Eger - napilap, 1930/2
1930-09-30 / 221. szám
2 EGEK 1930. szeptember 30. A nagy hatású avatóbeszédet vitéz Subik Károly kanonok mon dotta. Beszédét sokszor szakította meg a felctuklö zokogás. Kendői öreg asszonyok álltak az ünneplők között, akik férjüket, gyermekeiket emlékezték. Azokat, akiknek neve rávésődött a táblára, a hősök táblájára. Az ünnepi beszéd a haza iránti kötelességre intette az egybegyűlteket s pől- d&úl állította eléjük a háború halottjait. Az avató beszéd után lehullott a lepel, a helybeli dalárda éneke közben, azután elhelyezték az emléktáblán a vegyes dandár, az egri járás ős Aldebrő község koszorúit. Vitéz Subik Károly azután megáldotta egyházi szertartás keretében a kulturházat. Plósz István v. nemzetgyűlési képviselő a Faluszövetség fiókjának elnöke a vendégeket üdvözölte s méltatta azok érdemeit, akik önzetlen munkával segítették elő a kulturhfiz építését. Grabovszky Miklós min. tanácsos Miyer János földművelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta s a falu népét buzdította az önművelésre. Welss István min. tanácsos, a Faluszövetség igazgatója a vállvetett munkát ajánlotta az ünneplők figyelmébe, Krisztián Imre országgyűlési képviselő pedig kitartásra buzdította a falu népét. A felemelő ünnepséget PlósZ István beszéde zárta be. A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben lartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. I. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület az évi rendes közgyűlését lehetőleg nem Budapesten, hanem hazánk különböző helyein tartja, hogy a bírói és ügyészi kar egyetemét az ország minden részében megismerjék és viszont a bírói és ügyészi kar is megismerhesse a különböző vidékeket, azok lakosságát, a különféle intézményeket. Ilykép nemcsak egy-két kellemesen eltöltött napnak emlékét visszük haza, de olyBn ismereteket, tapasztalatokat is, amelyeket térképekből, könyvekből nem szerezhettünk volna meg. Az egyes közgyűlésekről mindig azzal a megnyugtató tudattal mentem haza, hogy szeretett, csonka hazánknak a rettenetes gazdasági viszonyok ellenére sem szabad csüggednie, hanem bizalommal nézhet a jövőbe, mert az ország minden részében annyi erő rejlik és bontakozik, hogy azok együttműködése bölcs vezetés mellett kell, hogy kedvező sikert teremtsen. Az idei közgyűlésünk helye ezeknek a buzdító tanulságoknak megszerzésére kiválóan alttiiiTiw n-rtiMiiyrsnTffirtrwrrtiftinrflnirftTmnwnim ltto* Négy hónapi börtönre itélt az egri törvényszék egy sikkasztó lapárust Király Gyula gyöngyösi lakos a Kis Újság bizományos árúsí- tőja volt Gyöngyösön. Egy idő óta feltűnt a lap kiadóhivatalának, hogy Király rendszertelenül küldi be a pénzt, sőt fa élőbb a bizományba kapott lapokkal nem számolt el és az eladott lapok után járó összegeket egyáltalán nem juttatta a kiadóhivatalhoz. Az újság feljelentést tett ez egri törvényszéken, amely sikkasztás miatt maga elé idézte a iap&ruaítőt. Miután a sikkasztás megállapítást nyert, a törvényszék Király Gyulát négy- hónapi börtönre Ítélte. Az ítélet jogerős. Zaro Agát, a világ legöregebb emberét, elütötte az autó. Mindenki tudja, aki újságot olvas, hogy Zaro Aga a világ legvénebb emberének tartja magát a maga állítólagos egyszázötvenhat esztendejével. Ez azonban fölötte valószínűtlen. Azért pedig, mert alig négy esztendővel ezelőtt úgy elvert egy huszonötével török legényt, hogy lepedőben kellett hazavinni a nyavalyást. Azonfelül a tiszteletreméltó Zaro Aga annyiéveinek mondja magát, amennyinek akarja, mert százötvenhat esztendővel ezelőtt nem voltak anyakönyvek s különösen nem a törököknél . . . Mivel azonban a vénséges aga úgy szerepel a köztudatban, mint a világ egyetlen ciudája a különösen mivel azt állította magáról, hogy életében soha szeszt nem ivott, a szorongatott amerikai »szárazok« kivitték legutóbb az Uniő földjére, ahol is világraszőlő reklámnak szánták. Tudniiiikakiszáradttestű aga mutogatásával szándékoztak megkaimat és ebben a meggyőződésben előadásom tárgyának nem valamely jogi kérdés fejtegetését vagy megoldását választottam, hanem a Magyar Athénről, Egerről kívánok szólni. Hogy miért hívják Egert Magyar Athénnak? — arra a 900 évet meghaladó történelmi múltja adja meg a választ. Itt még a fegy verzörgés, a háborús zaj közben sem hallgattak el egészen a Műzsák. Eger nagy múltú várának romja nemcsak a múltra, a török világ emlékét hirdető minaretre néz alá, hanem látja az égbe tekintő ciillegvizsgáló tornyot, látja az építészet egyik legszebb alkotását: a Lycaumot, látja a klasszikus homlokzatú bazilikát és szemléli a többi szép művet, nézi az emberek — magyar emberek — fáradhatatlan, szorgos munkáját. És mindezt látja ott, ahol a századok folyamán véres, élet-halál harcok folytak és annak nyomán ismételten pusztulás, elnéptelenedés tette reménytelenné, sivárrá a tájat és a magyarnak a nyoma is majdnem elveszett. Az igaz őserő azonban a romok alól is újból előtör. A magyar nemzet és kultúrája ilyen erő. A véres harcokból, pusztulásból is űj életre kelt és biztatóan int a jövő felé. Eger történelmi múltja ezt tanúsítja. adni a kegyelemdöfést a mindjobban vérszemre kapő »nedvesekének. De megjárták! New- yorkból azt írják ugyanis, hogy Zaro Aga aligha viszi már sokáig, mert elgázolta egy autó Newyorkban. Alexay Edith hangversenye. Szombaton, 4.