Eger - napilap, 1930/2

1930-09-05 / 201. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES BZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. abü 10 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 201. szám * Péntek ♦ Eger, 1930 szeptember 3. Vass József népjóléti miniszter szombaton este autón érkezik Egerbe a Kath. Legényegylet jubileumára A Legényegylet pénteken este előkészítő gyűlést tart. Felhívás a társadalmi egyesületekhez. Az egri Katolikus Legény­egylet hetven éves jubileumán Vass József dr. népjóléti minisz­ter is rósztvesz. Eger társadalmának ez egye­temes ünnepén mindenkinek al­kalma lesz hallgatni az ország egyik legkiválóbb szónokát, aki a legnagyobb örömmel vállalta az egyesület díszközgyűlésének ünnepi beszédét. A "miniszter, mint értesülünk, szombaton este érkezik autóval Egerbe. A jubileumi ünnepségek elő­készületei teljes erővel folynak. Az egyesület pénteken este 8 órakor előké­szítő gyűlést tart, amelyre ezúton is felhívja az érdekeltek figyelmét. Kéri a szakmabeli vezetőket és mind­azokat, akiknek a felvonulásra vonatkozólag valami kérdezői- valójuk van, jelenjenek meg ezen a gyűlésen, ahol minden felvilágosítást megkapnak. Az ünnepi bankettre, amelyre eddig már kétszázan jelentkeztek, a rendezőség meg­hosszabbította a jelentkezés ha­táridejét. Ezek szerint a dísz­ebédre szombat déli 12 óráig még lehet jelentkezni a titkár­ságnál. Felhívja az Egylet az ünnep­ségen résztvenni óhajtó egri társadalmi egyesületeket, hogy vasárnsp reggel 8 órakor gyü­lekezzenek zászló alatt a szék­ház előtt, a délutáni felvonu­lásra pedig 3 órakor gyűljenek egybe, ugyanott. Vidékről, az ortzég minden részéből mintegy 200—250 ven­dég érkezik vasárnapra. 25 testvéregyesűlet küldi el képviselőit, hogy tanúságot tegyen az im­pozáns ünnepen testvéri együtt­érzéséről. Közöttük lesznek az elszakított Nyitra és Komárom legényegyletének kiküldöttei is. Az egri szöllősgazdáknak minden szakbavágó kérdésről díjtalan felvilágosítást ad a borászati Iskola A Magyar Tudományos Akadémia októberi ülésén ünnepli I. Ferenc József emlékét. Budapest, szeptember 4. A Magyar Tudományos Aka­démia október 7-én tartja nyári szünete után az első ülését, mely­nek keretében I. Ferenc József születésének centennáriumát ün­nepli. A díszbeszédet Berzeviczy Albert mondja. Állítólag ma este kelnek útra a magyar óceán- repülők. Budapest, szeptember 4. A Berlinből érkező, meg nem erősített híradások szerint a két magyar oceánrppülő ma este in­dul newyork—budapesti útjára. Az előkészületeket a jelentések szerint tegnap este befejezték. Nagymennyiségű bank­jegyet találtak az elfogott budapesti tüntetőknél. Budapest, szeptember 4. A budapesti zavargások alkal­mával elfogott, foglalkozásnél­küli, rongyosruhájú tüntetőknél nagyobb összegű bankjegyeket talált a rendőrség. Az illetők először nem akartak tudni a pénz eredetéről, ma délelőtt azonban már megtörtek és be­vallották, hogy az egyik lebuj­bán jól öltözött, idősebb egyé­nek bérelték fel őket a zavargás kirobbantására. A rendőrség, amely ez ügybsn egyelőre nem ad bővebb felvilágosítást, a fel­bujtók kézrekerítésére lázas nyomozást indított. A debreceni KIÉ. vasárnap Egerbe jön. Eger, szeptember 4. A debreceni Keresztény Ifjú­sági Egyesület vasárnap Egerbe, hétfőn pedig Párádra rendez