Eger - napilap, 1930/2

1930-09-10 / 204. szám

Ar* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG'« EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11. - KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁTAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 204. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 szeptember 10. A Legényegylet 70 esztendős jubileuma „Nagy eszmék önmagukban hordják a fejlődés erőforrásait.", Az egész város lelkesült ünnepe volt a Legényegylet székházénak felavatása. Több ezer főnyi tömeg az Iparosok felvonulásán. Eger, szeptember 9. Nemcsak ez egri iparosság­nak, de Eger egész lakosságé- gának ünnepe volt az elmúlt vasárnap. Bensőséges, meleg^ím- neplés, melyben egybe forrott a polgárság minden rétege a tisz­tes iparral. Ünnep volt, amely­nek fényét növelte és súlyát megsokszorozta az ősz Főpász­tor és Fass József dr. népjóléti A Legényegylet jubieumának külön súlyt adott az a körül­mény, hogy a magyar munkás­ság atyja, Vass József népjóléti miniszter is részt kért magának az ünnepségből és Ripka Fe­renc főpolgármester, Dréhr Imre államtitkár kíséretében szomba­ton este már Egerbe érkezett. Hét órakor robogtak végig a fővárosi vendégek autói a lo- bogődíszben pompázó városon és egyenesen az érseki reziden­ciába hajtattak, ahol 8z Érsek- főpásztor vendégeikéat az éj­szakát töltötték. Kilenc óra felé benépesedett a főutca és mindenki az érseki palota felé sietett, hogy végig­hallgassa a szerenádot, amelyet a Legényegylet énekkara Huszthy Zoltán országos társkarnagy ve­zetésével adott az Érsekfővéd­nök és Fass József tiszteletére. A jubileumi ünnepségek va­sárnap reggel folytatódtak. Ki­lenc órakor a Széchenyi-utca gyalogjáróin felsorakozott tö­meg sorfala között, a Bornem­issza cserkészcsapat zenekará­nak vezetésével vonultak a szé­kesegyház felé a Legényegylet palotájából öreg zászlók alatt, példás rendben a különböző küldöttségek népes csoportjai. A Legényegylet A főpapi mise után 11 órakor folyt le programra szerint a ju­biláló Legényegylet díszközgyű­lése, az uj palota dísztermében, miniszter megjelenése, a várme­gye és város vezetőségének rész­vétele. Hetven esztendő becsü­letes munkáját, nyilvánosság elé soha nem gőgölt erőfeszítéseit a megnehezedett élettel, láttuk meg­mozdulni abban az önérzetes, de mégis csendes és szerény tömeg­ben, amely öreg zászlói alatt komoly nyugalommal végigvo­nult Eger u’cáin. Ünnepi mise a székesegyházban. Embertől feketéllett a nagy­templom lépcsősora és bent a boltívek alatt szorongó ember­tömeg várakozott. A szentély előtt az egyletek zászlói, a pad­sorok zsúfolva. Egymásután ér­keznek meg a misére Okolicsá- nyi Imre alitpán, Irak Géza pol­gármester, majd autóján Hedry Lőrinc dr. főispán, a honvédség tisztikarának küldöttsége, élén Kehi Rezső ezredparanciokkal és a különböző egyesületek, földmíves olvasókörök. Kilenc órakor megkondulnak a harangok és a székesegyház főkapuja elé megérkezik az ér­sek díizfogata. Teljes főpapi dí­szében, frissen, mosolyogva száll ki kocsijából az ősz főpásztor, vitéz Subik Károly kanonok kí­séretében és megindul a lépcső­kön, cserkészek, fehér nadrágos, kéksujtásos leventék, sisakos rendőrök sorfala között. Amerre elhalad törékeny alakja, meg­hajolnak a fejek s úgy fogad­ják áldását. A főkapuban Dut- kay Pál és Ridárcsik Imre pre- látuiok fogadják az érseket, aki a szentélybe vonul és rövid ima után megkezdi az ünnepi nagy­misét. díszközgyűlése amely szűknek bizonyult a meg­jelentek befogadására. A lépcső­házban cserkészek és leventék sorfala várta az Érsekfőpásztort, aki Vass József társaságában pár perccel tizenegy óra után érkezett meg. Az impozáns nagy­ságú közönség tapsai, éljenzése Ünnepi csendben lépett az emel­vényre főpapi díszében Szmre- csányi. Lajos érsek és korát meg­hazudtoló friss hévvel kezdte meg avató beszédét. Örömteljes megilletődéssel lép­tem át e ház küszöbét, — mon­dotta — amely tiszteletreméltó módon emelkedik ki az Egylet hetvenedik születésnapján na­gyon szerény kereteiből a város első építészeti alkotásai közé. Abban a tudatban, hogy az épü­let méreteiben és formaiban ékes kifejlődése párhuzamos a benne székelő egyesület minden élet- nyilvánulásával, igen nagy öröm­mel jelentem meg, hogy az épü­let áldásos jövőjének, felavatá­sommal megadjam az alapját. Elvonul előttem az elmúlt tisz­teletreméltó 70 év és különösen az első mozzanatok, midőn a Legényegyletek nagy alapítója első szózatára már itt is megin­dult a szervezés munkája. Elő­döm, Bartakovics érsek nagy­lelkű intézkedésére meleg tűz­helyet kapott az egylet, ahol az együvétarfozás tudata és a köl­csönös támogatás vallásos ala­pokon fejlesztette ki a polgári társadalom nagy hasznára. — Nagy eszmék önmagukban hordják fejlődésük erőforrásait. Meleg szív kellett ahhoz, hogy Kolping gondolata összefogja az iparostársadalmat és egybekap­csolja a keresztény társadalom nagy egyetemével. Kolping böl­csen gondolkozott, mikor nagy művének felvirágoztatására az egyház szolgáit tartotta legal­kalmasabbaknak, akik áldozat- készségükkel és ügyszeretetük­kel álltak az eszme szolgálatába. Az egri legényegyletben az utol­só évtized alatt a nagy eszmék egész terjedelmükben megvaló­sultak és behatoltak az elnöki meleg szívvel az egész iparos­társadalom szeretetébe. Nem jel­szó, élő valóság itt a vallás, er­kölcs, munka, szorgalom és egyet­értés. Áthatotta az egész iparos­társadalom lelkét az elnök me­leg szívéből kiáradó okosság, közben vonult a két magas ven­dég a számára fenntartott dísz­helyre, a virágokkal díszített emelvény elé. amely összefogott mindenkit, mikor a mai válságos időkben arra az erkölcsi erőre volt szük­ség, amely kivitelre segítette a nagy terveket. — Az erkölcsi előkészültség, anyegi eszközök hiányában nem lett volna elegendő, de az elnök mindent megtett és megtalálta az utat a magyar népjőlét mi­niszteréhez, aki hatalmának egész erejével támogatja a becsületes törekvést és minden sebet be­gyógyít. A nagy bizalommal várt és bekövetkezett «legyen« sző tette valósággá, hogy az épü­let felavatása a jubileumi évre essék és a liliomos herceg párt­fogása ragyogja be ezt az in­tézményt. Azt a közhálát és sze­reteted amely Vass József mi­niszter űr személyét körülveszi, én mélységes köszönetem kife­jezése mellett, fejemet meghajtva sokszorozom meg. — Tévednék, ha nem tudnám megfigyelni azt a lelkesedést, amely az egylet elnökét körül­veszi, akiről most egyebet nem mondok, csak azt, hogy nincs ma senki, aki boldogabb volna, mint ő. Még csak egy szavam van a tiszteletreméltó iparosok­hoz, az a köszöntés, amelyet egy­másnak mondanak: Isten áldja a tisztes ipart. Ezután egyházi szertás követ­kezett, melynek végeztével vitéz Subik Károly apát kanonok, a Legényegylet elnöke nyitotta meg a díszközgyűlést. Beszédében, amely frappáns megnyilatkozása volt kemény akaratának, tettrekészségének és a nagy szervező minden ismerte­tőjének, előbb a magas vendé­geket aposztrofálta, majd azt fej­tegette, hogy milyen nagy fel­adata van a legényegyleteknek olyan iparosnemzedék nevelésé­ben, amelyben a trón és oltár biztos támaszt talál. Ismerteti a legényegylet múltját és büszkén mutat rá: — A meghasonlás szomorú hónapjai után ez az egylet volt, amely talpra állott s mikor a nem­Vass Józsel megérkezik Egerbe Az Ersekiőpásztor avató beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom