Eger - napilap, 1930/2
1930-09-24 / 216. szám
EGER 1930. «September 24. géityegylati eazme körül kifejlett eredménye* tevékenységükért Tancsa litván alelnöknek, Köhler Imre főtitkárnak é* Zvon- esek Antal főpénztárocnak. Á kitüntetettek nevében Tancsa látván alelnök köszönte meg ez éli«* merdat. Az eliameréanek rájuk hullott virágait áthárította mind az Egylet minden tsgja által rajongásig izeretett elnökére vitéz Subik Károlyra. Az Egri Kath. Legényegylet fája —úgymond — akkor (zökkent a legpompásabb virágzásba, amikor az isteni Gondviselés Subik Károlyt állította az egylet életébe. Az ő lelkes munkájának, éjt nappallá tevő fáradozásának volt köszönhető, hogy az egylet súlyban és tekintélyben egyre jobban gyarapodott és hogy most ez a gyönyörű székház valósággá válhatott sok álma közül ezekben a nehéz időkben. — Nagyszivű emberek bőkezű adományait és egyszerű munkáskezek szorgalmát ciak az ő lelkes szeretető tudta egy csokorba kötni. Éppen ezért a hálás Kolping szívek feldobbanó szeretetét kell most ez alkalommal csokorba kötnünk és vezérünk elé helyeznünk. Majd Meilinger Ödön díizelnök adta át vitéz Subik Károlynak az egyleti tagok ajándékát, a Ruppert Antal által remekbe készített kis boroshor- dócskát rövid, de meghatott hangú beszéd kíséretében. Kusnar István hitoktató másodelnök Meilinger Ödön diszelnöknek szép kulacsot adott át emlékül. Tancsa István alelnők a vezetőség hálás köszönetét tolmácsolta Köhler Imre főtitkárnak a jubileum alkalmával kifejtett fáradságos és önzetlen munkásságáért. Köhler Imre az ö ismert szerénységével elhárította magától a dicséretet, mondván, hogy ő csak kötelességét teljesítette, dicséret illeti a rendezőség minden tagját egyaránt, hogy megértve a hetvenéves jubileum nagyszerű alkalmát, Gyöngyös, szeptember 23. Gyöngyös város katolikus társadalma a Szent Imre jubileumi év alkalmából vasárnap katolikus napot tartott, amelyen megjelent Emsét Sándor dr. képviselő, a kijelölt népjóléti miniszter is. A vendégek Boesik Pál prépost főesperes lakására hajtatlak, majd részt- vettek a nagymiién, amely után az ipartestület küldöttsége kereste fel Ernszt Sándort. Kovács Gyula ipartestületi elnök üdvözölte a leendő minisztert, akinek segítségét kérte az jpirostársadalom égető bajaira. Ernáit Sándor válaszában kifejtette, hogy mélyen átérzi az iparosok bajait és minden igyekezetével azon lesz, hogy ne Csupán ezeket a bajokat orvosolja, hanem megfelelő vezető társadalmi pozícióba juttassa az iparosságot. Eger, szeptember 23. A pékek ipartestülete minap tartott ülésén elhatározta, hogy egy szívvel-lélekkel állottak az ügy mellé. Husovszky Kálmán az iparostanoncoknak a műhelyekben való helyes neveléséről beszélt, végül vitéz Subik záró- szavaiban a Nagy Testvérek áldozatkészségét köszönte meg, akik az uj székház tervezéséért s az építés levezetéséért nem számítottak fel semmit s ezzel mintegy harmincezer pengőt adományoztak ez egyletnek. Az iparosságra vár a feladat, hogy a városokban a vezető szerepet megához ragadja és új középosztállyá váljék. Meg van győződve az iparostársadalom küzdelmes helyzetéről, de kéri, ezzel szemben az iparosok is legyenek meggyőződve arról, hogy mindent meg akar tenni érdekükben. Ezután kezdődött a katolikus népgyűlés, melyen elsőnek Hódossy Gedeon, a kerület országgyűlési képviselője mondott beszédet, majd Ernszt Sándor sajnálatának adott kifejezést a támadások miatt, amelyek protestáns részről érték a katolikusokat. Ne harcoljunk most egymás ellen, — úgymond — romok közt élünk és a romokat együttesen kell eltakarítani. Frühwirth Mátyás, majd Petro- vácz Gyula szólaltak még föl. Este lampiőnos felvonulás volt Ernszt Sándor tiszteletére. két fillérrel kilogrammonként olcsóbbá teszi a kenyeret. Ez a hír szőttében hosszában bejárta a várost, a nagyközönségnek tehát módjában volt tudomást szerezni arról, hogy megindult az olcsósági hullám a legszükségesebb élelmicikk, a kenyér terén. Mi volnánk a legboldogabbak, ha a tél fagya előtt hozsannát zenghetnénk a pékek jőezivéről s megállapíthatnánk, hogy a kenyér és a péksütemények ára kezd alkalmazkodni a búza árához. Sajnos, a pékek ipartestűleté- nek asztaláról csupán morzsák hullanak a fogyasztóközönség részére s a legkisebb mértékben sem vagyunk elragadtatva a kétfillóres iramú árleszállítástól. Maga az a tény, hogy a fogyasz- tóközönség végre szemlélője lehet oiyirányű akciónak is, amelyikben az árak tendenciája már nem felfelé, hanem bizonyos lassú lefelétendáiást mutat, vigasztaló, de aki a közgazdasági élet számadatait figyeli s lépést tart a valóságos helyzettel, ősz- szehasonlításokat tud tenni a nyerstermékek ára s a feldolgozott élelmicikkek árai között, bslekombinálva minden irányban a megengedhető hasznot, az fejctóválással jelentheti ki, hogy az a