nagyarányú tanulmányutat. A debreceniek csoportja vasárnap délelőtt 10 órakor érkezik Eger­be, megtekinti a város neveze­tességeit s minden valószínűség szerint résztvesz a Legényegylet jubiláris ünnepségein. Az éjsza­kát a Farkasvölgy-ucoai diák­szállóban töltik s hétfőn reggel autóbusszal indulnak Párádra, ahol egy nBpot töltenek. Eger, szeptember 4. Tegnapi lapszámunkban «Ve­szélyben az egri szóló« cím alatt J. Gy. borászati főfelügyelő írt cikket, amelyre vonatkozóan több egri szőlősgazda érdeklődésével kapcsolatban megkérdeztük a szőlészeti szakiskola igazgatóját, Gálffy Jánost is a lisztharmat- ről, mire az igazgató a követ­kező feleletet adta: — Az egri szőlőkben a nyár folyamán szórványosan, folton­ként mutatkozott a lisztharmat betegség. Magam is több helyen láttam ilyen infekciókat, ahol és amikor az illető szőlők tulajdo nosait mindig felhívtam a meg­támadott Bzőlőrészek kénporral való beporzására. Ugyanis a liszt- harmat ellen rendes körülmé­nyek között csak akkor védeke­zünk, tehát kénporozunk, ami­kor a betegség fallépett s akkor 8—12 naponként a megtámadott részeket annyiszor porozzuk be, amíg a lisztharmat a bogyókról eltűnik. Tehát rendszeres perozással a beteg­ség gyógyítható. — Most iv, akinek szőlőjében a betegség mutatkozik, a poro­zást a megtámadott részeken legalább kétszer végre kell hajtani s ha azt fi­nomra őrölt porszerű kéDporral lelkiismeretesen beporozza, a gyógyulás be fog következni. Megjegyezni kívánom még, hogy az egri szőlőbirtokosoknak a szőlészeti és borászati kérdé­sek megvilágítása tárgyában nem feltétlenül szükséges az illetékes miskolci kerületi felügyelőséghez fordulni, mert az egri szakiskola Igazgatósága, úgy mint eddig tette, akár elő­adások tartásával, akár egyen­kénti tanácsadással, mindenkor szívesen áll a szőlőbirtokosok rendelkezésére, eőt elég bajnak tartja, hogy a tanácsát oly ritkán kérik ki, ami pedig úgy a betegségek elleni védekezésnél, mint az újtelepí­téseknél az alany és európai fajta kérdésében igen szükséges volna. Az elfelejtett tanítók Az iskolák kapuinak nyitása­kor lehetetlen nem gondolni azokra, akik a megnyílott kapu­kon ki s bejárnak, hogy hiva­tásuk paranoiát betöltsék. Lehe­tetlen nem gondolni az ifjúságra, de lehetetlen nem gondolni azok­ra, tanárokra és tanítókra, akik­nek szent hivatásuk ezekben a kezükbe adott lelkekben kiala­kítani valamit, ezekből az em­berpalántákból nevelni valamit. Az ifjúság problémája ma olyan, hogy jő lélekkel alig is lehet hozzányúlni. Hiszen a leg­első kérdés önmagunkhoz is az lenne, hogy miért tanulnak, miért tódulnak az iskolába e rögtön utána jön a második, hogy ha pedig nem tanulnának, mit csi­nálhatnának ? Hiszen ma már munkakönyv s diploma egyaránt azonos sorsot biztosít, egyaránt korán ráncot von tz ifjúi hom­lokra. Az is régi nóta ugyan, amit a tanítókról, tanárokról el kell mondanunk, de mégis el kell mondanunk azért, mert azt kell látnunk, hogy a magyar közvé­lemény nepról-napra egyre ve­szedelmesebben sodródik azon az úton, melyen önmaga jövő­jét pusztítja akkor, mikor nem értékeli kellőkép azokat a neve­lőket, kiknek kezére jövőjét bíz­za. Ki lát ma a tanítók és taná­rok mindennapi gondjaiban töb­bet, mint egyszerű közalkalma­zotti szociális problémát? Kik ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom