Eger - napilap, 1930/2

1930-09-12 / 206. szám

arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 206. szám # Péntek ♦ Eger, 1930 szeptember 12. Vass József után nem maradt politikai végrendelet. Budapest, szeptember 11. Dréhr Imre államtitkár, ez el­hunyt Vasa József bizalmai ba­rátja úgy nyilatkozott, hogy a népjóléti miniszter három évvel ezelőtt végrendeletet készített, az azonban pusztán cialádi vo­natkozású volt. Arról, hogy Vasa Jőzaef politikai végrendeletet ha­gyott volna hátra, semmit sem tud. Ma délelőtt egyébként az el­hunyt népjóléti miniszter dol­gozószobájában két óra hosszat tartő vizsgálatot tartottak, hogy összeszedjék a halott után ma­radt iratokat és feljegyzéseket. Minden jelesen érettet föl kell venni az egye­temekre és főiskolákra. Budapest, szeptember 11. Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter randeletet adott ki, amely szerint az összes magyar- országi egyetemeken és főiskolá­kon fel kell venni minden jele­sen érett jelentkezőt. A miniszter ezzel kapcsolatban a budapesti egyetemen, az orvosi fakultás kivételével felemelte a hallgatók létszámát. Ivády Béla országgyűlési képviselőt Ivád község díszpolgárává választotta. Eger, szeptember 11. Ivád község képviselőtestülete Ivády Béla országgyűlési kép­viselőt a község érdekében ki­fejtett önzetlen, nagy munkássá­gáért a község díszpolgárává választotta. A díszpolgári okle­velet hétfőn délelőtt adta át ün­nepélyes külsőségek között Ivády Bélának a község vezetősége. 34 millió áll a kisipari hitel rendelkezésére. A kisiparosság helyzetén való könnyítés céljából az előirány­zott 10 milliós hitelösszeget fel­emelte a kormány 34 millióra. A kölesönöket továbbra is az IOKSZ folyósítja azzal a lénye­ges könnyítéssel, hogy 7 és fél százalék mellett folyósítják a hitelt, amelynek normális visz- szafizetősi határideje másfél év. Eger és Heves vármegye küldöttsegileg képviselteti magát Vass József temetésén Rz engesztelő szentmisét Szmrecsányi érsek mondja a koronázó templomban. Eger, szeptember 11. Vass József népjóléti minisz­tert holnap, pénteken délután 4 órakor temetik a parlament kupolacsarnokából. Itt a beszentelést Serédi Jusz- tinián végzi. A holttestet az egye­temi templom pantheonjában helyezi örök nyugalomra Ziehy Gyula gróf kalocsai érsek. Az engesztelő szentmiseáldozatot másnap, szombaton délelőtt 10 órakor Szmrecsányi Lajos egri érsek pontifikálja a koronázó templom­ban. A temetésen Heves vármegye küldöttségileg vesz részt. Tagjai Hedry Lőrinc dr. főispán, Oko- licsányi Imre alispán, az egri székcsfőkáptalan egy tagja, Máj- zik Viktor közigazgatási birő és Bozsik Pál gyöngyösi apát- plébános. A küldöttséget, amely pénteken reggel indul Egerből, a vármegye zászlajával dísz­hajdú kíséri. Eger városát Trak Géza polgár­mester fogja képviselni a teme­tésen. Koszorút sem a vármegye, sem a város nem küld a nép­jóléti miniezter ravatalára, ehe­lyett koszorúmegváltás címén nagyobb összeget juttatnak jó­tékony célra. A kormány még ebben a hónapban újabb főispánt konferenciát hív össze a közmunkák megindítása ügyében Eger, szeptember 11. Még az elhunyt népjóléti mi­niszter kedd délelőttre föispáni konferenciát hivott össze. Ez a konferencia azonban már a gyász jegyében folyt le. Mint értesü­lünk, rövidesen újabb föispáni konfe­rencia