bétfiiléres árleszállítás, amiben a pékek a fogyasz- tőközönaéget részesítik, bizony alig több morzsánál. Ebben a ciurranő cseppenő árleszállításban eántikál valami. Maga az a tény, hogy a kenyér ára kilogrammonként két fillérrel olcsóbb lett, szép dolog, de meglepődve vesszük észre, hogy a két fillért csak a kenyérre kell érteni, ellenben a péksüteményeknek, kiflinek, zsemlének ára változatlan maradt. Az ilyen árleszállítástól egy Ernszt Sándor, az új népjóléti miniszter Gyöngyösön a kisiparosok bajairól beszélt Egy morzsa a pékek asztaláról Mi lesz az újabb árleszállítással? Rz Örök Bíró négyarcú kerubjai. A bírák és ügyészek egri kongresszusa alkalmából elmondotta Holik Sámuel dr., jogakadémiai magántanár. I. Ezekiel prófétának van többek közt egy grandiózus látomása. A mezopotámiai rónasá- gon, a Kobár folyó vize mellett, miközben a próféta imádságát végzi, rettenetes szélvész támad. Szélvész kerekedik, beborul az ég és villámok cikázása között egy nagy, sötét felleg ereszkedik le a földre. Ennek a fekete felhőnek közepéből hirtelen tüzes lángok csapnak fel és az izzó lángnyelvek közt tündöklő fölségben megjelenik, Kerubok szárnyain lebegve, a büntető ítéletre felvonuló örök Bírónak vakító kristályszekere. S azok a szárnyas kerubok, akik Isten trőnszeberét hordozták, mint eleven lobogó fáklyák, olyan különös lények voltak. Négy arca volt mindegyiknek: oroszlánarca, emberarca, áldozati-fillatarca és sasábrfizatja. . Uraim, az igazsfigszolgáltat&s magyar funkcionáriusai, kikhez elsősorban intézem beszédemet: amikor az Önök lelki világa felé tapogatózom és szavakat keresek, hogy Isten igéjével az örök igazságok fényét gyújtsam ki a bírák és ügyészek országos egyesületének Kongresszusi munkája felett, mikor így keresem a kontaktust az Öaök leikével, úgy rémlik nekem, hogy annak az orientálja kerubszimboiikának tükréből az Önök lelki arca néz felém. Önök, az isteni igazságszolgáltatás elhivatott embsrei, Önök azok a kerubok, kik az Örök Bíró trőnszekerét hordozzák a földön s a kerubok titokzatos négyeaarcában mintha csak az Önök lelke nyílna meg előttem, az a sajátságosán összetett, a szellemi világban is külön státust képező, sui generis bírói lélek és ha témát keresek, úgy érzem, elég elemeznem azt a szimbolikus négyes kerubarcot és máris megvan a bírói lélek eszménye és egyúttal a szentbeszéd is, mert az eszmény eo ipso hivogatás, vonzó emelés, tanítás, prédikáció. Az első arc, melyet a kerubok közt cikázó villámok megvilágítanak, oroszlánarc. Félelmetes erőnek és hatalomnak kinyomata, mely porba sújt, összetör és életet olt ki. íme a bíró a vin- dicláuak, a megtorló büntető hatalomnak félelmetes és fölsé- gea habitusában. Félelmetes és íölséges jelenség, mint az Úr, aki mondta; »Enyém a megtorlás! Rosszért rosszal ne fizessetek, bosszút ne álljatok! Enyém a megtorlás, majd én megfizetek !« Félelmetes és föliőg?« hatalom, mondom, mint az Úr, az Isten, aki a megtorlás jogát és hatalmát magának tartotta fenn, hogy aztán megossza ezt az isteni jogot és hatalmat a bíróval és csak ővele a földön. Félelmetes és főlséges a bíró az ő hatalmának talárjában, miként félelmetes és föl6éges az élet és halál Ura, aki a legnagyobb földi jónak, az emberélet elvételének a jogát is letette a bíró kezébe. A legszélesebb- körű és a lelkiismeretek rejtett zugáig kiható hatalom hordozója, az Anyaszentegyház, Istentől kapott hatalmának teljes öntudatában sem vindikálta magának ezt a szédületes jogot, a ius gladiit, de ugyanakkor a világi bíróban elismerte azt. Valóban felséges állá* a bíróé, szédületes orma az emberi méltóságnak ! És hogy beszédem elején mellőztem minden megszólítást, az azért volt, mert érez tem, hogy csak egyet mondhatnék, azt, ami Pyrrhus követének ajkáról az ámulat felkiáltásaként elröppent, amikor az antik Róma szenátusán az erkölcsi méltóság díszét elömleni látta : óh királyok gyülekezete! így kellett volna Önöket megszólítanom, de akkor megint eszembe jutott, hogy Isten már előbb egy másik megszólítással tüntette ki Önöket a zsoltárok lapjain : «Én mondom nektek, bíráknak : Istenek vagytok ti és a Magasság- beli fisimindnyájan!« óh hogy emelkedik a bíró lelke felséges állása átérzésekor a kicsinyes földi viszonylatok fölé és hogy telik el az Istenhez való közelállás magasztos öntudatával! Valóban mi sem természetesebb annál, hogy önök, a Magasság- belinek Őtőle magától így neve- zatt fiai a kongresszus elején eljöttek ide a Magasságbelinek házába, hogy lelkűk, mielőtt a kongresszusi találkozón egymás- bakaposolődnők előbb összeboruljon azzal, akinek anyajegyét viseli magán az isteni bírói jellegben. A Kerub oroszlánábrázatát felvált! a bz emberi arc s a bíró lelki arculatán a félelmetes isteni vonást az emberiességnek vonzó kedvessége. Éz az arc a bíró-
