Eger - napilap, 1930/2
1930-08-29 / 195. szám
EGEK 1930. augusztus 29 Az egri keresztényszociálisták improduktív tüntetés helyet egy órai bérükkel segítenek a munkanélkülieken Eger, augusztus 28. A vöröa rém ismét mozgolódik ■ szervezetei minden alkalmat megragadnak, hogy meg- döntsék a fennálló állami és társadalmi rendet, amelynek légköre nem alkalmas a beteges eszméik terjesztésére. A mai gazdasági nyomorúság rengeteg munkanélkülije alkalmasnak látszik terveik keresztülvitelére, érthető tehát, hogy a szeptember elsejére tervezett vörösnspon ez a réteg lesz a faltörő, amellyel megingatni próbálják a nemzet belső egységében rejlő erőt. Munkanélküli gyűlést hirdettek, amely alkalmat nyújt arra, hogy felelőtlen, szélsőséges elemek az ország nyugalmát, békéjét megzavarják, de kenyeret, — azt nem ad. A keresztényszociálisták — akiknek csoportja a forradalmas hang helyett a józan mérséklés és igazság útján hilad — példát mutatnak arra, hogyan kell segíteni a munkanélkülieken. Improduktív tüntetések helyett kenyeret adnak társaik kezébe. Országos akció indul', hogy szeptember elsején 1 órai munkabérét adja minden dolgozó keresztényszocialista munkás a munkanélküliek segélyezésére. Eger keresztényszocialistái nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mozgalomhoz s vezetőségük ma délelőtt bejelentette, hogy a szervezet minden valamirevaló tagja tehetségéhez mérten eleget tesz az akció követelményének. Hogy lehet megélni a hadikölcsöntulajdonosok hiszékenységéből ? Ezerszámra gyűjti a tagokat és szedi a tagdíjakat a hadikölcsönpárt. Eger, augusztus 28. Egerben és a környéken hónapok óta szervezkedik, agitál, tagokat gyűjt az »Országos Hadikölcsönpárt«, amelyről egyik fővárosi lep mai száma többek között a kővetkezőket írja: A gazdasági csatatéren elhullott emberek körül megjelennek a hiénák, akik ügyesen kihasználva ezt a pszihologiai adottságot, »Országos Hadikölcsönpárt Központja« néven tagokat szerveznek ős a valorizáció mézesmadzagával szedik ki a szerencsétlen emberekből a tagdíjakat. Ügynökök, titkárok járják a vidéket és a hadikölciönvalorizáciő kiküzdésére alakult párt bőbe kezdenek, hogy úgy lássák, mintha az ő sürgetésükre indulna el a munka. A kaka« kis eize: mihelyt a nap felbél, ő kukorékolni kezd, hadd higyjék, hogy azért kelt fel, mert ő kukorékolt. Az államhatalomban megvan az elhatározott szándék, hogy munkát ad. Nem őt kell hát biztatni, mely úgyii dolgoztatni akar, hanem a magángazdaságot. Erről azonban jől tudja a szociáldemokratapárt is, hogy nem lehet semmiféle felvonulással felébreszteni. Sőt! A tőke annál inkább menekül, bizalmatlan, mennél több és mentül hangosabb a felvonulás. A magántőke bizalmatlan az egész világon és hiszi-e a szooiáldemokráoia, hogy fenyegető szeptemberi felvonulásukkal majd munkaadásra serkenti? A rendőrség és a belügyi hatóság okosabb a szocialistáknál. Nem engedi az uccára a szociáldemokratákat, nehogy elriassza a magántőkét és még azt a kis bizalmat is, mely még él benne, megsemmisítse. Mert a hatóságokat nem kell biztatni. A magántőkét pedig nem szabad elriasztani. Szeged népszámlálási adatain több mint 200 ember dolgozik. Szeged, augusztus 28. A belügyminisztérium az 1931. január 1-őn megejtendő nép- számlálásra vonatkozóan kibo- ciájtotta rendeletét. Ezzel kapcsolatban Szegedről jelentik, hogy ott a népszámlálás adatainak egybeállításán 4 hónapig több mint 200 ideiglenes alkalmazott dolgozik majd. Mányi Ferenc. Irta: Kazay László.*) A napokban nagy takarítást rendeztem mind a két íróasztalomon. Sok régi irka-firka került elő, amelyre már a feledés finom porrétege kezdett szálleni. Néhány fájő emléken kívül sok kedves derűs emlék is előkerült a régi vármegyei és a vidéki birlapírői életből. Megtaláltam Máoyi Ferenc írásait is, amit egy kedves régi cimborám szolgabírő és lapszerkesztő koromban azzal a kommentárral küldött meg nekem, hogy ezek úgyis mint afféle fir- kász embert, úgyis mint a köz- igazgatás egy szerény tagját érdekelni fognak, lévén sző ezekben Mányi Ferenc katona fiának kireklamálásáről, és Gábor fia ló lopási «setéről. Hogy ki volt Mányi Ferenc? Ezt is elmondom pár szóval. Afféle száz csavarra járő eszű, minden hájjal megkent tudálékos, a bal fülét a jobb kezével vakaró magyar, aki mindent igen szépen, igen cifrán és éppen azért igen nyakatekerten adott elő, de akinek természetes jőzan esze volt és olyan vas logikája, hogy *) A nemrégiben megjelent és nagy sikert aratott >Kalucenie Alispán« szerzője. bámulatba ejtette még a tekin tetes vármegyei közgyűlést is, amikor ott egyszer — talán csak heccből történt beválasztatása következtében — felszőlalt. A tekintetes vármegye bizottsági tagjai nem tudták, hogy az egyik percben Mányi Ferenc logikáját csodálják-e, vagy a másik percben szőcikornyáin nevessenek-e, de ugylátszik inkább az utóbbi felé hajlottak, mert a vármegyei közgyűlés után három napig a nevetéstől oldalfájásuk volt. Mányinak ez volt a szűz beszéde es egyúttal a hattyú beszéde is, mert valami alaki kis hibát találtak a választása körül és utólag megsemmisítették bi zottsági tagságát, ami nyilván a vármegyei közgyűlések komolyságának és tekintélyének az érdekében is történt. Mányi nemcsak a saját ügyeiben, de hét falu népének ügyes bajos dolgaiban is sokszor szerkesztett instanciákat és apellá- dákat. Akik sajnáltak abban az időben (a múlt század utolsó tizedében) egy forintot fizetni a jegyzőnek egy kérvényért, elmentek Mányihoz, aki egy liter borért megszerkesztette. Egy liter bor ára abban az időben • körülbelül 30 krajcár volt, de az instanciát megrendelő erre rendszerint ráfizetett, mert ritkán álltak meg az egy liternél, ha hozzáfogtak és sokszor a jől sikerült instancia örömére megvárták, amíg a Sánta Kati, a Kaszás meg a Fiastyúk elhalványodott az égen. Ma azt mondanánk, hogy zug- firkászolt, de ez a fogalom nem fedi a Mányi egyéniségét. Ő becsületből egy kis borital ellenében ragyogtatta meg tudásának, képzelőerejének és szókinciének gazdag tárházát, a aki a jegyző helyett őhozzá fordult ép úgy ráfizetett, miat aki a körorvos helyett a kuruzsló cigányasszony- hoz fordult. De mivel a vak tyúk is talál szemet, bolond gombáival néha a hivatalos köröket annyira megnevettette, hogy a figyelmük fokozottabb mértékben fordult az ügyre, amely olykor sikeres elintézést nyert. Ezt követte még csak »magtuoa áldomás.« A nekem annak idején közlés végett átadott két szellemi termék szövege némi csekély módosítással a következő: I. Reklamálás. Fótiiztelendő és nagyemeletü commissio! Én Mányi Ferenc és ő Kaskötő Éva házastársak ágygyal és aizadmlnisztráció8 költségeire gyűjtik a hiszékeny emberek pénzét. Egy pengő beirat&si díjat szednek s ezenkívül havi egy pengő tagdíjat követelnek. Egyezerre legalább félévi vagy egyévi tagdíjat vasalnak be rajtuk. A pártkasszába pedig gyűlnek a hét, meg a tizenhárom pengők az »adminisztrációs« költségekre. Havonta rendszeresen ötezer P kerül az országos hadikölcsön- párt központjának kasszájába. Ebből az összegből, ha már a badikölciöntulajdonosokuak nem is kerül, legalább a mozgalom vezetőinek van mit aprítani a tejbe. Az országos hadikölcsönpárt igen korrekt emberek kezdeményezése alapján alakult. Irodája titkárnak alkalmazta Stern Mórt, aki röviden önállósította magát és az altruista mozgalomtól függetlenül külön akciót kezdett, amely Országos Hadikölcsönpárt Központja néven működik. Az alakulat kiküldöttei bejárják az egész országot és megtévesztő címen, minden reális alapot nélkülöző ígéretekkel csalják ki a pénzt a hadikölcsönösöktől. A szélhámos társaság egyes tagjait a tél folyamán hasonló üzelmek miatt már egyszer megbüntették, most értesülésünk szerint vidékről jött panaszok folytán újabb büntető eljárás indult ellenük. Stern Mórák mozgékony ügynök- és titkár.gárdával dolgoznak. Gyűjtik a tagokat, szedik a tagdijakat. Elkápráztatják ellenőrizhetetlen tallal sanyarú gondokkal, 7 nemzet gyermekkel házasságban megterhelve 37 esztendeig mint bü alatt valók ebben a nyomorult időben egymás iránt folyvást hitvesi hűséget táplálván. 1. Én mint atyai férj 57 esztendeig születvén ezalatt fáradságosan munkálkodásomat célozni nem képesítvén. 2. És a valóságos anya Éva ki is a föntebbi 7 gyermekkel együtt öregségi gyengeségben reszket, kik közzül még életben lévén öten, két fiuk és három lányok kiknél megjegyeztetik ide mellékelt két halotti bizonyítvány igazságánál fogva mely szerint első fiunk János, ki is a kamat hivatalnál szolgálván elgyöngült altesti szervezettel magát a magas hazáért a keserű ispitái halának szükölködöen alávetette. 3 or 1880 évben második fiunknak Istvánnak volt szerencséje elhalálozni, bi is mint közlegény e siralom völgyét demokratikus pecurák között átkosan hagyta ei. 4. És a mi folytatólagos fiunk akit Tamásnak hívnak, de hiába mert nem hallja mivel hogy siketnéma győgyhatástalan gyomor gyöngeség és dühöngő lélegzet vétele miatt mind halálos