lesz, amelyen az elhunyt népjóléti miniszter intenciójának megfelelően fognak dönteni a megindítandó közmunkákról. A közmunkák megindítása He- vesvármegyét közelről érdekli. Hét újabb letartóztatás a baglyasaljai kommunista összeesküvés ügyében Rz őrizetbe vett három bányász vallomása alapján kerültek a hatóság kezére. Eger, szeptember 11. Megírtuk tegnap, hogy a kö­zeli Baglyasalján a csendőrség régi gyanú alapján letartóztatott három, kommunista üzelmekben résztvevő bányászt. Mindhármu­kat vallatőra .fogták és most az ő adataik nyomán újabb fejle­ményekhez jutott az agitáoiős törekvések ügye. Egy ideig tagadásban voltak, később azonban a bizonyítékok súlya alatt beismerő vallomást tettek. A ciendőrség most az elfogott három baglyasaljai munkás val­lomása nyomán, akik kommu­nista röpiraiokat terjesztettek és titkos agitáciőt folytattak, hét újabb embert tartóztatott le. Az újonnan letartóztatottak közül három szintén baglyasal­jai bányász, az egyik albertak- nai, a másik pedig guiztávak- nai bányász. Rjjluk hívül le­tartóztatták Miklós Árpád cipészt és Benkő Albert reszelővágő salgótarjáni lakosi. Ez utóbbi kettő tartotta fönn az összeköttetést a budapesti központtal, ők közvetítették a röpcédulá­kat is. Nehány szó a statisztikáról. Szabó Sándor dr. országgyűlési képviselő. A statisztikai felvétel, amióta társadalmat kormányoznak és rendeznek, mindig feladat volt az államok kormányainak. A római lustrumok, amelyekben a személyi és vagyoni változások összegyűjtöttek és megjelentek, ötévenként újra felvették az or­szág állapotát, még pedig első­sorban a lakosság személyi vo­natkozásainak kapcsolataiban. Ezek a lustrumok, amelyek a mi törvényhozásunk rendelke­zései szerint tíz évenként ismét­lődnek, mintegy újabb, meg újabb fotográfiái voltak és lesz­nek a társadalmi és gazdasági életnek, számadataikban meg­mutatkozik az elmúlt kormány­zati rendelkezések hatása. Vannak jelenségek, amelyek­nek kihatásai országunk hatá­rain belül élik ki a maguk moz­gását, de vannak olyan jelensé­gek is, amelyek túl mennek az ország, sőt talán Európa hatá­rain is. Vannak olyanok, ame­lyeken az egész világ szellemi és gazdasági ereje sem bír vál­toztatni, amelyek az egész kor­szakra rányomják a maguk fel­felé lendítő vagy lefelé nyo­masztó hatását. Nem tartanék tehát fölösleges­nek olyan kérdéseket, amelyek az idevonatkozó, különösen gaz­dasági szempontokat ölelnék fel, hiszen a ma problémái között a gazdasági problémák azok, a- melyek mindenkinek a háztar­tásában mutatkoznak, abban a kevesebb és minőségileg cse­kélyebb fogyasztásban, amely ma a polgár házánál mutatko­zik a szegényebb eledelben, a rongyosabb ruhában. Nem tartom elengedhetőnek, hogy a gazdasági kérdésekben a statisztika tüzetes adatokat igyekezzék feltárni, mert ma igenis a gazdasági bajok azok, amelyek mindenkit nyílt kérdé­sek elé állítanak és a kormány­nak a maga programmját, kor­mányzati tennivalóit éppen ezek­hez kell irányítani. Ezekkel a kérdésekkel a társadalomtudo­mánynak azt a mesgyéjét aka­rom követni, amely megérthe- tövé teszi a legkisebb embernek problémáját, a legnagyobb em­berek problémájával egyetem­ben és mindegyikre szabhat megfelelő normativumokat s ren­dezni kívánja azoknak egymás­hoz való viszonyát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom