Eger - napilap, 1930/2
1930-09-28 / 220. szám
2 EGEB 1930. szeptember 28. Októberben ankétet hív össze a pénzügyminisztérium a fényüzési forgalmi adó kérdésében A fényüzési adó által érintett ipari azakmák terheinek könnyítése céljából az Iparkamara pár hónappal ezelőtt újabb mozgalmat indított, amelynek során behatóan tanulmányozta a fényüzési forgalmiadé terhek kihatását az egyes ipari azakmák fejlődésére. A mozgalom eredményeképpen a kamara előterjesztést tett a pénzügyi kormánynak, hogy mint pár évvel ezelőtt, ismét hívjon össze ankétet, amely a fényüzési forgalmiadé által érintett szakmák helyzetét vizsgálja felül. A pénzügyi kormány hozzájárult a kamara kéréséhez él október hónap első felében a pénzügyminisztérium meg is kezdi az újabb ankétaorozatot, amelyekre meghívják az érdekelt szakmák képviselőit, továbbá a kamara megbízottait s ezek meghallgatásával újból végig mennek a fényüzéaiadó alá eső összes iparcikkeken, hogy így állapíthassák meg az esetleg tehető és a szakmák által leginkább kívánatosnak tartott adőengedmé- nyek mértékét. Megmérgezte és felakasztotta magát egy pásztói tanítónő Az öngyilkosságot idegbaja miatt követte el. Pásztó, szeptember 27. Az egész község megdöbbanve beszél arról a váratlan tragédiáról, amelynek az áldozata Hadnagy Ilona tanítónő, akit mindenki nagyrabecsült és ví dám, életerős nőnek ismert. Ma reggel ugyanis futótűzként terjedt sl a hír, hogy a tanítónőt lakásán, felakasztva, halva találták. Előbb bűntényre gondoltak, mert a fiatal tanítónőnek, aki egy páeztői cementgyároseal jegyben járt, látszólag semmi oka sem volt arra, hogy megváljon az élettől. Úgy tudták, hogy az esküvőt is rövidesen megtartják 8 ezért érthetetlennek és gyanúsnak látszott a hirtelen halál. Ez a feltevés azoaban hamarosan megdőlt, mert a lakásban több búcsúlevelet találtak, egyet a hatóságokhoz címezve, amelyben Hadnagy Iiona azt írja, hogy idegei felmondták a szolgálatot és bejelenti öngyilkosságát, kérve, hogy boncolását mellőzzék. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a szerencsétlen tanítónő, mielőtt felakasztotta volna magát, ismeretlen mérget vett be. Attila kincses koporsója után ásnak a Zagyvamederben Népvándorlás a jászberényi vízimalom felé, ahol a Zagyvának második medret ásnak. Eger, szeptember 27. Hetek óta nagy szenzációja van a vármegyénkén keresztül- folydogálő Zagyvának. Egy ál- madoző régi vízimalom mellett Beleznai Ferenc jászberényi szőlősgazda kutatja medrében a nagy hún királynak, Attilának kincses koporsóját. Hetvenötéves őszhajű férfi az öreg Beleznai. Úgy ismeri a környéknek minden ösvényét, minden hajtását, neki mindegyik fa a régi titkot súgja. — Az apámmal sokat beszéltünk erről — kezdi a beszédét megfontoltan. 1883 őta tudom ezt a helyet. Amott, ahol azok a fák sötétlenek, Eerekudvar irányában, ott állt a vár, a nagy hún király fényes vára. Mikor Attila meghalt, az éjjel a mélységei gyász okozta megdöbbenés elmúltával Ardarik, a második bunparaccsnok, bezáratta a holttestet a hármasko- posóba. Arany volt belül, aztán szinezüst és kívül vas. Kétszáz hunvitéz kitérte a koporsót és ütjük ide vezetett. A vízmederre mutat, ahol a napszámosok már elvezették a Zagyvát s aminek fövényei medre csillog az őszi napfényben. Dolgoznak a munkások. Két nagy fúróval is fúrnak a puha mederágyba. Néhol alig egy métert fut a fúrő, ott megáll. Valami vann lan a földben. Kemény. Kong a fúró. Ott mindeneseire kell valaminek lenni. Beleznai elmondja, hogy van egy régi könyve, az a helyet pontosan mondja meg. Az újabb történeti könyvek ne ki nem irányadók. Amit elvesztett a magyarság, itt fogom kárpótolni. Sokat fáztam még idejutottam. A kormányzó úrtól kezdve, József főhercegen át a miniszterektől kértem támogatást e mérhetetlen nemzeti kincsnek feltárásához. Azt mondták, előbb mutaeaak valamit, amire alapítom a nézetemet, Hogyan mutaseak, mikor nincs hozzá anyagi erőm?! Da most már, akármi leez, hozzáfogtam ! Közben folyik a munka. Egy pengő nyolcvanas napszám-alapon áldozza fel a kultúrának magát Beleznai Ferenc jászberényi szőlősgazda, akinek megingathatatlan bizonyítékai vannak a sirról. Megy p munka — amig a pénze futja. Nem sokáig. Valami négyszáz pengőt szánt rá és húsz napszámos dolgozik. Valamikor felírják a krónikába, hogy az Ur 1930. esztendejében akadt egy fanatikus ember, aki mindenét rászánta egy titok megfejtésére. Halálragázolt a füzesabony—miskolci gyorsvonat egy 14 év körüli leányt Még nem sikerült megállapítani az áldozat kilétét. Eger, szeptember 27. Pénteken este 10 percas késéssel futott be a miskolci pályaudvarra a füzesabony—miskolci gyorsvonat. A késést ha- láloavégü vasúti szerencsétlenség idézte elő, amely a mező- nyéki állomáson történt ős áldozata egy 14 év körüli kisleány akinek kilétét pontosan eddig nem sikerült megállapítani. A füzesabony—miskolci gyorsvonat menetrend szerint 5 óra után lassítva közeledett a mező- nyőki állomáshoz. Röviddel ezelőtt futott ki a személyvonat az állomásról. Egy 14 esztendős kisleány, aki valószínűleg a személyvonatról szállott le, még a sínek között állott és távolabb az állomás épületétől az elhaladó személyvonat után bámult. Közban nem vette észre a közeledő gyorsvonatot, amelynek a mozdonya elütötte. A szerencsétlenség után a vonat megállóit, de a kislányon már nem lehetett segíteni. A kerekek szétroncsolták a fejét és pillanatok alatt meghalt. A bBlálosvégü szerencsétlenség az utasok között nagy pánikot keltett. A 14 év körüli kisleány kilétét nem tudták megállapítani. Különböző neveket mondottak, de az áldozat kilétének a kétségtelen megállapítására csak ma kerül a sor. A haláloivégű szerencsétlenség miatt a vonat 10 perces késéssel futott be a miskolci pályaudvarra. Az egri bor híres hazájából egyetlen termelő sem jelentkezett a gyöngyösi borkiállításra Nem törődnek a külföldi propagandával. — A kiállítást mégis megrendezik október 25-én. (Az Eger tudósítójától.) Gyöngyös, szeptember 27. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület most tartotta meg Gyöngyösön uj székházéban igazgató-választmányi ülését, a- mely foglalkozott a tavaszon tervbevett bor- és gyümölcskiállítás megrendezésével. Erről a kiállításról sok sző esett akkor, amikor elhatározták a megrendezést, már a széleskörű propaganda és az értékesítési lehetőségek miatt is. Az Egyesület ugyanis tervbevette, hogy a kiállítás alkalmával német-, francia-, cseh és lengyel nyelven prospektusokat nyomat s a kiállításra meghívja az említett államok bor- és gyümölcsksreskedőit. Most az igazgató-választmány ülésén a titkári jelentésből kiderült, hogy nagy aggodalmak merülnek fel a kiállítás körül. A jelentkezések szórványossága s a termelők érdektelenségére mutat ■ mint kirívó példát említi fel a jelentés, hogy Egerből, az egri bor híres hazájából eddig egyetlen termelőt sem sikerült a kiállításon való részvéteire rábírni. , A több ízben kiküldött felhívásokra csak elenyésző számban érkeztek válaszok, a személyes kapacitálás is alig mutat komoly eredményt. A kiállításon való részvétel pedig a megindított külföldi propaganda alapján, különösen a zajos erjedésen túlesett borok értékesítése szempontjából igen előnyős volna. Nem is beszélve a gyümölcstál- tításről, amely Hevesvármegye termelőinek megmutatná, hogy az arra való klímáju vidékeken elsőrangú piaci értékű, jövedelmező őszi- és téli gyümölcs tér-
