlése Eger város hazafias polgárai közül számosán. A gyászmise végeztével a városháza tanácstermébe vonultak, minthogy az eső megakadályozta a Knézich Károly uciai emléktábla előtt tervezett ünnepély megtartását, valamint az évenként szokásos kegyeleti stafétát is, melyet az ünnepély ideje alatt tartottak volna meg. A városháza tanácitermében az egri Érseki Jogakadémia ifjúsága impozáns ünnepéllyel rótta la hálás kegyeletét az aradi tizenhárom vértanú iránt. Az Egri Dalkör Huszthy Zoltán karnagy vezénylésével a Himnuszt énekelte, majd Rin- gél hanti György joghallgató szavalta el hazafias tűzzel Várady : Tizenhárom c. költeményét. And- rássy Ferenc a Jogakadémiai Kör elnöke filozófiai alapokon szépen felépített beszédben állította a hallgatóság elé az aradi hősök példasdő hazaszeretetét. A beszéd ulán Madarassy György községi közigazgatási tanfolyamhallgatő Gyula diák: Ünnepi imádság c. költeményét szavalta el megrázó erővel. Az Egri Dalkör fejezte be az ünnepélyt a Magyar Hiszekegy el- éneklésével. Az ünnepség után Eger városa nevében Nemecsek Aurél városi tanácsos, a Jogakadémiai Kör nevében pedig And- rátsy Ferenc elnök küldöttségi- leg megkoszorúzták a Knézich emléktáblát s kifejezték tiszteletüket a vértanú utódai előtt. A forgalmiadó teljes eltörlését kérik az iparosok. Eger, október 4. A forgalmiadó az, mely talán a legtöbb panaszt váltja ki az iparosokból és kereskedőkből. Ennek eltörléséért már többször harcra keltek az ország iparosai és kereskedői. Az eredmény vajmi kevés volt eddig. Ez a kérdés, a forgalmiadó kérdése azonban nem jut és nem juthat nyugvópontra mindaddig, míg azt teljesen el nem törlik. Mert ez a közvetett adó sok bajnak és nehézségnek okozója az iparos és kereskedő társadalomban. Most az egri Ipartestölet ismét kapott egy átiratot a forgalmiadóügyben való állásfoglalásra. A hódmezővásárhelyi ipartestület küldte meg a forgalmi adó teljes eltörlését követelő határozatot. A vásárhelyi ipartestület elnöksége a határozatot azzal küldte meg az egri ipartestületnek, hogy csatlakozzék az abban foglaltakhoz, illetve hasonló határozatot hozzon. Az ipartestület a közel jövőben foglalkozik az átirattal és a mellékelt határozattal. Ahogyan az iparosok el vannak ragadtatva a forgalmiadótól, bizonyos máris, hogy szívvel-lélekkel csatlakoznak minden olyan megmozduláshoz, melynek célja a forgalmiadó eltörlése. Eger, október 6. 1930 szeptember havában alakult egyháztanács első alakuló gyűlését október 5 én délelőtt 11 órakor tartotta a ferencrendiek katakomba termében. Meyer Béla prépost kanonok, elnök meleg szavakkal üdvözli a szép számmal egybegyült egyháztanács tagokat. Az egyház- község vezérkarának nevezi az egyháztanácsot és bízik benne, hogy az egyháztanáci tevékenységével a hozzáfűzött várakozásnak megfelel és úgy befelé, mint kifelé a hitélet emelkedését fogja eredményezni. A bátor hitvallás buzdítani fog másokat is hitükhöz való ragaszkodásra és a vallási kötelességek teljesítése a vasárnapi szentmisén ▼aló részvétel, a szentségekhez járulás követendő példaképen szolgál a többi híveknek is. Az első gyűlésen ily szép számmal való megjelenés Ígéret arra, hogy az egyháztanáciosok kifelé a fórumon is meg fogják védelmezni az egyház érdekét és előbbre viszik. Ma különösen szükség van erre, amikor azt a hamis jelszót hangoztatják, hogy a vallás magánügy, pedig a vallás nem magánügy, hanem közügy. Hogy menynyire nem magánügy, mindennél jobban mutatja az, hogy azok, akik ezt legjobban hangoztatják épen az egyházat kezdik ki és az egyház hatalmas szikláját akarják ledönteni, mert tudják, ha azt ledöntik, könnyű lesz a helyzetük. Legyen az egyháztanáci kovász, mely az emberek lelkét álformálja és hitükben az embereket erősítse meg. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után következett a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. Utána az elnök előterjesztésére megválasztják az ellenőröket, Breznay Imre ny. tanítőképezdei c. igazgatót és Szabó Vilmos ny. áll. elemi isk. igazgatót. Temetögondnokok: Kisasszony és Szent Dőnát temető részéről: Vanyek József nyug. vm. szv. főtanácsos, Fájdalmas temetőnél: Révász Róbert ny. ig. tan., Szent Rókus és Szent Rozália temetőnél Gáspár István rk. ig. tan. Ügyész és titkár: dr. Barsy István ügyvéd. Választók névjegyzékének ősz- szeállítására három tagú választmány: Rálnoky Viktor dr. ügyvéd, Kelemen Lajos ny. rk. ig. tanító, Urbán Gusztáv dr. jogakadémiai tanár. Hivatalból: Vanyek József iskolai főgondnok ös pénztáros. Az egri társadalmi egyesületeknél, hogy a kulturelőadások egyöntetűen történjenek, az elnök előterjesztésére, ez egyháztanács kulturbizottságot választ. Kulturblzottság tagjai: Breznay Imre ny. tanítőképezdei ig. tan., Fekecs Sándor rk. ig. tanító, Gáspár István rk. ig. tanító, Grónay Andor ipariskolai ig., Husovszky Kálmán áll. el. isk. ig. tanító, dr. Kürthy Menyhért ciszt. főigazgató, Kovács Fereno földm. olvasókon elnök, Király Kálmán a Kath. Tudőiítő szerkesztője, Kelemen Lajos ny. rk. igazgató-tanító, Losonczy Sándor iparos, Nagy Kálmán földműves olvasőköri titkár, dr. Petró Kálmán fögondnok, Prettenhoffer Ödön kír. törvényszéki tanácselnök, Radil Károly érseki nyomdaigazgató, vitéz Subik Károly apát kanonok, Szabó Vilmos ny. áll. el. isk. igazgató, Szakos János munkás, Szent- györgyi József egyházi s. tan- felügyelő, 7rak Géza polgár- mester, dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár. Temetőgondozéblzott8ég: 1. Kisasszony temető részéről: Eger, október 6. Az a nagy megmozdulás, amely a huszadik század szociális alkotásait létrehozta, reáfordította a figyelmet azokra is, akik testi fogyatkozásaik miatt lemaradnak az élet nagy versenyén. Lehetőségeket keresnek a humánusan gondolkodó elmék és akciót indít a társadalom, az állam is kezébe veszi a dolgot, hogy legalább megjavított, nagyobbesély- lyel állhassanak ezek a megbénított emberek az egyetemes nemzeti és szükséges egyéni aspirációk szolgálatába. Felvilágosító körutakat, előadásokat tartanak mindenütt a világon. Nálunk is. A társadalmat hívják segítségül, amelynek nagy érdeke, hogy ezek a most még szerencsétlen terheknek tartott emberek hasznos együtt- munkálóivá nőjjenek a közös célnak. Ezt a felvilágosítást izolgálta Kovács Mihály dr. egyetemi tanár előadása, amelyet szombaton este, a Városháza közgyűlési termében tartott meg. A hallgatóság soraiban ott volt majdnem minden egri tanító, tanítónő és más neveléssel foglalkozó ember és sok más érdeklődő is. A vármegyei orvos-fiőkszövet- ség nevében Beniczky Miklós gyógyszerész, Nagy Kálmán földm., Mészáros Béla kir. törv. bíró. 2. Szent Dónát temető részéről: Elek Béla iparos, Görömbölyi József földm. Sarer Tamás főkönyvelő. 3. fájdalmas temető részéről: Ringelhann Béla villanygyári igazgató, Kakuk Jenő városi fő- számvevő, Bóta Vince földm. 4 Szent Rozália temető részéről: Fazekas Albert földműves, Ivánszky Lajos kőfaragó, Reiss Ferencz százados. Majd a megválasztott tanítókat osztotta be az egyháztanács: A líceumi iskolákhoz: Szent- györgyi Gyula ig. tanítót, Pét- rovics József ig. tanítót és a harmadik állásra a Szent István király rőm. kát. iskolától Tornay Kálmán rk. tanítót. A maklári úti Szent István király rk. elemi iskolához pedig Godál Gyula tanítót. A líceumi iskola igazgatójául Mentusz József c. Igazgató tanítót ajánlotta az Ersebfőpásztornak az egyháztanáci. Kisebb ügyek letárgyalása után Meyer Béla prépostkanonok elnök a gyűlést bezárta. Özekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos üdvözölte a professzort. Hangsúlyozta beszédében azt a négy, szinte apostoli munkát, amelyet végez országos kőrútján. Az üdvözlő beszéd után a professzor általános figyelem közepette kezdte meg előadását. — Azt hiszem, — mondotta — mindnyájan egyetértünk abban, hogy nincs felemelöbb látvány, mint egy egészséges gyermek. Vidámsága feledtetni látszik, hogy milyen megpróbáltatások elé állíthatja majd az élat, míg megkezdheti felelősségteljes munkáját a társadalom javára. És mennyi szomorú példából látjuk azt, hogy akiket valamilyen szellemi vagy testi fogyatékossággal vert meg a sorsuk, ezt a kötelességüket nem tudják teljesíteni. Ez pedig a köz kára. Széles alapon kezdi fejtegetni, hogy a társadalom és az államok milyen közömbösen viselkedtek eddig a testileg fogyatékos emberekkel szemben, míg a szellemi fogyatékosságban szenvedőket minden oldalról támogatták. Pedig az előbbieket még hasznos munkásaivá lehet tenni a nemzeti és társadalmi törekvéseknek. El kell némitani azokat az ellenvetéseket, amelyek feleslegesnek tartják a testi fogyatkozásban szenvedők gyógyítását Kovács Mihály dr. professzor előadása a Városháza közgyűlési termében.