-én este mutatkozik be Eger közönségének a magyar művészet egyik kiválő külföldi reprezentánsa, Alexay Edith milánói operaénekesnő. Ez ifjú művésznőt pompás tehetsége, és kiváló felkészültsége méltó- képan képesíti arra, hogy a magyar faj kultur fölényét világszerte hirdető nagyszerű művészek sorába lépjen. Jelentős külföldi sikerei nyomán máris szerződést kapott Milanóba, minden énekesek Mekkájába. Ez a tény magába foglal minden diciéretet, elismerést és értékelést. Rövid szabadságideje alatt hangversenyeket ad néhány nagy msgyar városban, ezek során látogat el Egerbe is. Hangversenyén a zongoraki- ■éretet Huazthy Zoltán fogja ellátni. Az élvezetes estre jegyek Diviaczky drogériájában válthatók előre. Ezt a múltat én nem önálló történelmi kutatások alapján, hanem főként Szederkényi Nándornak Hevesvármegye története című nagy művéből ismertem meg. Ebből győződtem meg, hogy nagy történelmi események színhelyén, történelmi talajon vagyunk. Itt járt Egerben Szent I»tván királyunk a 999. évben és ó alapította az egri püspökséget. (Érsekség az 1804. évben lett.) Az egyház és a püspöki lak a várban az 1008. vagy 1010. évben készült el. Szent István a negyedik kir. herceg nevelését az egri püspök feladatává tette. Az alapitó levél elveszett, IV. Béla azonban MCOLXI Rex ragum et Dominus dominantium Deus . . . kezdetű okmányt állítja ki (elégett), V. István 1271- ben újból leíratta és megerősítette. Szent István királyi rendelkezése volt Eger történetének, sorsának gondviselésszerü irányítója. Nem meddő dolog ezekre a történelmi eseményekre visszagondolnunk. Hasznos dolog keresni azt, ami a csüggedéstöl megóv minket. Szent István idejében és az azt kővető néhány évtizedben a magyar oly hatalom volt, amelynek barátságát keresték. A magyar HÍREK Az ám . . . Milyen furcsa. Láttad-e, hogy reszket a levél alaonyat tájon? És a bámuló dombok felöl is lopakodik a felhő'borzoló szél. Azután a gesztenyesütő is ott topog a sarkon. Az ám, a gesz- tenyesütő. Mag a beteg krizan- ténumok is meghajtották már fejűket a virág ágyások közepén. Bizony, a temetőkben megkopaszodnak a tírok, fáznak a halottak. Az ám. És tudod-e, miért esik jól meggyujtani este a lámpát, meg beleiaksrőzni az őszi, meleg kabátba? És miért jön közelébb hozzánk az ég így szeptember vége felé? És miért szorong úgy a melled, pedig köd sincsen még. Az ám, milyen furcsa. A szürke, öreg űr már ott ül a világ partján és nagy horgot lógat az emberek közé. Vájjon ki akad rá? Az ám. Milyen harátiágo ■an mosolyogsz este az ösme- retlen ember felé. Összetartozol vele ugy-e ? Testvéred, ugy-e? Pedig a Dyáron mennyire gyűlölted. Az ám. Valami baj van a világgal és az emberekkel, meg a fákkal is és a füvek sincsenek rendben. Elindult minden, közelébb egymáshoz, sóhajt minden, jajgatnak az erdők és a fák dobolnak egymás ágain, ri* asztják magukat a madarak, a farkas szimatol a falvak felé, a rőka nem bántja a nyulat. Az ám. A dolgoknak lelke nőtt, a lelkek összebújnak, mint pelyhes csirkék a kosár alján. Ugy-e félsz? Ugye, hogy félünk valamitél. Az ám. Pedig nem történt semmi. Csak ősz lesz. Csupasz ágak lesznek és zörgő haraszt lesz. Az ám. ősz lesz. (nyilas) már akkor kultúrára hajló nemzet volt. Ezt nem lehet letagadni. A világháború katasztrófája minket magyarokat sújtott le a legszörnyűbben, fosztott meg ezeréves határainktól, de az ezeréves történelmünk igazságait el nem vehették. Ezeket ismernünk, ápolnunk, Bzok alapján dolgoznunk és az erőnkben bíznunk kell. Hogy Szent Imre emlékének ünneplése a folyó évben úgyszólván az egész nemzetet magával ragadta, annak egyik tő- nyezőjekép a történelmi nagy múlt visszavágyását tekintem. Ennek a nagy múltnak emlékét ünnepelte és örökítette meg a Szent Imre-év alkalmából — az egyházi lélekemelő, világra szőlő, hatalmas ünnepségeken, meg világi egyéb ünneplésen felül — a Magyar Törvényhozás az Or- ■zágházában, ennek a nagy múltnak emléke volt a Magyar Tudományos Akadémia 1930. május 18. án tartott ünnepi ülésének is a tárgya. Ezen az ünnepi ülésen gróf Apponyi Albert »Szent István király intelmei Szent Imre herceghez« címen tartott nagyhatású előadást. Ezek az Intelmek minket — bírákat és ügyészeket — különösen érdekelnek.
